Megváltozott szabályzók és lehetőségek: új Termékdíj Törvény 2012-től

A nyári törvényalkotás után az Országgyűlés az adótörvények őszi tárgyalása során újabb pontosításokat, díjtétel-emeléseket vezetett át a törvényen. A változásokban leginkább érintett szektor, a csomagolóipar egyik szereplőjénél, a NEFAB Packaging Hungary Kft.-nél jártunk utána a csomagolószerek termékdíját érintő fontosabb újdonságoknak.

– Hogyan lehet összefoglalni az elfogadott változásokat? – kérdeztük Dobrovolni Máté pénzügyi vezetőt.

– A törvénymódosítás kapcsolódik a kormány kis és középvállalkozások adminisztrációcsökkentését elősegítő intézkedéssorozatához. A korábbi szabályozás szerint környezetvédelmi termékdíj-fizetésre azokat a gazdálkodókat kötelezték, akik az általuk becsomagolt terméket belföldön forgalomba hozták, vagy a csomagolószert saját maguk használták fel, ezáltal a hulladék Magyarországon keletkezett. Tehát a termék csomagolása keletkeztette az adókötelezettséget. Vállalkozások ezrei voltak az adóalanyok körében, ami növelte a termékdíj-nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációs terhüket is. Az új szabályozási környezetben mindezt a csomagolószer-gyártók veszik át.

– Tehát a bevezetendő változások csökkenteni fogják a csomagolást végző gazdálkodók adófizetési és adminisztrációs terheit?

– Erre csak részben lehet igennel válaszolni. Azon gazdálkodóknál, akik túlnyomó részben belföldön értékesítenek és a csomagolószert erre használják fel, valóban csökkenést eredményez az adminisztrációban. Viszont azon – jellemzően multinacionális – nagyvállalatok, akik Magyarországon lévő gyártási tevékenységükhöz használják fel a csomagolószereket és termékeiket jellemzően külföldre értékesítik, már nem feltétlenül jelent kevesebb adminisztrációt az új szabályozás. Ennek legfőbb oka, hogy ugyan a csomagolószer-gyártók a jövőben megfizetik a termékdíjat és vezetik a nyilvántartásokat, de az általuk áthárított termékdíjat meg sem kellene fizetniük a csomagolást végző cégeknek, ha a becsomagolt terméket külföldre értékesítik, tehát a keletkezendő hulladék nem Magyarországon marad. Ez azt eredményezi, hogy a termékdíj államtól történő visszaigénylésről gondoskodniuk kell, ami nyilvántartások vezetését követeli meg. Függetlenül az előbbiektől, véleményem szerint egyetlen vállalkozás adóterhe sem fog csökkeni, hiszen a díjtételek jelentősen növekedtek, a csomagolószer-gyártók pedig a környezetvédelmi termékdíjat át fogják hárítani a vevőikre, akik vagy vissza tudják azt igényelni, vagy beépítik saját áraikba.

– Leszűkítve a kört, mit jelent ez azoknak a cégeknek, akik jellemzően külföldre értékesítik becsomagolt termékeiket?

– Náluk két lehetőség merül fel a csomagolószerek kapcsán. Ha külföldről szerzik be a csomagolószert – gondolván, hogy így nem kellene a magyar csomagolószer-gyártók által áthárított termékdíjat visszaigényelniük – saját maguknak kell megállapítani a termékdíjat, mert ők minősülnek a csomagolószer első belföldi forgalomba hozójának vagy saját célú felhasználójának. A másik lehetőség, hogy a magyar csomagolószer-gyártó által a számlában áthárított termékdíjat visszaigénylik.
A magyar csomagolószer-gyártóktól történő beszerzés negatívan érintené csomagolószert beszerző gazdálkodókat, hiszen a termékdíj előzetes megfizetése leköti anyagi erőforrásaikat, amíg azt visszakapják az államtól. Ez jelentős versenyhátrányt eredményezne a hazai csomagolószer-gyártóknak, ami ellentétben állna a kormány gazdaságpolitikájával. Ennek kiküszöbölésére van lehetőség úgynevezett átvállalási szerződés megkötésére a csomagolószer-gyártó és a jellemzően külföldre értékesítő gazdálkodó között. Az átvállalási szerződés lényege, hogy a csomagolószer első belföldi vevője, ha a csomagolószerrel becsomagolt termékeit legalább 60 százalékban külföldre értékesíti, akkor átvállalhatja a termékdíj megfizetését a csomagolószer eladójától, ezáltal ő lenne az adófizetésre kötelezett. Viszont ezzel párhuzamosan érvényesíteni tudja termékdíj visszaigénylési jogát a külföldre történő értékesítés miatt, így összességében nem, vagy kevesebb termékdíjat kell megfizetnie. Adminisztrációs terhei ezáltal nem nőnek, hiszen ha külföldről szerezné be a csomagolószert, akkor is neki kellene megállapítani a fizetendő termékdíjat. További lehetőségek vannak az újrahasználható csomagolószerek kapcsán, hiszen ott is többféle mentességet lehet szerezni.

– Hogyan lehet ilyen átvállalási szerződést kötni, illetve milyen szabályokat kell ezzel kapcsolatban tudni?

– Az átvállalási szerződést a csomagolószer gyártója és a termékdíj fizetését átvállaló gazdálkodó köti. A kihirdetett törvény arról rendelkezik, hogy az átvállalás részletes szabályait kormányrendelet fogja szabályozni – ami sajnálatos módon még nem jelent meg – így csak a jelenlegi átvállalási szabályokról tudok beszámolni. Jelenleg az átvállalási szerződést – melynek kötelező tartalmi elemeit a jelenleg hatályos kormányrendelet tartalmazza – a megkötéstől számított 30 napon belül kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervnek nyilvántartásba vételre. A termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződés nyilvántartásba vételét követő hónap első napján száll át az átvállalóra. Ha kihirdetésre kerülő kormányrendelet is hasonlóan fogja szabályozni az átvállalást, és nem fog tartalmazni a gazdálkodókat segítő szabályozást, akkor január hónapra az átvállalás intézményét már biztosan nem fogják tudni alkalmazni a cégek.

– Az új szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró a csomagolószer-gyártókra?

– Igen. Például a NEFAB erőforrásait is jelentősen leköti az új szabályozásra való felkészülés. Vonatkozik ez az informatikai rendszerfejlesztésekre, az eddig nem szükséges súlyadatok meghatározására, az átvállalási szerződések előkészítésére, a folyamatok optimalizálására és természetesen vevőink maradéktalan és legjobb tudásunk szerinti tájékoztatására. Megpróbáljuk tanácsainkkal ellátni a minket felkeresőket, hogy az új szabályozási környezetben hatékonyan és költségkímélően tudják működtetni szervezetüket, illetve megvizsgáljuk, hogyan alakítható át a jelenlegi rendszer az új szabályozás figyelembe vételével. Biztatjuk jelenlegi és jövőbeli partnereinket, hogy ilyen irányú kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal: Bátki Tibor, a NEFAB üzletfejlesztési menedzsere választ ad a felmerülő kérdésekre, és ismerteti a leghatékonyabb lehetőségeket, megoldásokat.