Megnyílhat az út a távolsági gázüzemű közlekedés előtt

Az LNG szállítási lánc, azaz a cseppfolyós földgáz projekt részleteit Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke ismertette a bizottsági tagok előtt. A Bizottság hasznosnak ítélte az üzemeltetési költség és károsanyag kibocsátás csökkentő projektet és kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségét a munkában előtérbe kell helyezni.

LNG-szállításra épített óceánjáró tartályhajó.

Tisztább közösségi közlekedés

A két albizottság elvi támogatásáról biztosította a tervezetet, mely kimagasló siker a hazai ágazat számára. „Egy olyan projektet mutattunk be, amely egy előkészítő folyamat, hogy sikeresen pályázhassunk az Európai Unió 2014-ben induló pénzügyi ciklusában majdan rendelkezésre álló 500 milliárd eurós fejlesztési keretre.

A NABI autóbuszok alternatív hajtással, környezetbarát földgázüzemmel (CNG, LNG), illetve hibridmotorral is rendelhetőek.

Egy olyan komplex elemző és tervező feladatot kívánunk végezni – szintén részben EU-s forrásból – melynek a nagyobb busz- és teherautó-flották üzemanyagköltségére, a hajózásra, a munkahelyteremtésre, busz- és hajógyártásra és még az energiabiztonság kérdéseire is együttesen hatással van” – jelentette ki a meghallgatást követően Domanovszky Henrik, az egyesület elnöke. A tervezet készítői elkötelezettek abban, hogy drasztikusan csökkentsék a közlekedés által a levegőbe kerülő, az emberi egészségre káros anyagok kibocsátását, illetve a globális felmelegedéshez nagymértékben hozzájáruló üvegházhatású gázok mennyiségét. A közösségi közlekedés tisztábbá tétele nem csak a környezetszennyezés mérséklődéséhez, hanem egyidejűleg annak olcsóbbá tételéhez is hozzájárulhat a projekt nyomán. Jelen pillanatban a közlekedési társaságoknak a gázolaj nettó bekerülési költségénél 60–70 százalékkal alacsonyabb áron lehetne biztosítani a tiszta alternatívaként megjelenő cseppfolyós földgázt. A BKV 40 millió liter éves gázolaj felhasználása mellett 8 milliárd forint körüli megtakarítás érhető el, amely megfelel a közlekedési társaság az elmúlt évtizedben évente képződött adósságállományának.

Infrastrukturális fejlesztések uniós forrásból

Az LNG szállítási projekt célja, hogy olyan fejlesztési célú pályázatot készítsen elő az Európai Unió 2014-től kezdődő pénzügyi ciklusára, amellyel megvalósulhat egy, az európai kontinens belsejében, a Duna mentén kiépülő LNG töltőinfrastruktúra. Emellett a kezdeményezés kiemelten fontosnak tekinti az alternatív meghajtásra épülő távolsági áruszállítás – mind közúti, mind pedig vízi – széles körben való elterjesztését is. Az LNG szállítási projekt célkitűzései között említi továbbá az LNG-tartályos autóbuszgyártást a volán-társaságok szükségleteinek kielégítésére. A 150 éves múltra visszatekintő és még mindig létező hazai hajógyártás számára lendületet is kíván adni, hiszen a belvízi hajózásnak égető szüksége lenne új hajókra. A pályázat készítői a megvalósítást uniós támogatásokból finanszíroznák.

Járműbe építhető LNG-tartály a Hebelertől. (illusztráció)

LNG a közlekedésben

Az LNG közlekedés célú felhasználása mellett nem csak az alacsony károsanyag-kibocsájtás szól, hanem a leghatékonyabb bioenergia felhasználási eljárás bevonásának lehetősége is, de a hagyományos meghajtással szemben előnyként említhető még a vonzó üzemeltetési költség. Az üzemanyagok piacán a gázolaj árral szemben a földgáz egyre jelentősebb árelőnyt hordoz, ennek köszönhetően a jövőre vonatkozó jóslatok mindegyike a kőolaj és földgáz import árszintek eltávolodását vetíti előre.

Olcsóbb és tisztább, mint az LPG

Az LNG tulajdonképpen folyékony földgáz, amelyet -161 Celsius-fokra való hűtéssel nyernek.

Hazánkban az autótulajdonosok a gázüzemű közlekedés kapcsán gyakran asszociálnak az elsősorban a kőolaj finomítás során előállított LPG-re – vagy más nevén az autógázra – mely széles körben elterjedt alternatívája a hagyományos benzinüzemnek. Ennél olcsóbb és még tisztább megoldás a közlekedés számára az LNG, mely tulajdonképpen folyékony földgáz, amelyet -161 Celsius-fokra való hűtéssel nyernek. Az LNG elsősorban azon földgáz mezőkről származik, ahol csővezeték nem köti össze a kitermelőt a fogyasztóval, azonban ezen termelőhelyekről jóval olcsóbban szerezhető be a földgáz, mint a hagyományos import útvonalon, az óriási beruházási igénnyel felépített csőhálózaton keresztül érkező és hosszú távú szerződéssel kőolajtermék árához rögzített áru földgázt. A cseppfolyósítás során a gáz térfogata minimálisra csökken, ezáltal gazdaságosan lehet nagy távolságokra, akár kontinensek között is szállítani.

Az LNG alapjául a biogáz is szolgálhat

A fosszilis földgáz fő komponenseként érkező CH4, azaz metángáz a szerves anyagok erjedése során keletkező – megújuló – biogáz fő komponense is. A biogáz forrása szinte mindennemű hulladék lehet. Az erdőgazdálkodás során keletkező komposztanyag, a mezőgazdaság növényi maradványai, illetve a parlagon fekvő területeken termeszthető energianövények éppúgy szolgálhatnak alapanyagul, mint az állattenyésztésből származó ürülék. Mindezek mellett az élelmiszer feldolgozásból származó melléktermék, vagy éppenséggel az emberi kommunális hulladék szervesanyag része, vagy a szennyvíz tisztítás ugyancsak kezelendő szennyvíziszapja is képezheti a biogáz előállításának alapját. Ezek a biogázok 35-65 %-ban tartalmaznak metánt, így jelentős fűtőértéket hordoznak magukban. A biogázról egyszerű tisztítási folyamat során leválaszthatóak a belsőégésű motor számára káros 1-2 százalékot kitevő összetevők, és szükséges mértékben az ezen felül lévő gázok. A cseppfolyósítás során fennmaradó tiszta metán gáz a legmagasabb haszonnal a közlekedés irányában értékesíthető. Emellett a nagy flottákon felül, a helyi mezőgazdasági gép és szállítóeszközök ésszerű, önfenntartó üzemanyaga is lehet, így a kisebb mezőgazdasági közösségek megélhetését is jelentősen javíthatja a biometán felhasználása.

Az Országház Gazdasági és Informatikai Bizottságának Energetikai Albizottságának vezetője, Bencsik János ezért a biogáz felhasználás, mint saját meglévő energiaforrásunk kihasználásának előtérbe helyezését kérte a projekt megvalósítása során. Ez a kérés teljes összhangban áll az MGKKE eredetileg meghirdetett és folyamatosan hangoztatott célkitűzésével is, miszerint csak a biometán közlekedési célú széleskörű felhasználásával biztosítható az ágazatban a hazánktól is elvárt 10 százalékos megújuló energia felhasználási részarány teljesítése 2020-ra, mely nem csak az üvegházhatású gázképződés csökkenést, de egyúttal a kőolaj függőségünk mérséklését is szolgálja.