A visegrádi országok, avagy azt kapják jutalmul...

Szlovákia – egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa – hazai összterméke (GDP) 2008-ban 5,9 százalékkal nőtt, 2009-ben 4,9 százalékkal csökkent. Tavaly 4,2 százalékra sikerült visszatornászni az ütemet, de idén 2,9 százalékos, jövőre már csak 1,1 százalékos növekedést valószínűsít az Európai Bizottság.
Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság 2008-ban 3,1 százalékkal bővült, 2009-ben 4,7 százalékkal visszaesett. Tavaly 2,7 százalékos volt a növekedés, idén már csak 1,8 százalékos, jövőre 0,7 százalék várható.

A hazai össztermék szintjén csak Lengyelország úszta meg a visszaesést – ezzel Európa-bajnok is lett -, mert csekély exportfüggősége miatt kevésbé sújtotta a nyugati exportpiacok szűkülése. Így a 2008-as, 5,1 százalékos GDP-növekedést 2009-ben 1,6 százalékos, tavaly 3,9 százalékos növekedés követhette. Idén még 4,0 százalékos, de jövőre 2,5 százalékos növekedést vár Lengyelországban az Európai Bizottság.

Az új Sportage a Kia európai gyárában készül, a szlovákiai Zsolnán. A gazdasági fejlődésnek súlyos ára volt, Szlovákia államadóssága rohamosan növekszik.

Az országok helyzetét egymáshoz képest az egy főre jutó GDP fejezi ki vásárlóerő-paritás szabványra átszámítva, ami kiszűri az árszínvonalak eltéréseit. Au EU statisztikai hivatala szerint az egy főre jutó GDP így számolva 2005-ben Magyarországon az EU-átlag 63 százaléka, tavaly a 65 százaléka volt. Szlovákia aránya 60 százalékról 74 százalékra, Csehországé 79-ről 80 százalékra, Lengyelországé 51 százalékról 63 százalékra javult. Korábbi helyzetén változtatni tehát csak Szlovákiának és Lengyelországnak sikerült, az egyiknek a jelentősen felfuttatott autóexport, a másiknak a hazai piacban megvolt tartalékok miatt, Csehország és Magyarország pedig nagyjából tartotta a helyét.

Ám ennek mindegyik országban súlyos ára volt. Magyarországon a kormányzati adósság a GDP 2008-as 72,9 százalékáról tavalyra 81,3 százalékra nőtt. Az Európai Bizottság idén 75,9 százalékra számít, de jövőre megint növekedést jósol, 76,5 százalékra. Szlovákiában a kormányzati adósság történelmi okokból elmarad az EU-ban kötelező 60 százaléktól, de rohamosan nő: a 2008-as 27,8 százalék helyett erre az évre már 44,5 százalékot, jövőre 47,5 százalékot valószínűsít a brüsszeli bizottság. Hasonló okból szerény volt Csehország közadóssága is, 2008-ban a GDP 28,7 százalékát tette ki, de szintén veszedelmesen nő: erre az évre 39,9 százalékot vár a bizottság, és a jövő évre 41,9 százalékot jósol. Lengyelország kormányzati adóssága is vészesen közelít a 60 százalékhoz: a 2008-as 47,1 százalék helyett idén a GDP 56,7 százaléka, jövőre legkevesebb 57,1 százaléka lesz.

Ezért a gazdaságpolitikák stratégiai eltérései ellenére a leküzdendő bajok hasonlóvá váltak a visegrádi országokban. Ezek: a külső kereslet és a belső bizonytalanság, a finanszírozás növekvő nehézségei miatt mindenütt csökken a bizalom, emiatt lassulnak a beruházások, stagnál vagy alig nő a foglalkoztatás, egyhelyben topognak vagy alig nőnek a lakossági jövedelmek, és így a kereslethiány önmagát erősítő folyamattá alakítja e forgatókönyvet.

Elsősorban az adósságszintek különbözősége miatt Magyarország besorolása a mértékadó hitelminősítők közül a a Fitch Ratingsnél "BBB mínusz" negatív kilátással, ez a befektetésre ajánlott kategória utolsó fokozata. Az S&P szerdán, a türelmetlenebb Moody's már november végén megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósosztályzatot.

A másik három visegrádi ország adósosztályzata a befektetésre ajánlott sáv magasabb polcain van, de nekik sem biztos a helyük. Szlovákia osztályzatát az S&P e hónap elején szintén leminősítési vizsgálat alá vette, együtt az euróövezet összes tagországáéval, a Fitch Ratings pedig e hónap közepén minden EU-országtól elvette adósosztályzatának pozitív kilátását – már amelyiknek egyáltalán volt – az euróövezet gazdasági és pénzügyi kockázataival indokolva a lépést. Ebbe a körbe a visegrádi országok közül Csehország került be. Lengyelországot egyelőre megkímélték a hitelminősítők, de ha esetleg az euróövezeti országokon kívül az EU egészétől mint intézménytől is megvonják a lehető legjobb minősítést – amint az S&P a maga részéről e hónap elején már kilátásba helyezte mindkét intézkedést legföljebb három hónapos határidővel –, annak mindenütt hatása lesz. A Moody's pedig már egyértelműen közölte, hogy a jövő év első negyedében felülvizsgálja az összes EU-tagország szuverén besorolását.

Végeredményben tehát a visegrádi országok – vagy akár az euróövezeti és az EU-országok mind – azt kapják a piactól és a hitelminősítőktől jutalmul eddigi küzdelmük után, amit Magyarország látszólag büntetésből.

Mészáros György