Gyártók Kilián Csaba: újabb jelentős beszállítók érkezhetnek hazánkba

Kilián Csaba: újabb jelentős beszállítók érkezhetnek hazánkba

Gégény István | 2014.02.11 07:54

Kilián Csaba: újabb jelentős beszállítók érkezhetnek hazánkba

A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető főtitkárával visszatekintettünk a magyar járműipar tavalyi eredményeire, s a közeljövő lehetőségeiről is beszélgettünk.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára

– Hogyan értékeli a magyar járműipar 2013-as teljesítményét?
– Egyértelműen látható, hogy az autóipar húzza magával a hazai ipart, egyben az ország gazdaságára is döntő befolyással van. A választ korábbról kezdeném, hiszen még a gazdasági világválság előtt, 2008-ban döntött úgy a Mercedes-Benz, hogy hozzánk települ. Ez a lépés valódi beruházási hullámot indított el, ráadásul az Audi újabb magyarországi fejlesztéseire is ösztönzőleg hatott. Visszatekintve az elmúlt évekre azt mondhatjuk, hogy nem csupán mennyiségi, hanem minőségi ugrás is megvalósult a magyar járműiparban – nagyot léptünk előre, éspedig leginkább a prémium szegmensben. Az itt letelepedett autógyártók ázsiai, amerikai piacok felé való erőteljes nyitása is eredményezte, hogy viszonylag hamar kilábaltunk a válságból, komoly piaci növekedést elérve az elmúlt években. A számok nyelvén megfogalmazva: jól jellemzi az elmúlt évet, hogy amíg 2012-ben 230 ezer 685 autó készült Magyarországon, egy évvel később már 312 ezer 851 jármű gurult ki a gyártócsarnokokból. Ettől a 35 százalékos növekedéstől elmarad ugyan a motorgyártás volumene, de itt is bővülés tapasztalható: a 2012-es 2 millió 205 ezer erőforrással szemben tavaly már 2 millió 280 ezer motor készült hazánkban. Az idei évben még erőteljesebb fejlődés várható, az OEM vállalatok mind pozitívan tekintenek 2014-re. Az Audi Hungaria már ebben az esztendőben ki kívánja használni az új járműgyár teljes kapacitását, ami 125 ezer autót jelent, a Mercedes-Benz már 2013-ban túllépte a százezres darabszámot, a Suzuki pedig idén 200 ezer autó gyártásával számol. Ha ezeket az értékeket összeadjuk, az eredmény önmagáért beszél.

– Az említett teljesítmények és célkitűzések az autógyártókra vonatkoztak. Mi a helyzet a beszállítói lánc alsóbb szintjein elhelyezkedő vállalatokkal, elsősorban a Tier-1, Tier-2 szintű cégekkel?
– Az előbb elmondottakból is következik, hogy az elmúlt időszakban szinte minden ilyen Magyarországon működő vállalat fejlesztett, beruházott, kapacitást növelt – e beszállítói kör befektetéseinek összértéke az elmúlt években elérte a 4 milliárd forintot. Csak néhány példát említenék. A Bosch magyarországi csoportja már 10 ezer munkatársat foglalkoztat, jelentős kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végeznek. Néhány napja adták át a Knorr-Bremse új telephelyét Kecskeméten. A Denso ismét bő 5000 alkalmazottnak ad munkát, ezzel a vállalat elérte a válság előtti csúcskapacitását. A Delphi ugyancsak új gyárat avatott 2013-ban, a BPW logisztikai raktárközpontot épített, Az AGC bővítette gyártócsarnokát, a Bridgestone, Hankook Tire új beruházásokkal jelentősen növeli gyártókapacitását.

– Az elmúlt év izgalmas kezdeményezése volt az Automotive Hungary járműipari szakkiállítás életre hívása, amelyben az MGSZ is fontos szerepet vállalt. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a rendezvényen és az azóta eltelt időben?
– Szövetségünk kiemelt szakmai partnerként vett részt a kiállítás megszervezésében. Egy indító rendezvényről beszélhetünk, hiszen korábban nem volt ilyen program hazánkban. Valóban izgalmas feladatot jelentett, sikeresen meg is valósítottuk, bár van még tennivalónk annak érdekében, hogy eredményes legyen a folytatás. Több mint 150 kiállító, hétezres nagyságrendű látogató, 240 sajtómegjelenés, színvonalas program, értékes előadások – ezek a száraz adatok. Amikor feltesszük azonban a kérdést, hogy hogyan tovább, el kell ismernünk, hogy még hatékonyabban kell megszólítani a leendő mérnököket, a fiatalokat, s talán a témákat is fókuszáltabban kellene megválasztani. Mindenképp nagyobb hangsúlyt kell kapnia a duális képzésnek ezen a rendezvényen is. Figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a kiállítás ne ütközzön hasonló tematikájú nemzetközi programokkal, így még többen részt tudjanak venni rajta. A visszajelzések alapján tudjuk, hogy sok új kapcsolat köttetett az Automotive Hungary három napja során, s reméljük, ezek üzleti hasznot is eredményeznek.

A főtitkár a 2013-as Automotive Hungary szakkiállítás nagyszínpadi előadásainak moderátoraként

– Milyen feladatok határozzák meg az MGSZ idei tevékenységét?
– Szövetségünk kiemelt stratégiai célja továbbra is a hazai járműipar versenyképességének növelése, a beszállítói kör fejlesztésének előmozdítása. Ahogy 2013-ban, úgy idén is számos szakmai programot szerveznek tagvállalataink, ezek lebonyolításában közreműködünk. Szoros kapcsolatot ápolunk a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA), kormányzati szervekkel és szakmai szervezetekkel. További járműipari befektetéseket, beruházásokat szeretnénk elősegíteni. Fontos feladatot jelent számunka a kutatás-fejlesztés elmélyítése, hogy az ilyen tevékenységet végző vállalatok magasabb fokra jussanak a beszállítói értékláncban, s egyre növekedjen a hozzáadott érték a magyar járműiparban. Már említést tettem a duális képzésről: látjuk, hogy ez egy kiemelt terület, jelentős egyeztetések zajlanak a gyakorlatiasabb mérnökképzés kapcsán. A járműipar fejlődésének kulcskérdése, hogy a képzési rendszer még jobban meg tudjon felelni a piac elvárásainak. Itt különböző régiók jönnek szóba: Győr, Kecskemét mellett fokozódik az igény a Suzukinál éppúgy, mint a nyugat-magyarországi és észak-magyarországi régióban, hiszen mindkét területen jelentős beszállítók képviselik az iparágat.

– Ha már Miskolcra utalt – hiszen Észak-Magyarország tekintetében ez a megyeszékhely a centrum, már csak a helyi egyetemnek köszönhetően is –, a Bosch után újabb jelentős autóipari beszállító döntött a borsodi nagyváros mellett. A Takata érkezése kapcsán ismét felmerül a kérdés: mekkora esélye van Magyarországnak arra, hogy további Tier-1 szintű vállalatok, akár OEM gyártók telepedjenek le nálunk?
– Járműipari versenyképesség tekintetében jól állunk, sok pozitív adottsággal rendelkezik az ország. Az ilyen döntések előkészítésénél igencsak számít a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége. Akár úgy is fogalmazhatnánk, a multinacionális nagyvállalatok kikényszerítették Magyarországból, hogy fejlesszük a képességeinket, és megfeleljünk a minél magasabb elvárásoknak. Ebben az olvasatban is úgy látom, nagy szüksége volt Észak-Magyarországnak egy Takatához hasonló vállalat érkezésére. Általánosságban elmondható, hogy költséghatékonyság, infrastruktúra ügyében szintén jól állunk, valamint előnyös logisztikai adottságai vannak az országnak. Fontos továbbá, hogy immár tapasztalatot szereztünk a különböző kultúrákkal való együttműködés terén, s akár ázsiai, akár más földrészről érkező nemzetek láthatják, hogy megbízható partnerek vagyunk számukra, hiszen értjük, mit szeretnének. Egészen biztos, hogy újabb első és második szintű beszállítók is fognak hozzánk érkezni, ahogy az sem kizárt, hogy további autógyártó települhet Magyarországra.

– Ezek szerint bizakodóak lehetünk a magyar járműipar jövőjét, további fejlődését illetően?
– Minden hazai OEM vállalat vezetői pozitívan látják az elkövetkező 5-10 évet. Az Audi és a Mercedes-Benz egyaránt további fejlesztéseket, kapacitás-bővítést tervez, a Suzuki várhatóan minden évben új modellel jelentkezik. Ezek a törekvések a beszállítókat is fejlődésre ítélik – hatalmas lehetőségeket hordoz a magyar járműipar, ezek kiaknázásához újabb beruházókra is szükség lenne. Felhívnám a figyelmet, hogy technológiai oldalról is érdemes fejlődnünk. Itt van például az alternatív hajtások területe. Ma még nem tudni, mekkora potenciált hordoz ez az irány, de bármikor robbanásszerű fordulat következhet be. Ha ezen a téren komoly eredményekre képes, feltörekvő cégeket tudnánk Magyarországra csábítani, az komoly előnyt jelentene a jövőt illetően.

Videóinterjúnk Kilián Csabával az Automotive Hungary helyszínén

– Új időszak kezdődik idén márciusban az uniós támogatású projektek terén, ez nyilván a járműiparban is érezteti hatását.
– Így van. A Horizon 2020 program előkészítő munkálataiban, a szakmai anyagok véleményezésében az MGSZ is szerepet vállalt, tagvállalataink ugyancsak képviseltették magukat különböző bizottságokban. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló kereteket minél hatékonyabban ki tudjuk használni. Érzékletes adat, hogy 2014-2020 között 706 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztés támogatására, ami duplája a 2007-2013 közötti összegnek.

– Végül térjünk vissza az Önök szervezetére: 2013-ban 11 új taggal bővült az MGSZ. Terveznek-e további nyitást az idei évben?
– Szövetségünk 2014 kezdetén három újabb taggal gyarapodott, ezek az IGM Robottechnika, az F-Segura és a Continental csoport. A fejlődésünk ezzel nem áll meg, további bővüléssel számolunk.

Kiemelt Partnereink