Trend Szijjártó: az autóipar a gazdaság gerince

Szijjártó: az autóipar a gazdaság gerince

Beck András | 2019.10.01 18:06

Szijjártó: az autóipar a gazdaság gerince

A kormányzat célja már nem a munkahelyteremtés, hanem a technológiai fejlesztés, a kutatás-fejlesztés erősítése, hangzott el a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett Inspiring Hungary konferencián.

Hirdetés

Az autóipart a gazdaság gerincének nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián. Az autóipar kibocsátása a teljes ipari teljesítmény 9,9 százaléka, emelte ki a miniszter. Az ágazatban 175 ezren dolgoznak, és az iparág versenyképességét jelzi, hogy a termékek több mint 90,4 százaléka exportra megy – hangsúlyozta a miniszter.

A munkahelyteremtés már nem kötelező feltétel

Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy októbertől megújul a külföldi befektetések támogatása, a megyék közül 12-ben a támogatás 50 százaléka érhető el készpénzben, 3 megyében csak 25 százalék, másik 3-ban 15 százalék lehet az arány. A munkahelyteremtés már nem kötelező feltétele a támogatás elnyerésének, helyette az új technológia megteremtése is biztosíthatja a jogosultságot. A cél már nem a munkahelyteremtés, hanem a technológiai fejlesztés, a kutatás-fejlesztés erősítése – hangsúlyozta.

Megfelelő környezet

„Az autóipar jelentős kihívások előtt áll az elektromos hajtás térnyerésével. Már létrehoztuk azt a környezetet, amely megfelelő a Magyarországon működő vállalkozásoknak ahhoz, hogy felkészüljenek a kihívásokra. Az Európai Unió digitalizációs agendájában a tervekhez képest két évvel előrébb jár az ország. Hazánk területének 94 százalékán van 4G vagy 4G+ lefedettség” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. 2019 első féléve volt egyébként hosszú idő után az első hat hónapos időszak, amikor nem német vállalatoktól érkezett a legtöbb befektetés az országba, tette hozzá. Dél-Korea előzte meg a németeket, a Samsung nálunk építi legnagyobb akkumulátor-gyárát. Emellett más dél-koreai vállalatok is Magyarországot választották. A miniszter kitért arra is, hogy szívesen látja hazánk a kínai befektetőket is, egyben rámutatott, hogy az itt befektető 16 kínai társaságból 11 globális felvásárlásokat követően került kínai kézbe. Rámutatott, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelem 1,3 százalékával rendelkeznek a Magyarországon működő cégek.

Észszerű a munkaerő költsége

Klaus Mangold, a Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának elnöke, Magyarország gazdasági eredményeit sikertörténetnek nevezte azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Szijjártó Péter is részt vett. Mangold hozzátette: az elmúlt 5-10 évben hihetetlen ütemű volt az új technológiák bevezetése is. A Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának elnöke szerint Magyarország az elmúlt négy évben figyelembe vette az autóipari paradigmaváltást. Az autóipar alapvető változásában szerinte a mesterséges intelligenciának és a digitalizációnak jut majd kiemelt szerep. Úgy véli, hogy hazánkban a bérek emelkedése ellenére még észszerű a munkaerő költsége. Egyben felhívta a figyelmet, hogy a fizetések emelkedésének technológiai fejlesztésekkel és a termelékenység javulásával kell járnia.

Kecskemét a minta a Daimler gyáraiban

„Az autóipari átalakulások miatt újra fel kell találnunk az autót” – mondta Eckart von Klaeden, a Daimler AG külügyi vezetője egy kerekasztal-beszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a kecskeméti Mercedes-Benz gyár bővítse mellett. „Vannak olyan modellek, a CLA és a CLA Shooting Brake, amelyek az egész világon csak itt készülnek és 180 országba exportálunk belőlük. Új modellek gyártása is megkezdődhet majd Kecskeméten, de erről még nincs végeleges döntés. A technológiai újítások kiemelten fontosak a magyarországi üzemben, a jövő összetett termelési megoldásai közül számosat itt próbálunk ki. Ilyenek például a gyáron belüli önvezető szállító eszközök és drónok amelyek a termelésben az alkatrészellátást segítik. A magyar minta alapján alkalmazunk módszereket a Daimler többi gyárában világszerte” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a globális kereskedelmi háborús fejlemények és a Brexit várható hatásai közepette Magyarország a nyugalom tengerének számít, miközben persze az Európai Unió és Magyarország gazdasága sem kerülheti el ezek hatásait. A Daimler a kereskedelmi háború lecsendesedésében érdekelt. Szerinte a munkaerőpiacon a képzés és az oktatás a kulcsszavak. Magyarország legnagyobb előnyének a helyi vállalkozószellemet nevezte, illetve azt, hogy a nagyobb országokkal ellentéteben itt közvetlen kapcsolatot tudnak kiépíteni a döntéshozókkal.

5,1 százalékos GDP-növekedés

A globális gazdasági lassulás ellenére is fenntarthatónak nevezte a magyar gazdasági növekedést Varga Mihály, pénzügyminiszter az Inspiring Hungary konferencián. Az első félévi, 5,1 százalékos GDP-növekedésből 2,4 százalékot a belső motorok – így a lakossági fogyasztás és a beruházások – teremtettek meg, a kormányzati intézkedések 1,6 százalékot jelentettek, az adó- és bérmegállapodás, a lakhatást segítő intézkedések, az állami beruházások, a versenyképesebb Magyarországért program és a gazdaságvédelmi akcióterv révén – számolt be az MTI. A külső kereslet 0,9 százalékot tett hozzá a növekedéshez, és csupán 0,2 százalékponttal járultak hozzá az uniós források – sorolta a miniszter. Kitért arra is, hogy Magyarország egyre népszerűbb befektetési célpont, és jó jelnek nevezte azt is, hogy a magyar gazdaság szereplői – a 2008-as válsághoz képest – jelentős tartalékkal rendelkeznek.

Designed in Hungary

Jurica Novak, a McKinsey&Company partnere szerint Magyarországon a következő lépés a termelékenység fokozása lehet. Szerinte valószerűtlen, hogy az újabb beruházások növeljék a foglalkoztatottságot. Úgy véli, hogy a hazai gazdasági szereplőket arra kell biztatni, hogy feljebb lépjenek az értékláncban és a Made in Hungary helyett a Designed in Hungary megközelítésre koncentráljanak. Aláhúzta, hogy ha egyes nagy cégek központjait Magyarországra lehetne csábítani, akkor az dominóhatást generálna és egyre többen választanák az országot.

Lemaradásban a K+F

Debora Revoltella, az Európai Beruházási Bank gazdasági részlegének igazgatója szerint a magyarországi cégek enyhe lemaradásban van a kutatás-fejlesztési befektetések területén. A gyártásban jól áll a digitalizáció, de a szolgáltatások területén nem, vélekedett. „A régebbi alapítású kis és középvállalkozások digitalizációs átalakulását mindenképpen segíteni kell. Emellett az átképzéseket is kiemelten érdemes kezelni” – tette hozzá Debora Revoltella.

Nyitókép (MTI): Klaus Mangold, a Knorr-Bremse felügyelőbizottságának elnöke, Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány egykori Magyarországi képviselője, volt thüringiai európai ügyekért felelős miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Inspiring Hungary konferencián a Pesti Vigadóban

Kiemelt Partnereink