Rohamosan növekszik a magyar elektromosautó-park

A szövetség közleménye szerint az elektromos közlekedési eszközök - főként autók - használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv volt 2020-ban.

Mivel a felmérések szerint az emberek 52 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, és csak 48 százalékuk jár elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke 2022 fontos feladatának tartja a mikromobilitás részarányának további növelését a városi közlekedésben. El kell oszlatni továbbá az elektromos eszközök hatótávjával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket, valamint népszerűsíteni kell a közösségi közlekedést a fiatalok körében.

A fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt 41 vállalat iparági képviseletének, a Jövő Mobilitása Szövetségnek célja az is, hogy 2022-ben az elektromosautó-vezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országosan mindenütt elérhetők legyenek az elektromos járműtöltők, és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató „last mile” megoldások, vagyis az elérendő úticél legutolsó, rövid szakaszában is legyen a fenntartható közlekedést segítő eszköz. Például az autó csomagtartójában legyen egy roller, és azzal tegye meg a csomagszállító az utolsó szakaszát az útnak.

Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére.

Sokak szokásaihoz illene az elektromobilitás

Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a 4-5 éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilométerek. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan 70-80 kilométert tesznek meg naponta, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás. A szövetség számítása szerint 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzinmotoros kocsival. Ez a különbség tovább növelhető, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén – kilowattonként 40 forinttal számolva – 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint.

Elmondta, mindent figyelembe véve, egy középkategóriájú elektromos autó teljes élettartamra vetített költsége alacsonyabb a hagyományos autókénál: az elektromos autók vásárlását pályázati források támogatják, jóval kisebbek a szerviz- és fenntartási költségei, adókedvezményt, parkolási kedvezményt vehet igénybe a tulajdonosa.

A szövetség tájékoztatása szerint már a vidéki városokban is vannak dugók, éppen ezért fontos lenne vonzóvá tenni a közösségi közlekedést a városlakók számára zöld buszokkal, kiegészítő közlekedési eszközökkel. Példaként közölték, Székesfehérváron az egy főre jutó autók száma nagyon nagy, a majdnem 100 ezres városban 40-50 ezer autó van, ami kiegészül az agglomerációból érkezőkkel.

A bérlés és a megosztás a modern válasz

Pukler Gábor arról is beszélt, hogy a fejlett világban már elfogadott része a kultúrának, hogy nem kell feltétlenül birtokolni egy autót, hanem bérlik őket. Közölte, Budapesten is fokozatosan javul a helyzet: bérelhető autóból, robogóból és rollerből is egyre több érhető el.

Kifejtette, az eszközök bérelhetősége miatt évente legalább 400 millióval kevesebb kilométert autóznak Európában: a közösségi autózás elterjedése azért is fontos, mert egy megosztott gépjármű 7-10 saját gépkocsit is képes kiváltani. Ezzel a fenntartható megoldással szerinte a kontinens ambiciózus klímacéljai megvalósításának irányába is nagy lépést tesz: egyetlen közösségi autó éves szinten több mint 12 tonnával képes csökkenteni az európai szén-dioxid kibocsátást.