Kiberbiztonsági kockázatokat rejt az elektrifikáció

A SAE International nemrég az elektrifikáció kiberbiztonsági vonatkozásait körbejáró panelbeszélgetést szervezett iparági szakértők bevonásával. Az eseményen Andre Weimerskirch, a Lear Corporation kiberbiztonsági alelnöke rámutatott, hogy a vállalat által is gyártott töltők, akkumulátormenedzsment rendszerek és inverterek mind fokozzák a komplexitást. „Egy elektromos jármű sokkal több chippel és szoftveres komponenssel rendelkezik, mint egy belső égésű motoros. A nagyobb komplexitás azt jelenti, hogy általánosságban óvatosabban kell megközelítenünk a biztonság kérdését.”

Ami viszont jó hír Weimerskirch szerint az az, hogy az elektromos autókat jellemzően töltőre csatlakoztatják éjszakánként, ami kiváló alkalmat jelent a szoftverek frissítésére.

Őrizetlen hagyott kapu a hackereknek

Ugyanakkor pont a töltés, pontosabban a töltőberendezések jelentik az egyik támadási felületet. „Több töltőberendezéssel is találkoztam, melyeken nyitva hagytak távoli hozzáférési pontokat, holott nem szabadott volna” – mondta el Roland Varriale, az Argonne Nemzeti Laboratórium kiberbiztonsági elemzője. Hozzátette, hogy ez a töltőállomások üzemeltetői által végzett hibás konfigurációk eredménye.

Ezeken a pontokon keresztül a támadók hozzáférhetnek a töltőhöz csatlakozó adathálózaton tárolt információkhoz. Varriale tapasztalatai szerint ez a tény sok olyan embert meglep, aki a töltőállomásokra szimplán úgy gondol, „hogy erre rácsatlakoztatom az autómat”, ahelyett, hogy végig gondolná: „ha egy töltőállomást telepítek a bevásárlóközpontomhoz, lehet, hogy támadásnak teszem ki a pénzügyi rendszerem egy részét?”

Varriale szerint a veszélyek miatt aprólékos munkát szükséges végezni mikor egy új eszközt csatlakoztatunk a hálózatunkhoz, hogy az ne szolgálhasson ugródeszkaként a támadóknak.

Az áramellátást is célba lehet venni

Duncan Woodbury, a töltőhálózati kiberbiztonsági megoldásokat fejlesztő Liberas vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektromos autókat használva komoly zavarokat lehet okozni az elektromos hálózatokban. „Egy Level 3 vagy Level 4 töltő körülbelül 850 kenyérpirítónak felel meg. Ha fegyverként használunk néhány ezer, Level 4 töltőn maximum kapacitással töltő járművet, akkor jelentős kilengéseket okozhatunk a hálózatban” – fogalmazott Woolbury, rámutatva, hogy ez a gazdaság és az energiaszektor támadását is szolgálhatja.

Weimerskirch a másik oldalon megnyugtatóan közölte, hogy az e-autók bombaként használata aligha lehetséges. Ez azért van, mert az akkumulátormenedzsment rendszer érzékeli, ha töltés közben a hőmérséklet, a feszültség vagy az áramerősség túl magas, ekkor pedig automatikusan és felülírhatatlanul leállítja a töltést. „Szóval nem tartom megalapozottnak azokat a felvetéseket, melyek szerint katasztrofális események következhetnek be (kiber)biztonsági okokból” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzáfűzte: „Sokkal inkább aggódok a pénzügyileg motivált károkozások, mint például a más költségén való töltés miatt.”

Megvannak a védekezés módjai

Weimerskirch szerint a kiberbiztonság fokozásának egyik eszköze minden elektromos autó vezeték nélküli frissíthetőségének megteremtése, mivel az biztosítja a gyors reagálást a váratlan támadásokra. Álláspontját visszhangozta Michael Westra, a Ford jármű kiberbiztonsági menedzsere, aki arra is rámutatott, hogy a fizikai dizájn, azaz a logikai és a biztonsági részegységek külön választása is fontos szerepet játszik.

Varriale arról beszélt, hogy a töltőberendezések kiberbiztonsági szempontból nagyon fejletlenek ma, ugyanakkor a „biztonsági követelmények beillesztése a tervezési folyamatba meg fogja oldani a biztonsági problémák nagy részét.”