Karbonsemleges és elektrifikált: ilyen a jövő fényezőüzeme

Arról, hogy a GeicoTaikisha hogyan próbálja az autók fényezési folyamatát kevésbé környezetterhelővé és energiatakarékosabbá tenni, a vállalat értékesítési alelnöke, Luigi Lazzari beszélt egy, az Automotive Manufacturing Solutions által szervezett online előadáson. Mint kifejtette, kettő stratégiai célt határoztak meg a fenntarthatóság terén: az egyik a külső energiaforrás nélkül működni képes fényezőüzem megvalósítása 2020-ra, míg a másik a karbonsemleges koncepció kivitelezése 2027-ig. Előbbit már 2017-ben elérték.

Harmad akkora fogyasztás

Ahhoz, hogy a fényezőegység csak a saját energiaforrásaira támaszkodva működjön, a folyamat energiaszükségletét radikálisan csökkenteni kellett. 2005-ben, mikor a projektet elindították, egy karosszéria lefestése átlagosan 900 kilowattóra energiát emésztett fel, 2017-re azonban ezt sikerült levinniük kevesebb, mint harmadára, 270 kilowattórára.

Az eredmény elérése érdekében a fényezés minden fázisában redukálták az energiaszükségletet. Az előkészítésnél például, ami 2005-ben a teljes energiafogyasztás közel tizedét adta, többek között új futószalag, LED világítás, hővisszanyerés, valamint hő hulladékból nyerésével 86 százalékos megtakarítást értek el, miközben a működtetés költségeit is csökkentették.

A leginkább energiafaló résznek a fényezőkamrát találták. A fejlesztés kezdetekor egy karosszéria lefestése 346,2 kilowattórába került, amit 2017-re 82 százalékkal, 61,5 kilowattórára szorítottak le. Ezt egyebek mellett robotok alkalmazásával, az egész fényezőüzemet átfogó energiamenedzsmenttel, új hőszivattyúkkal, valamint az egész létesítmény szellőzőrendszerébe integrált szellőzéssel valósították meg.

A fejlesztésekkel összességében 70 százalékkal csökkent a fényezés energiaigénye. A 2017-es koncepció fogyasztásának 61 százaléka elektromos áram, míg fennmaradó része hőenergia formájában történik. Az egész energiaszükséglet megújuló forrásokból, nap- és szélenergiával, a hőenergia esetében pedig biomasszával is fedezhető.

Az elektrifikáción át vezet az út

Ahhoz, hogy tovább lépve 2017-re megvalósulhasson a helyileg szén-dioxid-kibocsátást nem generáló fényezőüzem, elektromossággal kell kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokkal, vagyis gázzal és olajjal melegítést, aminek például a karosszériák előkezelésének bizonyos eljárásaiban, a levegő megfelelő hőmérsékleten tartásában vagy az alkatrészek belső felületének kezelésére szolgáló viaszok melegítésében van szerepe.

Luigi, prezentációjában rámutatott, hogy az elektromos kazánoknak a konvencionálissal szemben az elérhető kibocsátásmentesség mellett az is előnye, hogy a hőmérséklet-szabályozás tökéletesíthető, karbantartásuk pedig egyszerű.

A fényezéssel járó kibocsátások mérséklése felé egyébként kettő tényező tereli az OEM-eket – magyarázta Luigi. Az egyik a szabályozási környezet, míg a másik a vevők elvárásai, amik ahhoz vezettek, hogy sok gyártó mára elhatározta, hogy egész működését klímasemlegessé alakítja.

Az emissziócsökkentéshez az elektromos kazánokon kívül más alternatívák, például a kazánokon vastagabb szigetelés alkalmazása, a meleg levegő visszavezetése vagy a fényezőkamrában falra szerelt robotok alkalmazása is segíthetnek – utóbbival csökkenthető a kamra belső mérete, és így az energiahasználat.

Új megközelítések a tervezésben és a hulladékkezelésben

Luigi folytatólagosan elmondta, hogy a fenntarthatóság növelését más megközelítésekkel is javítani lehet. Ilyen például a gyárépület felépítésének optimalizálása, amibe beletartozik a szellőzőrendszer 2017-es koncepciónál is alkalmazott integrálása, valamint ahol lehet a természetes fény beengedése, illetve az automatizálást lekövetve a mesterséges megvilágítás csökkentése.

Nem utolsó sorban cirkuláris megközelítéssel kell élni, és megoldást kell találni az olyan, ma még nem újrahasznosítható eszközök, mint szűrők vagy kefék újra használatára, újrahasznosítására. „Ez egy kulcsfontosságú pont, amire összpontosítanunk kell a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében” – húzta alá.

A zöldebbé válás nem elég

Az előadáson végül felszólalt Nicolò Mariotti, értékesítési mérnök is, aki elmagyarázta, hogy a rövidülő fejlesztési ciklusok a fényezőüzemek tervezését és építését is felgyorsítja. Korábban 18-22 hónap volt egy projekt teljes átfutási ideje, a jövőben ez azonban 10-14 hónapra vagy kevesebbre csökkenhet. Mint kifejtette, az új követelményeknek megfelelés kulcsa a moduláris, nagyobb darabokban legyártott üzemekben rejtőzhet, amikkel a helyszíni munkálatok a minimálisra csökkenthetőek.