Jobb egy rossz diploma, mint egy piacképes szakma?

A Portfolio és az OTP Bank közös szervezésében vállalatvezetők, döntéshozók számára rendeztek konferenciát az év végén Győrben. A rendezvény központi programja volt az a plenáris párbeszéd, amelynek résztvevői több nézőpontból közelítették meg a valamennyi szervezetet érintő gazdasági, fejlődési témákat.

Az asztalnál Papp Ilona, a Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi karának dékánja, Balog Béla, a Rába Holding pénzügyi vezérigazgató-helyettese és Palásti Károly, a székesfehérvári Nehézfémöntöde Zrt. vezérigazgatója foglalt helyet. A dialógust Mihalicz Antal, a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője moderálta.

Papp Ilona, Palásti Károly, Balog Béla és Mihalicz Antal egy asztalnál

Bár némileg kakukktojásnak tűnhet az oktatói jelenlét ebben az összeállításban, Papp Ilona leginkább szervezeti vezetőként és gazdaságkutatóként szólalt meg. Amolyan különleges cégként mutatta be az általa képviselt kart, amely 50 százalékban a piacról tartja el magát, s a negatív demográfiai folyamat ellenére több tekintetben is növekedést tudott produkálni. Palásti Károly bevezetésként jelezte, hogy több vállalatot is képvisel, s jórészt inkább a Galván Plasztik szakembereként szólt tapasztalatairól. Mint elmondta, a 2008-as globális gazdasági válság megtépázta a megrendelői körüket: volt olyan cég, amely megszűnt, mások profilt váltottak. Azonban a járműipar, amelyre a Galván Plasztik a fókuszt helyezte, szárnyal, s jelenleg alig győzik teljesíteni partnereik igényeit. Szintén a válság átvészelésére vonatkozóan Balog Béla úgy látta, 2008 tragikus év volt a járműiparban, legalábbis a nehézgépjárművek szegmensében. A Rába e téren érdekelt, s amikor összezuhant a speciális iparági terület, befektetéssel menekültek előre. Fejlesztésbe fogtak, s bár akkori 3800 munkatársuk egy részétől kénytelenek voltak elbúcsúzni, továbbra is 2000 főt foglalkoztatnak.

A növekedési lehetőségek kapcsán a munkatársakra, a munkaerő-piaci helyzetre és kitérve kiderült, szinte ez az egyik legégetőbb problémája valamennyi szervezetnek. – Érdemes körülnézni egy kicsit szélesebb körben. Európában jelenleg 25 millió munkanélkülit tartanak számon, miközben alig fog növekedni a kontinensen összességében a GDP. A közeljövő gazdasági körülményei emiatt számos veszélylehetőséget hordoznak magukban – fogalmazott Papp Ilona. – Rendkívül nehéz újabb munkaerőt találni – erősítette meg az előbbi célzásokat Palásti Károly. – Már a környező településekről gyűjtjük össze és hordjuk munkába busszal a dolgozóinkat, s vélhetően a következő telephelyünket Észak-Magyarországon alakítjuk majd ki – fedte fel jövőbeni terveit a vezérigazgató. – Győrben sem könnyebb a helyzet, mint Fejér megyében, ráadásul strukturális problémákkal szembesülnek a munkáltatók – tette hozzá Balog Béla. – Mi már Szlovákiában és Lengyelországban is kampányolunk újabb szakemberekért, s mindent megteszünk, hogy hosszú távra megnyerjük magunknak a jó munkaerőt. A témához tartozik, hogy küzdeni kell az olyan szülői beidegződés ellen is, amely szerint jobb egy rossz diploma, mint egy piacképes szakma – tapintott a lényegre szókimondóan a Rába vezető képviselője.

Továbbra is „személyes” témát érintve, a fejlesztéseket elősegítő pályázati lehetőségeket illetően Papp Ilona szavai szerint „óriási jéghegyek vannak elrejtve” a rendszerben. Konkrét példával is megvilágította a dékán, mire utalt ezzel: olyan projektnél, amely nemzetközi együttműködésben valósul meg, a holland kolléga ugyanazon munkáért nagyjából tízszer annyi juttatást kap, mint magyar társa. Egyszerűen azért, mert ennyire eltérnek a bérszintek. Palásti Károly még tovább árnyalta a realitás nem túl vonzó képét, ugyanis sikeres működésük ellenére hosszú éveken át egyetlen banktól sem tudtak hitelt felvenni, így saját erőből voltak kénytelenek fejleszteni. Az egyetlen hitelt, amihez hozzájutottak, egy burgenlandi bank nyújtotta számukra. A jövőre vonatkozóan a vezérigazgató bízik benne, hogy a pénz megtalálja az útját az életképes vállalkozásokhoz, s remélhetőleg kevesebb díszburkolat és szökőkút épül majd a közeljövőben uniós forrásból. Balog Béla az elhangzottakra reagálva megjegyezte: nem érdemes kinőni a kkv kategóriát, a nagyvállalatokat ugyanis nem preferálják a pályázatok.

Mindhárom beszélgetőtárs egyetértett abban, hogy a jövőbeni fejlődésre, növekedésre vonatkozóan a piaci szereplők összefogásra, együttműködésre vannak ítélve, s a partnerek akkor tudnak sikeresek lenni, ha közösen fejlődnek: a beszállítónak lépést kell tartania a gyártóval, míg a gyártóknak elemi érdekük saját beszállítóik fejlesztése. Noha ez a zárszó nem hangzott újdonságként, az, hogy ennyire hangsúlyosan napirenden van a téma, azt jelzi, hogy érdemes tovább erősíteni a szervezetek kapcsolatrendszerét, az együttműködések mennyiségét és minőségét egyaránt.