A jövő legizgalmasabb fejlesztésein dolgozik a HUMDA Lab

- Mikor csatlakozott a HUMDA Lab csapatához és mi vonzotta a nemzeti autó-motorsport K+F iránymutató szervezetéhez?

- Februárban csatlakoztam a HUMDA Lab-hez. Amikor autó-és motorsport kutatás-fejlesztésről hallok egyből felcsillan szemem, így nagyon érdekelt a kutatóközpont megkeresése. A vezetők, Látos András és Bári Gergely felvázolták a jelenleg futó és a tervezett projekteket, ezek három főbb egységre bonthatóak, a kutatásokra és tudástranszferre, a technológiai fejlesztésekre, illetve az infrastruktúra fejlesztésekre.

- Pontosan milyen feladatokat kapott a HUMDA kutatás-fejlesztéssel foglalkozó leányvállalatánál?

- Ahhoz képest, hogy a karrierem a HUMDA Lab-en belül csak most indult, már jelenleg is nagyon komplex feladatokat bíztak rám. Az önvezető versenyautó fejlesztésének műszaki problémáival foglalkozom fejlesztőmérnökként. Egy alprojektnek a vezetéséért is felelek, ahol az operatív folyamatokat koordinálom. Minden héten áttekintjük az az összes projektet, így a többiek munkájából is sokat tudok tanulni, ami hozzájárul a szakmai fejlődésemhez.

- A HUMDA Lab klasszikus kutató-fejlesztő központjában végzett munka melyik része a legizgalmasabb?

- Egy kreatív és ambiciózus mérnök vagy mérnökhallgató már az egyetemi évei alatt elkezd azon töprengeni, hogyan tudna kiteljesedni a szakmai munkában. A tanulmányaimban és a munkámban is a fejlődés a legfontosabb számomra. Ehhez megfelelő környezetre van szükség, ahol a képességeimet tudom kamatoztatni. A HUMDA Lab-en belül nem tudok olyan feladatot mondani, ami ne lenne izgalmas, hiszen itt az egész társadalom jövőjére hatást gyakorló projekteken dolgozunk. Az önvezető versenyautózás és a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a későbbiekben az emberek életét. A közúti forgalomban közlekedő autókba a legtöbb fejlesztés a versenypályákról kerül át a megfelelő tesztelések után.

- A tanulmányaiból mit tud a legjobban hasznosítani a mindennapi munka során?

- Az egyetem leginkább a problémamegoldásra készíti fel a hallgatókat és erre bizony minden nap szükség van. A HUMDA Lab a 21. század új alappilléreivel foglalkozik, ezért itt a legtöbb esetben nincsenek meg a jól bevált módszerek a problémákra. Nekünk kell új módszereket és megoldásokat kidolgoznunk, megtiszteltetés, hogy az önvezető versenyautózás alappilléreinek letételének mi is részesei lehetünk.

- A jelenkor mérnökhallgatói milyen lehetőségekkel rendelkeznek a munkaerőpiacon?

- Teljesen változó, de sokat számít az egyetemen elvégzett munka minősége és mennyisége is. Nem elég, ha egy állásinterjúra úgy megy el a frissen végzett mérnök, hogy „itt vagyok, túléltem az egyetemet és kéne munka”. Hiába érzi azt egy hallgató, hogy kevés az ideje, később még kevesebb lesz. Ezért a tanulmányok ideje alatt érdemes a szakmai fejlődéssel foglalkozni, az egyetemen eltöltött pár év meghatározhatja, hogy a munka világában milyen lehetőségei lesznek.

- A Szombathelyi Gépész Techtogether csapatát is vezette, ebből az időszakból mi a lehasznosabb tapasztalata és a legkedvesebb emléke?

- Amikor bekerültem a csapatba, a 3. helyig jutottunk el a rangos versenyen. Amikor a csapatvezető befejezte az egyetemet, átvehettem a helyét. Próbáltam mindig fejleszteni a csapaton, és egyre feljebb tudtunk lépni, végül sikerült elérnünk az 1. helyezést is. Később megalapítottam a hallgatói labort az ELTE szombathelyi kampuszán. A labor azóta is folyamatosan fejlődik, amelyben nagy szerepe van azoknak, akik folytatták a megkezdett munkát. A laborban a versenyen nyert pénzből a mérnökhallgatók fejlődését lehet támogatni. Ha valakinek van egy projektötlete, amivel szeretne foglalkozni és az segíti a mérnöki fejlődést, akkor a csapat anyagi támogatást nyújt bizonyos feltételek mellett. Mindez pedig erősíti a hallgatók szakmai fejlődését. Hihetetlenül büszke vagyok rá, hogy részt vehettem ennek a lehetőségnek a kialakításában Szombathelyen. Biztos vagyok benne, hogy sok hallgatónak tud segíteni a mérnökhallgatói csapat abban, hogy a tagok előnyösebb helyzetbe kerüljenek később a munkaerőpiacon.

- Miért a fejlesztőmérnöki pályafutást választotta?

- Már gyerekkoromban autót építettem lábasokból, amik az autó kerekeiként szolgáltak, a busz ajtónyitási hangját pedig üres szódásszifonnal szimuláltam, szóval egész korán jött az inspiráció. A középiskola végén döntöttem el végleg, hogy a műszaki pályát választom, bár akkor még nem tudtam, hogy villanyszerelő, CNC-forgácsoló vagy esetleg mérnök leszek. Aztán ahogy megízleltem a műszaki pálya szépségeit, egyre többet és többet szerettem volna elérni. A reáltárgyakkal mindig is szívesen foglalkoztam és jó eredményeket értem el. Az egyetemen a duális képzésen megismertem a vállalati lehetőségeket, a szakirányokat. Már az első években láttam, hogy nekem nem való a monoton munka, a kreatív, fejlesztési irány érdekelt igazán. Először gyártásautomatizálással foglalkoztam, majd az utóbbi időben becsatlakoztam az önvezető autózással kapcsolatos fejlesztésekbe is. Úgy érzem megtaláltam a helyemet és imádom, amit csinálok.

- Milyen karrierlehetőségei vannak ma egy képzett mérnöknek Magyarországon?

- A képzett mérnökök szinte bárhol el tudnak helyezkedni a szakterületükön. Rengeteg cég keres több éves tapasztalattal rendelkező mérnököket, akik valóban hozzáértők.

- Hogyan látja, milyen az autóipar jövője, mely trendek lesznek ránk a legnagyobb hatással?

- Jelenleg az autóipar az ellátási lánc problémái miatt nehezen tud előrelépni, még a szinten tartás is nehéz feladat. Ezért lesz az elektromos autó a jövő, hiszen sokkal kevesebb alkatrészből áll, mint a belső égésű motorokkal szerelt járművek. Közben figyelni kell a hidrogén hajtású autókra is. Most úgy tűnik, hogy a nagyobb járművekkel törhet be jobban a piacra, de az autógyártók ezen a vonalon is nagyon intenzíven fejlesztenek. A világon több helyen fejlesztik az önvezető autózás lehetőségeit is. Sokan félve viszonyulnak ehhez a kérdéskörhöz és még nem látják, hogy mennyivel biztonságosabbá teheti a közúti közlekedést. A távoli jövő a tömeges személyre szabás lehet, ahol a gyártók továbbra is tömegtermelésben dolgoznak, azonban teljesen automatizált rendszerrel. Egy nap nem ezer ugyanolyan felszereltségű autó jöhet le a gyártósorról, hanem mind-mind más tulajdonságokkal rendelkezhetnek majd. Ezzel a szállítási időt is jelentősen csökkentheti az iparág.

- A hétköznapi közlekedésünk hogyan nézhet ki tíz vagy, akár ötven év múlva?

- A következő 10 évre a tendencia azt mutatja, hogy a törvényhozók szigorítani szeretnének a károsanyag-kibocsátási szabályokon, ami versenyelőnyt biztosít az elektromos hajtásláncnak. A hibrid és az akkumulátoros elektromos autók kereslete növekedni fog a következő tíz évben, viszont az ellátási lánc problémái miatt talán nem terjed majd el annyira, mint amennyire szeretnénk. Ötven éven belül pedig robbanásszerű fejlődés jöhet az akkumulátortechnológiában, amivel az elektromos autók térnyerése megkérdőjelezhetetlenné válhat.

- Melyik a kedvenc technikai sport-sorozata és mennyiben figyel másra a versenyeken egy mérnök, mint az átlagnéző?

- A Forma–1-et követem leginkább, minden információt próbálok összegyűjteni, mert a csapatteljesítmény és a mérnöki megoldások nagyon érdekesek, a műszaki változásokat keresem. Az új szezon izgalmas lehet, hiszen a szabályváltozások miatt teljesen új koncepciókat láthatunk és minden csapat más-más megoldásokat dolgozott ki. Sokkal nagyobb örömmel nézem, a csapat teljesítményét egy futamon, mint a versenyzést. Várom, hogy melyik csapat, milyen stratégiát választ és fókuszálok a kerékcserékre is, hiszen mindig az apróságokban rejlenek a nagy megoldások. Azt nem tudom, hogy mások ezeket figyelik-e, mert ha igen, akkor átlagos nézőnek számítok.