Ailer Piroska: világhírűvé tettek a hallgatóink

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora

– A Kecskeméti Főiskola azon ritka magyar felsőoktatási intézmények körébe tartozik, amelyek 2013-ban növelni tudták újonnan felvett hallgatóik számát, ráadásul jelentősnek mondható mértékben, 12 százalékkal. Minek köszönhető az új tanév sikeres indítása?
– Nyilvánvalóan több ok közrejátszott a pozitív eredmény elérésében. Folyamatban van egy beiskolázási felmérésünk – a kérdőívek feldolgozását követően fogjuk mi magunk is tisztábban látni, milyen tényezők mentén növekedett a hozzánk jelentkezők száma. Intézményünk 2-3 éve elkezdett egy tudatos kampányt, amelynek az a célja, hogy elsősorban a saját régiónkban ismertebbé váljon, mivel foglalkozunk, milyen képzéseket nyújtunk. Munkatársaink nagyjából 80 középiskolát látogattak végig. Alighanem ennek is köszönhető, hogy például duális képzésünkre Nyíregyházától Békés megyéig, tehát a szokásos 50-80 kilométeres körzeten túlról is jelentkeztek. Örülök, hogy láthatóvá válik a befektetett munkánk gyümölcse.

– Miben egyedi ez a főiskola, mivel kampányoltak a diákok körében?
– Járműmérnök képzésünk igencsak vonzó. Úgy tapasztaljuk, a csillagos márka sok fiatal képzelőerejét beindítja. A vállalati kapcsolatainkat különösen értékelik leendő hallgatóink, itt a Mercedes-Benz mellett elsősorban a Knorr-Bremse jelenlétét emelném ki. Mérnökjelöltjeink aktivitása is példaértékű: főiskolánkat világhírűvé tették a hallgatóink. Mint ismert, egy olyan járművet építettek, amely 1 liter benzinnel 3082 kilométert képes megtenni, s ezzel a fogyasztási teljesítménnyel ott vannak a világ legjobbjai között. Az agrárképzésben a vállalkozói szemlélet, a pedagógusképzésben pedig a művészeti irányultság jelenti azt az egyediséget, ami megkülönböztet bennünket más intézményektől. Kecskemét városa is vonzó lehet a fiatalok számára, mert élhető méretű, szerethető város, amely folyamatosan fejlődik.

A kecskeméti hallgatók által épített jármű 3082 kilométert tud megtenni 1 liter benzinnel

– Ha a képzéseket tekintjük, miben erős a Kecskeméti Főiskola?
– Gyakorlatorientáltak vagyunk. Erre jó példa, hogy az országban még csak bevezetés alatt álló duális képzés nálunk már működik, 16 cég vesz benne részt, a járműmérnöki, gépészmérnöki és műszaki menedzser szakok érintettek. Főiskolánk műszaki területen a járműiparra, a műanyag-feldolgozásra és a logisztikára fókuszál, az oktatás mellett jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytatunk. Már mintegy félszáz vállalati partnerrel dolgozunk együtt, de ennél is több céggel van élő kapcsolatunk, a régió határain túl ér a kapcsolati hálónk. Büszkeségünk a Járműtechnológiai Tanszék épülete, 1,4 milliárd forintot fordítottunk az infrastruktúra kialakítására. Az összeg feléből az építészeti beruházás valósult meg, mintegy 600 millió forintot pedig korszerű eszközök beszerzésére költöttünk. Agrárképzésünkben is erős a gyakorlati vonal, ezen a területen is van jövője a duális típusú képzésnek. Tapasztalataink szerint a mezőgazdasági cégek szintén nyitottak a szorosabb képzési együttműködésre. Pedagógusképzésünket saját iskola és óvoda segíti, amelyek kitűnő gyakorlati „terepet” jelentenek a leendő pedagógusok számára.

– Az új tanév új rektorral indult ezen a főiskolán, aki ráadásul egyedülálló módon hölgyként vezet egy hazai felsőoktatási intézményt. Korábban hét évig volt hivatásos katona, s a Knorr-Bremse fejlesztési csoportvezetői székét cserélte le a katedrára. Hogyan került az oktatás világába, és miért éppen Kecskemét?
– A felsőoktatás mindig stabil szál volt az életemben. Az eredeti szakmám repülőgépész, az oktatói pályám miatt lettem hivatásos katona – doktorálást követően Szolnokon, a katonai főiskolai karon tanítottam. 2005-ben váltottam, ekkor lettem a Knorr-Bremse fejlesztőmérnöke, majd csoportvezető ugyanott. Egész életemben a fejlesztés, a K+F terület érdekelt. Ezért is tűnt vonzónak a lehetőség, hogy a Mercedes-Benz gyár idetelepülésével összefüggésben részt vegyek a Kecskeméti Főiskolán a duális képzés megszervezésében, a szükséges infrastruktúra kialakításában. Egyébként fejlesztőmérnökként sem váltam el az oktatástól, hiszen a BME Gépjárművek Tanszékén voltam egyetemi adjunktus. A magyar állami felsőoktatásban pedig nem példa nélküli a helyzetem: Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora – korábban ő volt a Magyar Rektori Konferencia elnöke –, valamint Helgertné dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora is képviselik a női nemet a magyar rektorok sorában.

A járműtechnológia tanszék új épülete

– Ha jól érzékeljük, egyre inkább előtérbe kerülnek a magyar felsőoktatási intézmények közötti együttműködési kezdeményezések, ami örömteli tény, hiszen bizonyos szempontból riválisokról beszélhetünk, főleg a hallgatókért folytatott küzdelem kerül rendszeresen napirendre. A Kecskeméti Főiskoláról úgy tudjuk, a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen dolgozták ki egy részben német nyelvű alapszak tananyagát, a képzés ráadásul átjárható a két intézmény között. Megfér-e a verseny és az együttműködés egymás mellett, miként látja a jövő útját?
– Kiterjedt együttműködési körünk van, majd minden hazai műszaki felsőoktatási intézménnyel munkakapcsolatban állunk. 2012 nyarán született egy megállapodás Pannonhalmán, amelyet mi is aláírtunk. Ebben az összefogásban részt vesz velünk együtt a BME, az említett győri egyetem, a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem is. 28 projekt, vezértéma fogalmazódott meg, amelyeken azóta együtt dolgozunk. Közösek a problémáink, a kihívásaink, ettől persze még létezik verseny a hallgatókért. Ugyanakkor Magyarországon tipikusan regionális képzés zajlik, kevésbé vagyunk földrajzilag mobilisak, így kevésbé jelentünk egymásnak konkurenciát a hallgatókért folytatott küzdelemben. Egyes feladatokat egyszerűbb közös erővel megoldani, ezért minden intézmény érdekelt a csapatmunkában. A Kecskeméti Főiskola az együttműködések erősítését szorgalmazza.

– A legszorosabb együttműködés nyilván a helyi Mercedes gyárral valósul meg. Fogalmazott-e meg bármilyen elvárást a vállalat, felállított-e bármilyen mércét a főiskola számára a hosszú távú partnerség feltételeként?
– A német autógyártó elvárásai nem mutatószerűek, inkább stratégiai célkitűzésekről beszélhetünk. Azt várják el tőlünk, hogy jó mérnököket képezzünk. A Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse felelősei igen sűrűn, 1-2 hetente ellátogatnak hozzánk, már nem is vendégnek tekintjük őket. Folyamatosan figyelik, hogyan teljesítenek a hallgatóink.

Duális képzésben résztvevő hallgatók a Kecskeméti Főiskolán

– Milyen jövőképe van rektorként, hol szükséges esetleg változtatni az intézmény vezetését illetően?
– A műszaki, informatikai, agrár- és pedagógiai területeken is a meglévő kapcsolatrendszerünk feltárását, elmélyítését látom legfontosabb feladatomnak. Egy főiskola vezetőjeként nemcsak az oktatással és kutatással kell foglalkoznom, a szervezetirányítási feladatok legalább ilyen fontosak. Elengedhetetlen a folyamatok optimalizálása, a szükséges szervezetfejlesztési lépések megtétele. Úgy gondolom, főiskolánk szép jövő előtt áll, aktívan keresünk a képzési, szakmai területeinken jártas, minősített oktatókat, fiatal kutatókat. Személyi fejlesztés is zajlik tehát, szeretnénk tovább bővíteni a Kecskeméti Főiskola oktatói csapatát.