Nincsenek határok, ideje régiókban gondolkodni

Az Európai Unió által támogatott projekt több regionális területi, illetve szakmaspecifikus ágon zajlott, melynek egyik szegmense a műanyagipar. A határon átnyúló együttműködés célja az osztrák és a magyar kkv-k közötti konkrét megállapodások kialakítása, a jövőbeni fejlesztési irányok kitűzése volt.

Határon átnyúló hulladékgazdálkodás és tudásmenedzsment

Két együttműködési szándék a határ két oldalán működő olyan cégek között fogalmazódott meg, akik a műanyag hulladékok begyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási rendszerének tovább fejlesztésében, a PET palackok újrafeldolgozásában érdekeltek. A másik két egymásra találó partner egy tudás-menedzsment területén tevékenykedő magyar kisvállalkozás és egy osztrák autóipari cég között kezd kibontakozni.

Így zajlott a projekt

A REGIONET Competitive projekt „osztrák-magyar ágazati vállalkozói együttműködések és innováció ösztönzés” modulja keretében a szakmai szereplők bevonásával, közvetítésével a projekt elérte fő célját, a vállalkozói együttműködések katalizálását. A munka első fázisában ágazati helyzet- és igény-felmérés, valamint a kooperációs területek azonosítása történt meg. A hálózatfejlesztés második fázisában ágazati innováció-ösztönző rendezvények kerültek lebonyolításra és megtörtént a bilaterális ágazati akciócsoportok megalakítása. A hálózatfejlesztés harmadik fázisában az előkészített konkrét vállalkozói együttműködések kidolgozása valósult meg.

A határmenti térségben 15 műanyagipari programon közel 200 fő vett részt. Az osztrák partner a 2005-ben alakult KUNSTSTOFF-CLUSTER BURGENLAND, amelynek 20 tagvállalatában 2000 munkavállaló dolgozik. Magyarország határmenti megyéiben a kereskedelmi és iparkamarák nyújtottak támogatást a projekt megvalósításához, amelyek közel 40, műanyagiparban érdekelt nagyvállalkozást képviselnek. Aktív partnerként vett részt a Magyar Műanyagipari Szövetség is az országos szakmai áttekintésben.

Egyre növekszik a digitális tér szerepe

Ma már nem elégséges a műanyagipari folyamatok számítógépes irányítása. A ténylegesen megvalósuló folyamatokról is szükséges valós idejű, digitálisan elérhető, továbbítható és feldolgozható információk gyűjtése. Ezen információk alapján online beavatkozással, munkatársak, vezetők vizuális informálásával lehet a folyamatokat hatékonyan működtetni. Ehhez nem feltétlenül kell a teljes géppark lecserélése, meglévő, jó állapotú berendezésekre, szerszámokra és készülékek is felszerelhetők már különböző szenzorok. Arra is van lehetőség, hogy a manuális, nem kézzel végzett műveleteket is figyeljük és integráljuk a rendszerbe. Nagyon fontos cégvezetői feladat, hogy ne csak a digitális fejlődés alkalmazója legyen a vállalkozás, hanem építse be termék és szolgáltatási kínálatába a fejlődésben rejlő lehetőségeket.

Munkaerőből motivált munkatársat

A munkaerő megtartása ma már nem kimondottan bér függvénye, hanem komoly foglalkoztatási tényezővé lépett elő a felső- és középvezető szerepe, a munkahelyi körülmények/fizikai adottságok, a munkahely mint életpálya, fejlődés és karrier lehetőség, illetve az azonosulás a cég kultúrájával, a cég által képviselt értékekkel, etikai normákkal.

Hogyan lesz a „bejárok dolgozni, mert kell” attitűdből „tulajdonosi” szemlélet? Egy szervezeti kultúrát ismerhettek meg a résztvevők a program során, amely a vezetők, menedzserek számára irányt mutathat és kereteket definiál, többek között HR és erőforrás (pl szervezeti belső tudás) menedzsment tekintetében is. Ez az EFQM menedzsment modell mára mindenki számára nyilvánosan elérhető, a rendezvényen mindenki megtudhatta, hogy milyen módon. Az új termékek, szolgáltatások kifejlesztése, az új technológiák elsajátítása, az új generációk munkába állása, a meglévő munkatársak közé integrálását folyamatos fejlesztéssel tudjuk megvalósítani.

Hulladék-újrahasznosítás, körforgásos gazdaság kialakítása a műanyagiparban

A műanyag felhasználás a világon és hazánkban is folyamatosan nő, mivel igen sok olyan alkalmazási terület van, melynek igényeit komplex módon kizárólag műanyag termékekkel lehet kielégíteni.

Ilyenek például a korszerű élelmiszercsomagolások, autó-és elektronikai alkatrészek, építési-szerelési tevékenységben használt csövek, ablakprofilok, kábelek stb. Ezen termékek döntő többségének a használat után keletkező hulladéka újra feldolgozható, a szükséges technológiák kidolgozásra kerültek, a kapacitások európa-szerte kiépültek, és az újrafeldolgozás aránya folyamatosan nő. A „circular economy”, a körbeforgó gazdaság eszméjének megvalósítása érdekében ezt a folyamatot fel kell gyorsítani.

Profinak kell lenni az ágazat minden kérdését illetően

Az újrafeldolgozás további növelésének jogszabályi vonatkozásait, a hulladékgyűjtés szervezését és finanszírozási rendszerét, a műanyag termékek tervezésénél az újrafeldolgozás szempontjainak figyelembe vételét, az újrafeldolgozásra alkalmas alapanyagból (regranulátum) készíthető termékek körének bővítését mutatta be az előadó, és vitatták meg a kerekasztal beszélgetés résztvevői.

A projektzáró eseményt június 19-én tartották Sárváron, a Park Inn Hotelben itt a műanyaghulladék újrafeldolgozás és az autóipari tudásmenedzsment területén működő osztrák és magyar vállalkozások találtak együttműködő partnerre. A plenáris előadások műanyagfeldolgozó technikusi képzésről, az ipar 4.0 kkv környezetben történő támogatásáról, a szervezeti kiválóságról és a műanyagipari termékek hulladékainak újrafeldolgozásáról, környezeti terhelés csökkentéséről szóltak. A plenáris előadások után a három témában külön-külön workshopokat szerveztek.

A rendezvény résztvevői a Flextronics International Kft. műanyag fröccsöntő üzemében, illetve a HUKE Sárvár Kft-nél vettek részt gyárlátogatáson.