Jó pénzt kapnának, még sincs elég mérnök

Miközben felerészben nők a digitális eszközök felhasználói, fejlesztésükben szinte alig vesznek részt, a mérnöki-informatikai területen dolgozók és a műszaki felsőoktatásban tanulók mindössze 17-19 százalékát teszik ki – hangzott el Huawei Technologies Hungary Women in Technology programsorozatának keretében tartott pályaorientációs napon. Holott a műszaki-informatikai szakmákban anyagi szempontból is megbecsülik a női munkaerőt, és a hölgyek új szemléletmódot, készségeket hoznak a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő iparágba.

Ha csak azt elérnénk, hogy ugyanannyi nő legyen ezekben a szakmákban, mint férfi, kétszeresére lehetne növelni a mérnöki és informatikai területeken dolgozók számát. Azért is érdemes a mérnöki hivatást választani, mert a 21. század angolja a programozás és a kódolás lesz, aki ezt nem tudja, hátrányba kerül a munkaerőpiacon.

Az Eurostat 2020-as évi adatai szerint az Európai Unióban infókommunikációs (IKT) szakértőként foglalkoztatott személyek túlnyomó többsége férfi volt, és csak kevesebb mint egyötöde, 18,5 százaléka volt nő. „Magyarországon az EU országok között ez a hányad az egyik legkisebb, mindössze 12,3 százalék, így a nők számának növelése a technológiai területeken kiemelt érdekké vált” – hangsúlyozta Gecse Mariann a Huawei Technologies Hungary és Nyugat-Balkán kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója. Hozzátette, egyik fontos céljuk az, hogy a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat lebontsák, és vonzóvá tegyék a fiatal lányok számára ezt a társadalom és a gazdaság minden területén egyre fontosabbá váló szakmát.

Több női mérnök kell

A vállalat ennek érdekében országos programsorozatot tart 16-19 éves fiatal lányoknak. A „Women in Technology” programsorozat keretében az érdeklődők idén először négy helyszínen, Győrben, Kecskeméten, Budapesten és Oroszlányban hat alkalomból álló ingyenes műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt és látogatást tesznek a Huawei magyarországi központjában, gyárában. A programok betekintést nyújtanak a gyakorlati mérnöki munkába és az infokommunikációs cégek életébe.

A 70 résztvevő diák egy-egy tudományos projekt keretében többek között megismerheti a folyamattervezést és -irányítást, a kihívást jelentő műszaki feladatokat, és a csapatban gondolkodást, amelyek révén közelebb kerülhetnek napjaink digitalizált mérnöki szerepeinek megértéséhez. Az edukációs program kialakítása a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagára épült, amelynek lényege, hogy megtanítsa a digitális és analóg eszközök kreatív használatát, valamint lehetővé tegye a munka világában is releváns, 21. századi készségek elsajátítását például egy marsjáró megtervezésével és munkába állításával.

Nem egydimenziós, hanem sokszínű és kreatív szakma

„Nincs semmilyen kézzelfogható oka annak, miért dolgozik sokkal több férfi a mérnöki, infokommunikációs szakterületen, mint nő” – mondta a pályaorientációs napon tartott előadásában Major Gábor. A Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója hozzátette: „azt ugyanakkor tudjuk, hogy a technológiának és a mérnöki tudásnak sokkal nagyobb szerepe lesz a jövőben, mert a mérnöki tudomány szorosan összefonódik a digitalizációval, ami mindent átalakít a világban.”

Egyrészt szeretnék bemutatni, hogy a mérnöki pálya nagyon sokszínű, nem egy egydimenziós hivatás, a programjukban pedig olyan együttműködési készségeket, úgynevezett „soft skilleket” is fejlesztenek, amelyek egyre fontosabbak lesznek a jövő munkaerőpiacán. Az oktatás nehezen követi le a valóságot, a technológiai változás sebességével az egyetemek nem tudnak lépést tartani, mert egy nap alatt több információ keletkezik, mint amennyit egy élet alatt meg lehet tanulni. „Minden a munkahelyen, a gyakorlatban dől el, azt lehet csak megtanulni, hogyan lehet alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ezért is nagyon fontos, hogy vannak olyan vállalatok, mint a Huawei, amelyek már az egészen fiatal, pályaválasztás előtt álló lányok számára is betekintést adnak egy technológiai vállalat gyakorlati működésébe, és hangsúlyt helyeznek a soft skillek fejlesztésére is” – hangsúlyozta Major Gábor.

A digitális eszközök felét nők használják, a fejlesztésükben alig vesznek részt

„A mérnöki-informatikusi szakmában megnőtt a kreativitás iránti igény. Komoly hiányszakmákról van szó, a hiányzó szakembereket pedig nem lehet csak férfiakkal pótolni – hangsúlyozta Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány vezetője, a Women in Technology Hungary Egyesület elnöke a rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetésben. Szerinte egyre több iskolai program, szakkör van, ami behúzza a lányokat is, de a megoldás az lenne, ha az iskolai tantervben is megjelenne ezeknek az oktatása. „A 21. század angolja a programozás és a kódolás lesz, aki ezt nem tudja, hátrányba kerül a munkaerőpiacon, nem fog tudni elhelyezkedni” – mondta a szakember.

Flakstad Emőke felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki egyetemen tanulók csupán 17-19 százaléka női hallgató, miközben a digitális eszközök felhasználóinak fele nő. „Márpedig, ha ez így van, akkor ott van a helyük azon a színpadon, ahol eldől, milyen fejlesztések történnek, milyen alkalmazásokat, eszközöket használunk majd a munkahelyünkön, vagy a hétköznapi életünkben” – emelte ki.

A Huawei Technologies globálisan és helyi szinten is számos olyan projektet támogat, amely kifejezetten a nők szerepvállalását igyekszik elősegíteni az IKT szektorban és ez a munkaerőhiánnyal küzdő Magyarország esetében is kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági érdek.