A dolgozók fejlesztésére, nem a kiváltásukra való az MI

- A United Call Centers (UCC) vállalati döntéshozók körében végzett nemzetközi felméréséből az derül ki, hogy a nyugat-európai és amerikai közép- és nagyvállalatok 31 százaléka már használ mesterséges intelligenciát. Mi a helyzet Magyarországon, vannak erre vonatkozó adatai a Trenkwaldernek?

- A magyarországi cégek is próbálkoznak a mesterséges intelligencia használatával, de még nem jellemző, hogy ez átalakítaná a jelenlegi működési modelljüket. Vannak kisméretű cégek, jellemzően startupok, amelyek már úgy épülnek fel, hogy ezen technológia használatával alakítják ki a működésüket, illetve olyan globális cégek, amelyek erre külön fejlesztőcsapatot állítanak fel: nekik pont az a feladatuk, hogy kidolgozzák, miként integrálják ezen új technológiát a szervezeti működésbe. Ugyanakkor más az, amikor amolyan pilot jelleggel úgymond kipróbálják az MI-t, és megint más amikor a döntéshozatalhoz vagy annak előkészítéséhez használják.

A magyar cégek nagy többsége ma még nincs azon a fejlettségi szinten, hogy egy ilyen megoldást automatikusan a működésébe illesszen. Az Ipar 4.0 a mai napig nem tudott mindenhol gyökeret verni, ennek oka pedig a cégek szervezeti és technológiai fejlettség szintje, a fejlettségi sztenderdektől való elmaradás. Erre vonatkozóan a Trenkwalder partnerállományában lévő közel 550 aktív céget ismerve húsz százalék körül van azon cégek száma, amelyek már használnak mesterséges intelligenciát bizonyos munkakörök hatékonyságának javítására. A cégek további 30-50 százaléka érdeklődik a technológia iránt és tervezi annak bevezetését rövid határidőn belül.

- Hogyan befolyásolja rövid- és középtávon a magyar munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia?

- A cégeket első körben bizonyos repetitív feladatokat tartalmazó munkakörök kiváltása fogja meg az MI-ben, ugyanakkor aggódva figyelik az adatbiztonságot. Kiábrándítóan szokott hatni, amikor rádöbbennek, hogy ehhez szükséges IT tudás, egyfajta technológiai érettség és szervezeti fejlettség is. Ráadásul nagyon pontosan meg kell tudni mondani, hogy mire is szeretnék használni az MI-t, és mit akarnak vele elérni, mert mindenre a mesterséges intelligencia sem jó. Az MI használatára képezni kell az embereket, és a használat során kapott eredményeket pedig jól kell tudni használni.

A várakozásokkal szemben a magyar munkaerőpiacon nem okoz durva átalakulást az MI, de már tapasztalható a jelenléte. Egyrészt a munkavállalók egy része biztosan használni fogja, sőt már alkalmazza is a saját CV-jének a fejlesztése érdekében, emellett az álláskereső cégek szűrésére is használják már. Ugyanez fordítva is igaz, a jelöltek szűrésére szintén alkalmaznak már a recruiterek mesterséges intelligenciát. A tesztek kitöltésére az online jelentkezők szintén segítségül hívják az MI-t. Megmosolyogtató, hogy diákok tesztelésénél érzékeltük először, hogy a jelöltek a mesterséges intelligencia segítségével töltötték ki a teszteket.

Már a Trenkwaldernél is megjelentek azok az IT pozíciók, amelyek az MI fejlesztését hivatottak szolgálni, de a tanácsadásra, integrációra szóló pozíciók is elérhetőek már. Érdekesség, hogy a nem IT-s pozíciókban (pénzügy, HR, marketing, gyártás vagy szolgáltató szektorban), klasszikus munkakörökben az MI használatából adódó kooperatív tapasztalatok is felkerültek elvárásként a pozíciók mögé. Középtávon jelentkezhet az is, hogy hirtelen pozíciókat kezd veszélyeztetni a mesterséges intelligencia, és bizonyos munkakörökben létszámok szabadulnak fel a munkaerőpiacon. További hatás, hogy a munkavállalók toborzásánál jobban lehet targetálni, és hamarabb találják meg a cégek az ideális jelölteket.

- Melyek azok a munkakörök, ahol a munkáltatók a leginkább alkalmazzák ezt a technológiát?

- A mai ismeretek szerint leginkább a hatékonyság javítására lehet használni a technológiát. Ilyenek lehetnek egyes adminisztratív munkakörörök, ahol ugyanazon feladatokat kell újra és újra megoldani, maximum pár paraméter módosításával. Meglepő módon bizonyos kutatómunkák esetében - ahol rengeteg időt vesz igénybe az információgyűjtés - szintén óriási könnyebbség lehet az MI használata. Hatalmas háttéranyagokból szintetizálni lényegi információkat rövid időn belül szintén az MI segítségével lehet majd. Természetesen egyes ügyfélszolgálati feladatok ellátására, folyamatok monitorozására, minőségbiztosításra, de programozásra és tesztelésre egyaránt lehet használni ezt a technológiát. Felsorolni sem lehet az MI sokoldalúságát, főleg, ha mellé tesszük majd a hálózatkutatás eredményeit, a 6G-t az ESG-t és kész is az Ipar 5.0, ami a következő technológiai lépés előttünk.

- Vannak olyan szakmák, amiket veszélyeztet a mesterséges intelligencia?

- Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy rossz a kérdés. A szakmáknak az a dolguk, hogy az MI-t integrálják a szakterületükre, és építsék be azt a mindennapi működésükbe, nem pedig azt, hogy az kiváltsa a tevékenységüket. Ám a hatékonyság bűvöletében biztosan sok szakma, szakterület vagy tevékenység el fog tűnni a következő évtizedekben.

Mint említettem az előző kérdésnél, a teljes felsorolás szinte lehetetlen a sokoldalúság miatt, veszélyben lehet bizonyos adminisztratív munkaköröktől kezdve a gyártási tevékenységen át az egészségügyig sok szakma. Így az ügyfélszolgálati feladatokat, a szövegírói tevékenységeket vagy a marketingesek munkáját is érintheti az MI.

Furcsamód az IT sincs biztonságban: az alap programozói feladatokat a mesterséges intelligencia könnyedén megteszi pár paraméter ismeretében. De alkalmas hibakeresésre, tesztelésre egyaránt, mindez jelentheti azt, hogy egyes IT-s munkakörök háttérbe szorulnak vagy értéküket vesztik.

Pénzügyi tevékenységeken belül szóba jöhet mind a bankok, a biztosítók, mind a fintech cégek alkalmazásainak monitorozása, piackutatás, technológia-értékesítés, hatékonyságmonitorozás, ügyfélélmények begyűjtése, riportrendszerek működtetése egyaránt. A cégek értékesítési feladatait szintén gyökeresen átalakíthatja az MI, amely alkalmas lesz az ajánlatok elkészítésére, piackutatásra, igényfelmérések készítésére, EDM kampányok futtatására, értékesítési riportok készítésére, versenytárs-figyelésre, business analyst részfeladatok elkészítésére. A személyes tanácsadás ugyanakkor megmarad a konzultatív értékesítők részre.

Az autonóm közlekedés erősödése mellett a hálózatba kötött közlekedési rendszerek üzemeltetésének területének is jelen lesz a mesterséges intelligencia, így különböző gépkocsi-vezetői állások is veszélyeztetettek, különösen a logisztikában. Utóbbi területen a raktározási rendszerek irányításában, felügyeletében, hatékonyságának javításában szintén fontos szerepe lehet az MI-nek. Sokan az egészségügy területén is áttörést várnak az MI alkalmazásától, legyen szó a diagnosztikáról vagy a képalkotásról, de akár a telemedicina területén is komoly hatásokat idézhet elő.

Amit viszont fontos megjegyezni, hogy abszolút rossz irány, ha ezt a technológiát emberek munkájának a kiváltására és nem a fejlesztésére használjuk. Célnak az alacsonyabb hozzáadott érték, nem pedig a munkavállaló kiváltásának kell lennie. A munkavállalót használjuk magasabb hozzáadott értékként, így a mesterséges intelligenciával gyakorlatilag egy plusz képzett szakembert lehet nyerni ahelyett, hogy elveszítenénk egy munkavállalót.

-Mennyiben jelenthet könnyebbséget a munkaerőhiánnyal küzdő területeken az MI?

- Könnyebbséget jelenthetne, de ennek még sok feltétele van. Egyelőre rengeteg a „ha”, ezért rövid távon nem várható áttörés ezen a területen.

A mesterséges intelligencia használata akkor jelenthetne könnyebbséget, ha a cégek készen állnának ennek implementálására, illetve, ha a technológia helyes alkalmazásához szükséges tanácsadó cégekből lenne elegendő a piacon, a várható költségek pedig alacsonyabbak lennének, a technológia előnyeit pontosan értenénk és tudnánk, hogy miként használjuk azt. Illetve, ha a technológia fejlesztését, biztonságát, az adatszivárgás megakadályozását, vagy csak annak megfelelő használatát jól megtudnánk oldani

Ugyanakkor a fenti feltételek megléte esetén, a hatékonyság javulása lesz az első számú szempont, a második talán a magasabb értékteremtés míg a harmadik, hogy ennek paradox módon akár jótékony hatása is lesz a munkaerő megtartására, miközben csökken a munkaerőhiány egy így működő cégnél.

Akikkel már biztosan találkozhat a TECHTOGETHER+ rendezvényen:

ACPS Automotive Kft., AVL Hungary Kft., Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft., Continental Automotive Hungary Kft., fiREG.hu Kft, Hepenix Kft., Kontron Hungary Kft., Knorr Bremse Fékrendszerek Kft., Knorr Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft., msg Plaut Hungary Kft., Nefab Packaging Hungary Kft., Schunk Intec Kft., Siemens Zrt., SK On Hungary Kft., SMC Hungary Kft., Trenkwalder Recruitment Kft., Tequa Akadémia