Így érdemes a digitális ikreket használni

Elmúltak azok az idők, amikor az összekapcsolt gépek és a gyorsabb, nagyobb teljesítményű adathálózatok, vagy a digitális ikrek és a szimulációk csak „jó-ha-van” kategóriájú eszköznek számítottak. A Manufacturing Leadership Council 2022. novemberi kutatása szerint a gyártók 58 százaléka már rendelkezik kiterjedten digitális üzemi hálózattal, vagy két éven belül át fog állni rá.

Azoknak a gyártóknak, amelyek az élen akarnak járni ebben az egyre inkább digitalizálódó jövőben, lehetőségük van egy digitális gyár útitervét kidolgozni, amely segít a vezetésnek jobban megérteni a jelenlegi működést, felismerni a fejlesztésre szoruló területeket, és kiépíteni a szükséges rugalmasságot és mozgékonyságot, hogy reagálni tudjanak a negatív változásokra.

Az olyan fejlett technológiák, mint például a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia (AI) és a dolgok internete (IoT) nem alkalmasak arra, hogy egy éjszaka alatt kifejlesszük és megvalósítsuk őket. Inkább folyamatokról van szó, amik a szimulációkkal kezdődhetnek, céljuk pedig, hogy a különböző folyamatokat és ellátási láncokat az üzemeltetők jobban átlássák.

Szembeszélben kell haladni

Az ellátási láncok egyre összetettebbek, a legjobban teljesítő vállalatok az adatokat és a digitális eszközöket használják fel a piaci fölény megszerzése érdekében. Az Allied Market Research szerint a digitális gyártás globális piaca 2030-ra várhatóan közel 1,37 billió dollárt (közel 500 billió forintot) fog elérni, a 2020-as 276,5 milliárd dollárral (100 billió forinttal) szemben.

Bár a középvállalati gyártók digitalizálása másképp nézhet ki, mint a nagyobb versenytársaiké, ezeknek a vállalatoknak egyre inkább szükségük van arra, hogy szisztematikusan közelítsék meg ezeket a műveleteket, hogy leküzdjék a növekvő kiadások és a költségek ingadozása okozta kihívásokat, javítsák az információkhoz való hozzáférésüket és integritásukat, kezeljék a növekvő problémákat és a kapacitáskorlátozásokat.

Amíg ezen területeken felmerülő konkrét problémák gyártónkként eltérőek lehetnek, a kihívások az egész iparban közösek. Vessünk egy pillantást az egyes területek néhány konkrét kihívására!

Növekvő kiadások és annak ingadozása

• Az ellátási lánc zavarai és a növekvő szállítási- és anyagköltségek miatt a vállalatoknak többet kell fizetniük. Az ügyfeleket érintő zavarok visszaszorítására irányuló erőfeszítések szintén nem tervezett kiadásokhoz vezethetnek.
• A vállalatok továbbra is béremelésekkel, túlórákkal és ideiglenes munkaerővel igyekeznek leküzdeni a munkaerőhiányt az egész munkaerőpiacon és fenntartani a termelési szintet.
• Az ellátási lánc dinamikájában bekövetkezett javulás ellenére sem fognak a „normális” körülmények rövid távon visszatérni, és a gyártóknak fel kell készülniük a jövőbeli zavarokra és szűk keresztmetszetekre.

Az információkhoz való hozzáférés és az információk integritásának javítása

• A vállalatok rendelkezésére álló adatok növekvő mennyiségével a működési kapacitás megértése jelentősen megnehezülhet, ha a gyártók nem rendelkeznek az információk elemzéséhez szükséges emberekkel és technológiával.
• Hasonlóképpen, a cégek számára kihívást jelenthet annak meghatározása, hogyan lehet a legjobban hasznosítani az adatokat a különböző csapatok döntéshozatalát illetően.
• A vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő kiberbiztonsági és egyéb adatbiztonsági protokollokkal rendelkezzenek az információk védelme érdekében, mivel a műveletek egyre inkább adatközpontúvá válnak.

Növekvő problémák

• Az erőforrás- és technológiai akadályok korlátozhatják az időszerű, pontos betekintésekhez való hozzáférést.
• A stagnáló költségadatok, a múltbeli folyamatok és a rendszer korlátjai befolyásolhatják a hatékony döntéshozatalt.
• A gyors növekedés és a termékportfólió összetettsége korlátozhatja a jövedelmezőséggel kapcsolatos becsléseket

Kapacitási korlátok

• A soha nem látott mértékű kereslet és a gyors áremelkedés együttesen továbbra is fejtörést fog jelenteni.
• A kereslet változékonysága megkövetelheti a vállalatoktól, hogy gyorsan változtassanak, és a vevői igényekhez igazítsák termelésüket és forgalmazásukat.
• A forgalmazási és gyártási kapacitáskorlátozásoknak olyan munkaerő-vonzatai lehetnek, amelyek a munkaerő-szintek vagy stratégiák megváltoztatását teszik szükségessé.

Belépés a szimulációk világába

A digitális ikrekkel vezérelt szimulációk - lényegében a meglévő termékek, gépek, hálózatok és/vagy üzemek virtuális másolatai - olyan eszközök, amely lehetővé teszik a gyártók számára a különböző szituációk modellezését és elemzését, segítve őket a fent vázolt kihívások kezelésében. Segítségükkel a szervezetek javíthatják a hatékonyságot és csökkenthetik a költségeket.

A gyártók a digitalizációs ütemterv részeként kihasználhatják a szimulációkat, hogy megkezdjék a stratégiai döntéshozatal átalakítását. Az ilyen modellek használata rugalmas és könnyen alkalmazkodik az új stratégiai lehetőségekhez, és segíthet a gyártóknak a termelés számos kérdésének kezelésében, ezekre mutatunk néhány példát:

A teljes termelési teljesítmény javítása: A különböző inputokkal (az árak, az anyagok, a kínálati szintek és a kereslet szintjei tekintetében) készült szituációk futtatása világosabb képet adhat arról, hogy milyen termelési szintet kell elérni.

A folyamatváltozások hatásainak megértése: A gyártási folyamat frissítése előre nem látható következményekkel járhat a termelés teljesítése, a hulladék és a munkaerő szempontjából. A szimulációk segíthetnek a csapatoknak megérteni, hogy milyenek lesznek ezek a hatások.

A kapacitás és a kereslet összehangolása: A jelenlegi és jövőbeli kapacitás felmérése segíthet a folyamatok szűk keresztmetszeteinek azonosításában és a teljesítés javításában, hogy megfeleljen a vevői igényeknek.

A növekedési célok elérése: A beruházások rangsorolása segíthet elkerülni a felesleges költségeket és javíthatja a szervezet képességét a növekedési célok elérésére.

A költségek csökkentése: A rezsiköltségek és a megosztott szolgáltatási költségek azonosítása javíthatja az árrést és a nyereségességet.

A digitális ikrek ütemterve

A digitális ikrek használata fontos cél lehet azon gyártók számára, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen szimulációs modellekkel. A csapatok számára ijesztő kérdés lehet, hogy hol kezdjék el ennek a technológiának a bevezetését.

Ezek a lépések segíthetnek a vállalatoknak a digitális ikrek útitervének kialakításában:

1. Értékelje az alapvető informatikai és működési rendszereket: A gyártóknak felül kell vizsgálniuk jelenlegi informatikai és működési rendszereiket, hogy meghatározzák a szükséges technológiai frissítéseket. Ez az a döntő fontosságú alapmunka, amely lehetővé teszi a fejlettebb szimulációkat.
2. Biztosítsák a megfelelő adatprotokollok meglétét: Ahhoz, hogy a szimulációk a lehető legpontosabbak legyenek, a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy más technológiák hatékonyan használják ki és elemezzék a szervezeti adatokat. A bemenetek minősége jelentős hatással lesz a kimenetek kvalitására.
3. Mérje fel meg a munkaerő szükségleit: A vállalatoknak fel kell mérniük a munkaerő digitális készségeit, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a fejlett technológiákhoz való kapcsolódáshoz szükséges technikai készségekkel. Fontos lesz továbbá a meglévő alkalmazottak képzése/felkészítése a szervezet által bevezetett új technológiákra.

A digitális iker szimulációk felszabadíthatják a folyamatokban rejlő optimalizálási potenciált és javíthatják az átláthatóságot, ami végső soron a szervezet stratégiai tervezésének, döntéshozatalának és általános működési kiválóságának javára válik - írja az Industry Week.