A vasöntéstől a csokigyárig – mindenhol ott vannak a robotok

Robotokat elterjedten alkalmaznak marásra és vágásra, az azonban talán kevésbé ismert, hogy utóbbi művelet elvégzésére vízsugár segítségével is képesek. A vízsugaras vágás számos előnyt kínál, közülük talán a legfontosabb, hogy az ételtől a gumin át a titánig rengeteg különböző anyaggal képes megbirkózni. Emellett a technológia mellett szól a lézervágáséhoz képest alacsonyabb költség, illetve a biztonságos működés is.

A többek között az autó- és építőiparban használt vízvágó robotok többféle alakot is ölthetnek annak függvényében, hogy sík anyaglapok vágása vagy komplexebb alakú alkatrészek készítése a feladatuk.

Az extrém forróság sem akadály

A robotokat a fémöntés több részfeladatának elvégzésére használják az öntőformák tisztításától kezdve a felületkezelésen és a minőségellenőrzésen keresztül egészen a folyékony fémek öntéséig. Utóbbi extrém hőterheléssel jár, ám hőálló burkolatoknak, hővisszaverő bevonatoknak és speciális szigeteléseknek köszönhetően a robotok alkalmassá tehetőek annak elviselésére. Ezáltal helyettesíthetik az emberi munkaerőt egy koncentrációt igénylő veszélyes munkakörben. Robotokat használnak például alumíniumöntésre, míg a világ első kettő vasöntő robotját a svájci Georg Fischer állította üzembe a németországi Mettmannban. A Kuka szerint itt a robotjai plusz rugalmasságot biztosítanak azáltal, hogy az 1400 fokos folyékony vasat a vas formaszekrény bármely pontján beönthetik.

Lyukfúrástól a műalkotásokig

Aligha gondolnak sokan úgy a robotokra, mint fa bútorok készítői, holott vannak köztük olyanok, melyeknek ez a feladata. A magas minőségű konyhabútorokat gyártó francia Schmidt például a bútorlapok lyukasztására, marására és zsanérokkal ellátására használ egy, az automatizálási megoldásokat szállító Zimmer Csoport által készített, több robotot magába foglaló cellát a kelet-franciaországi Sélestat településen található üzemében. Itt a robotok kéttized milliméteres pontossággal készítik az egyéni igényekre szabott bútorokat, továbbá olcsóbb alternatívát jelentenek a klasszikus megmunkáló berendezésekkel szemben.

Bár ott nem terjedtek még el, a robotok alkalmazására már a kis létszámú műhelyekben is van példa. A német Rehnában működő Eigenstetter műasztalos cég egy méretes maró robot beszerzése mellett döntött, miután egy speciális, komplex megrendelést kapott. A hét méter magas teremben működő, négy méteres kinyúlással rendelkező Kuka robot képes emberi beavatkozás nélkül váltani marószerszámai között. Neki köszönhetően a kis cég olyan rendkívül komplex alakú, nagy precizitást igénylő megrendelésekkel is megbirkózik, amiket csak hagyományos kézi munkával nem tudnának elvállalni.

A csokiöntés és az almaszedés is megy

Korántsem a legjellemzőbb alkalmazási területük, de a robotok mára az élelmiszeriparban is jelen vannak, méghozzá sokféle különböző alkalmazásban. Ahogy azt az Association for Advancing Automation nemzetközi, automatizálást támogató szervezet is megírta elemzésében, a robotok ételfeldolgozásban használatát sokáig rendkívül nehézzé tette, hogy egyes ételek formája tág keretek között változik, míg másokat nagyon óvatosan kell kezelni. A gripperek fejlődésével, különösen a vákuumos és a soft, vagyis lágy gripperek megjelenésével azonban a kényes és eltérő formájú/méretű élelmiszerek mozgatása is lehetségessé vált.

Természetesen a robotok nem csak olyan feladatokat láthatnak el, melyek során az élelmiszereket egyik helyről a másikra kell áthelyezniük. Robotok ma már többek között ételek szeletelését, válogatását és torták díszítését is végzik, sőt csokoládék gyártásában is részt vesznek. Mikor a Josef Zotter osztrák csokigyártó a stájerországi Berglben található telephelyén új üzemet húzott fel, helymegtakarítási célból robotokat is beszerzett. Az új gyártósoron kettő darab, Kuka által készített robot működik, az egyik az öntőformákat a csokiöntő gép alá mozgatja, rázással elegyengeti a folyékony csokoládét, majd a hűtőbe helyezi az öntőformákat. A másik feladata az öntőformák kivétele, majd továbbítása a dolgozók részére, akik eltávolítják belőlük a megszilárdult csokidarabokat.

Bár még nem beszélhetünk végleges megoldásról, a robotika már az almák leszedésében is szerepet kapott. A Kuka a holland RIWO rendszerintegrátor és a Wageningen Egyetem közreműködésével CropBot néven egy olyan robotkart készített, ami gépi látással beazonosítja az almákat, vákuumos gripperével pedig leemeli őket a fáról, majd a külső jellemzőiknek megfelelő rekeszbe helyezi őket. A robotot egy pilot program keretében már sikeresen tesztelték Hollandiában 2021-ben, ekkor átlagosan öt másodpercenként szedett le egy almát.

A Kukáéhoz hasonló megoldások a jövőben segíthetnek a gazdálkodóknak megbirkózni a munkaerőhiánnyal a szezonális betakarítási munkák idején. A hatalmas potenciált jól mutatja, hogy csak az almák szüreteléséhez világszerte 1,6 millió robotot lehetne használni minden évben.

A következő években a Kuka szeretné tovább fejleszteni robotját, illetve szélesebb körben is tesztelni azt a piacra dobást megelőzően.