Ilyen, amikor a Toyota és az Ipar 4.0 útjai keresztezik egymást

Az 1990-es években a Toyota stratégiája túl óvatosnak tűnhetett – az egyszerű, vékony és rugalmas gyártóberendezések bevezetésével sokan gondolták úgy, hogy a gyártó óvakodik az új technológiák bevezetésétől és a lassú, de biztos fejlődést választja. A mai technológiák által vezérelt világban, ahol a digitális tér a középpontban áll, azonban teljesen más a helyzet. Az új stratégia szerint már minden olyan technológiához alkalmazkodni, illetve minden olyan technológiát alkalmazni kell, mely az előrehaladást és az emberek fejlődését támogatja.

A fejlett világban az egyik legfontosabb kérdés, amit minden gyártónak át kell gondolnia, hogy hol vannak azok a valódi igények, amelyeket a technológia képes kielégíteni a célok elérése érdekében. Tehát a technológiát a rendelkezésre álló lehetőségek alapján kell alkalmazni, nem pedig erőltetni csak azért, mert más vetélytársak is ezt csinálják. El kell kerülni a legújabb trendeket – nem szabad megvásárolni az éppen aktuális digitális eszközöket, hanem szakértők segítségével átgondoltan kell integrálni a különféle technológiákat.

A Toyota és a Denso együttműködése egyedülálló az iparban

A Toyota legnagyobb beszállítója, a Denso, figyelemre méltó előrelépést tett a valós idejű adatgyűjtés, a dolgok internete és az adatelemzés bevezetésében. A vállalat megközelítésének a középpontjában az emberek állnak, akik képesek észlelni a valós körülményeket és kreatívan tudnak gondolkodni – ezáltal a Denso bizonyítja, hogy ha létezik egy vállalatnál a folyamatos fejlesztés kultúrája és magasan képzett alkalmazottakkal dolgoznak együtt, akkor a technológia rendelkezik a legnagyobb potenciállal.

Raja Shembekar, a Denso észak-amerikai termelési innovációs központjának alelnöke és a dolgok internete használatának fő tervezője elmondta, hogy összehasonlító referenciamutatókat készített más olyan cégekkel, akikről korábban úgy gondolták, hogy vezető technológiai potenciállal bírnak. A kutatás során kiderült: sok vállalat csak látszólag profi az IoT-ben, valójában rendkívül csekély alkalmazási tapasztalattal és valódi problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. A Denso ezért döntött úgy, hogy saját kezébe veszi az irányítást – a michigani Battlecreek üzem vált a kutatások és kísérletek fő helyszínévé, ahol IoT szakértők és mérnökök vettek részt a szoftverfejlesztésben.

A tesztek során valódi problémákat azonosítottak a szakértők az IoT segítségével. Például az alumínium hőcserélők gyártásához hatalmas forrasztókemencéket használnak, melyekben állandó hőmérsékletet kell biztosítani több ventilátor segítségével. A szoftver előre jelezte a meghibásodásokat és a karbantartás szükségességét, így az üzemben meg tudták előzni a meghibásodás okozta kényszerleállást.

A technológiai fejlődés egy másik ambiciózus projektje – melyet a Toyota Termelési Rendszere (TPS) is támogat – a szabványosított munkavégzés automatizált támogatása. Raja egy stanfordi professzort figyelt meg, aki egy kamera segítségével felvételeket készített a munkafolyamatokról, a rendszer pedig valós időben elemezte az adatokat a mesterséges intelligencia segítségével. Raja meglátta a potenciált a rendszerben és ezt követően partnerségre lépett a szakértővel – a kifejlesztett technológia érzékeli, ha eltérnek a szabványmunkától és a kamera segítségével egyszerűen visszanézhetik a folyamatokat, nem kell minden egyes esetet és meghibásodást külön elemezni.

Helyettesítheti-e a technológia az emberi munkaerőt?

A számítógépes technológia fejlődésével egy másik kulcsfontosságú kérdés, amivel foglalkozni kell, hogy a fejlett rendszerek csökkentik-e a szükséges szakértelmet, esetleg helyettesítik, vagy kiegészítik azt. A válasz pedig a menedzsment filozófiájától függ.

Jelenleg két különféle megközelítést alkalmaznak – a mechanisztikus és organikus nézetet. A mechanisztikus megközelítés szerint a technológia feladata helyettesíteni az emberek jelentős hányadát, a megmaradó munkaerőt világos utasításokkal irányítani és felügyelni, valamint a technológiát egyre szélesebb körben elterjeszteni.

Az organikus rendszerek megközelítése szerint a technológia értéke nagyon különböző. Amennyiben a technológia olyan magas szakértelemmel rendelkező emberekkel párosul, akiknek célja az ügyfelek minél magasabb fokú kiszolgálása és a vállalat fejlesztése, gyorsabban és hatékonyabban fejleszthető egy cég működése.

Raja Shembekar elmondta, hogy a Denso célja kezdettől fogva nem az volt, hogy az emberi munkaerőt minél nagyobb mértékben csökkentse a technológia javára, ugyanis a cég úgy véli: az emberi találékonyságot és beavatkozást számos esetben nem helyettesíthetik a gépek. A megoldás az emberi készségek fejlesztésében van. A technológia és az emberi képességek ezáltal kiegészítik egymást.

A hatalmas adatmennyiségek és a mesterséges intelligencia ereje abban rejlik, hogy a gyártók valós időben kapnak információt a termelésről – a szükséges adatokat korábban csak megjósolni tudták ezzel szemben. A Denso alkalmazottai ezt a valós idejű információt pedig kreatív módon használják fel, így képesek megtalálni a probléma gyökerét és a lehető leggyorsabban meg tudják oldani azt.

A legújabb technológiák és a hatékonyság közti egyensúly megtalálása

A Toyota egy technológiailag évtizedek óta dinamikusan fejlődő vállalat. A vállalat titka abban rejlik, hogy nem hagyja magát befolyásolni a legújabb trendek által. Mielőtt egy technológiát olyan területen alkalmaznának, mely hozzáadott értéket képvisel az autók tervezésében és gyártásában, számos elvárásnak kell megfelelnie. Az innovatív rendszer bevezetését követően pedig az adott részleg menedzsmentje felel a technológiáért – ők irányítják és felelnek a célok teljesítéséért.

A probléma ebben az esetben is összetett. Sokan gondolják úgy, hogy ha szimulálni tudnak gépeken egy adott szituációt, akkor a való életben is pontosan úgy fog történni. Így például a teljesen automatizált gyárakban – amelyekben mindent azt internet, az adatok és a mesterséges intelligencia működtetnek – számos akadályba ütközhetnek.

A Denso és más hasonló profillal rendelkező vállalatok közt a különbség a gondolkodásmódban rejlik. Míg az előbbi a probléma azonosításával kezdi, majd fokozatosan felépíti a szükséges alkalmazotti és technikai rendszereket, addig az utóbbiak abban reménykednek, hogy felkészülés nélkül beválik egy adott technológiai alkalmazás. Pedig a siker a fegyelmezett végrehajtás és a problémamegoldás kultúrájára épül.

A Toyota megközelítése szerint nem vethetjük össze a számítógépekből származó hatalmas információkat az emberek kreativitásával a fejlesztések, az ötletek kidolgozása és tesztelése során. A márka és a Denso szerint is ötvözni kell a legjobb technológiákat a nagy szakértelemmel bíró, kreatív gondolkodású emberekkel a siker érdekében – olvasható az Industry Week oldalán.