Körforgásos ellátási láncok a fenntartható jövőért
Fotó: Pexels
Az elmúlt évek, sőt, lassan már évtized tendenciája, hogy a globális nagyvállalatok egyre több és több pénzt fektetnek a fenntarthatóságot segítő megoldásokba. A saját működésük mellett az ellátási láncok fenntarthatósága is központi kérdéssé vált, a körforgásos gazdaság megteremtésére az ilyen átalakulásokra is szükség van.
Számos formája létezik a fenntartható ellátási láncoknak, ide tartozik a tiszta energia használata, az újrahasznosítás, az elhasználódott alkatrészek új formában való alkalmazása, vagy éppen a tiszta, megbízható forrásból beszerzett alapanyagok használata.
Az ENSZ még 2015-ben határozott meg 17 fenntartható fejlődési célt, azaz SDG-t, ezek közé tartoznak a fent említett példák is, ahogyan a nemi egyenlőség vagy a megfelelő, egészséges munkahelyi környezet is. Ezen 17 cél kombinálásával teremthetnek fenntartható ellátási láncokat a nagyvállalatok – véli a Forbes.
Körforgásos gazdaság
A körforgásos gazdaság lényege, hogy az adott tevékenység, vállalat (vagy akár ország) működése során nem keletkezik hulladék, hanem a meglévő forrásokat használják. Az ilyen rendszerek értelemszerűen újrahasznosítják a keletkező melléktermékeiket, és sokkal kisebb (vagy nulla) károsanyag-kibocsátással rendelkeznek.
Greg Skrovan, az Intel ellátásilánc-menedzsment vezetője úgy foglalta össze a körforgásos gazdaság lényegét, hogy az „előállítás, használat, kidobás” hármasa helyett az „előállítás, használat, felújítás, újrahasznosítás” metódusra állnak át. Ha pedig egy adott eszközt már nem lehet többé újrahasznosítani, akkor attól fenntartható módon szabadulnak meg.
Ahogyan arra a Forbes is felhívja a figyelmet, az Intel nem az egyetlen olyan vállalat, ami a körforgásos működésre áll át, több nagyvállalat is hasonló folyamatokon dolgozik.
Van még hova fejlődni
A vállalatok számára az is egy fontos kérdés, hogy mit kezdenek a hozzájuk visszakerült termékekkel. Az ARC tanácsadói vállalat felmérése szerint ez iparágtól függ, de például a ruházati, vagy más nem elektronikai cégek esetében 64,2 százalékban újra eladják a terméket másnak, míg az elektronikai vállalatok gyakrabban átalakítják a visszaküldött terméket, mielőtt eladnák.
Bőven van még tennivaló, hiszen negyven százalék körül mozog azon termékek aránya, amit egyszerűen kidobnak, ha egy vásárló visszaküldi azt.
