Rég várt lendületet vett a hazai hadiipar

Az 1989-es rendszerváltás, ahogyan a volt szocialista blokk más országaiban, úgy Magyarországon is a hadicélú kiadások drasztikus csökkenését és a Honvédség létszámának megvágását hozta magával. Ezeknek a változásoknak gazdasági vonzata is volt: a katonai megrendeléseket teljesítő magyar cégek piacvesztéssel szembesültek. A rendszerváltást megelőzően 40-50, a hadiipari termelésben jelentősebb szerepet betöltő cég működött Magyarországon, közülük azonban csak kevesen maradtak fenn, és sokszor azok is kénytelenek voltak tevékenységüket legalább részben a civil szektor felé orientálni.

A korszakváltást túlélő vállalkozások egyike a Rába, amit ma leginkább haszonjárművek futóműveinek, egyéb gépkocsi-komponensek, valamint járműalvázak gyártásáról ismernek. Egy másik példával szolgál a HM Currus Zrt., aminek portfóliójában megtalálható a honvédségi harcjárművek, tehergépkocsik és egyéb gépek felújítása, karbantartása, de ma már a vállalat szolgáltatásai között megtaláljuk a fémmegmunkálást és a gépjárművek műszaki vizsgáztatását is.

Szintén fennmaradt a hadiipari profilját máig megőrző HM Arzenál Zrt. Az 1992 óta a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő, 1963-as alapítású vállalat légvédelmi eszközök, rakéták és radarok javítását végzi, emellett Kiskunfélegyházán már egy kézilőfegyver-gyárral is rendelkezik. Itt 2018-ban indult meg cseh licenc alapján pisztolyok, géppisztolyok és gépkarabélyok készítése.

Kapcsolódó tevékenységet végezve, kézi lőfegyverek lőszereit gyártja a siroki lőszergyár. A rendszerváltást ugyancsak túlélő vállalat azonban a 2000-es évtized vége óta külföldi tulajdonban van. Az üzem jelenleg a luxemburgi Beretta Holdingé.

Az elmúlt évtizedekben a magyar hadiipar fennmaradt, azonban virágzásról semmiképp sem lehetett beszélni. Az utóbbi években viszont a változás szeleit lehetett érezni, mivel számos nagy horderejű beruházás érkezett, melyek ismét az aktív növekedés pályájára látszanak terelni a hazai hadiszektort.

A fordulópontot a 2016-ban indult Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program jelentette, mely ma már Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program néven fut, és az eredeti névben szereplő dátum után sem fog lezárulni. A program keretében megvalósuló, a Honvédség képességeit kitoló és javító program stabil keresletet teremt az új hadiipari termékek iránt. Mindez a kormány azon céljaival kombinálva, hogy a Honvédség rendelkezzen önellátó képességgel a háborús helyzetekben, illetve, hogy a hazai védelmi ipar értéke 2030-ra érje el az 500 milliárd forintot, garantálja, hogy ismét növekedésnek induljon a magyar hadiipar.

Magyarországra jön a német hadiipari óriás

A beruházásokban kulcsszerepet kap a német Rheinmetall, mely a magyar állammal közös Rheinmetall Hungary Zrt. alá rendelve négy üzemet is felhúz Magyarországon. Ezek közül az elsőként bejelentett, Lynx lövészpáncélosokat 2023-tól gyártó zalaegerszegi gyár alapkövét még 2020 decemberében helyezték el.

Nem kellett sokat várni a német-magyar vegyesvállalat második üzemének bejelentésére: 2021 januárjában derült ki, hogy Kaposváron egy gumikerekes harcjárműveket készítő gyár épül 30-50 milliárd forintból. Itt török licenc alapján évente száz Gidrán MRAP (aknaálló, rajtaütésektől védett) járművet szerelhetnek majd össze a Honvédség számára. Ezenfelül, ahogy arról a Kaposvár Most is beszámolt, Törökországgal együttműködésben akár drónok vagy azok fegyverzete is készülhet majd a Somogy vármegyei székhelyen.

A Rheinmetall Hungary harmadik üzemében légvédelmi radarokat fognak gyártani. A szintén 2021 elején ismertetett tervek szerint 2025-ben kezdődhet meg a berendezések helyi összeszerelése, ami most még Izraelben történik. Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta a bejelentés idején, a helyszínválasztás közel sem volt véletlen, hiszen a HM Arzenál Zrt. szintén Nyírteleken folytatta a szovjet eredetű lokátorok karbantartását és korszerűsítését, ezért a régióban rendelkezésre állnak az új beruházás által megkövetelt kompetenciák.

A Lynx mellett a magyar katonák más új nehéztechnikát is kapnak. A T-72-eseket Leopard 2 harckocsik váltják, a harctereken gyakran ma is sorsdöntőnek számító tüzérségi támogatást pedig PzH 2000 önjárólövegek fogják biztosítani. Ezek lőszerutánpótlását fogja adni a Rheinmetall Hungary várpalotai egysége, aminek alapkövét 2022 decemberében helyezték el. A Magyar Nemzet beszámolója szerint 2024-ben kezdődik a termelés, először a Lynx harcjárművek lőszereinek gyártásával. A kezdetekkor 200 főt foglalkoztató létesítményben a Rheinmetall kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytatna.

K+F-ből sem lesz hiány

A magyar hadiipari kutatás-fejlesztési kompetenciákat fogja erősíteni az a vegyesvállalat is, amit a Rheinmetall a budapesti 4iG Nyrt. informatikai vállalattal és a magyar állami tulajdonú HM El Zrt.-vel közösen hoz létre. A 2022 májusi bejelentés szerint a vállalat katonai célú digitalizációs megoldásokat, köztük szimulációs rendszereket fog készíteni a magyar Honvédség és más kelet-közép-európai NATO-tagállamok számára.

A hadiipari kutatás-fejlesztés hazai megalapozását a kormány is támogatja, összhangban azon céljával, hogy 2030-ra a teljes kutatás-fejlesztés-innovációs ráfordításoknak legalább 5 százaléka legyen védelmi célú. Ahogy arról az mfor.hu is beszámolt, 2022 októberében jelentették be, hogy egy állami Védelmi Innovációs Kutatóintézetet hoznak létre több tízmilliárd forint befektetésével. Az intézet központja Budapesten lesz, de telephellyel fog rendelkezni Zalaegerszegen és Szegeden is. A zalai vármegyeszékhelyen elsősorban eszközök, például drónok és lánctalpas járművek tesztelése folyik majd, míg a szegedi bázison a lézerkutatás és molekuláris biológiai kutatások lesznek fókuszban.

Nem csak a jövőről szóltak az elmúlt évek

A magyar hadiipari fejlesztések még korai szakaszban járnak, erre utal az is, hogy az elmúlt két évben inkább még csak beruházásokról és egyéb tervek bejelentéséről lehetett beszámolni. Ugyanakkor már realizálódott befektetésekre is találni példákat.

Bár nem beruházásról van szó, a magyar hadiipar szempontjából így is fontos fejlemény volt a cseh Aero Vodochody vállalat magyar többségi tulajdonba kerülése. A katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cégben 2021 szeptemberében Bobrovniczky Kristóf, mostani honvédelmi miniszter közvetett módon 80 százalékos tulajdonrészt szerzett. A vállalattól a Magyar Honvédség számára 12 kiképzőgépet rendelt a magyar állam.

Szintén a katonai repüléshez kapcsolódik az elmúlt két év másik megvalósult fejlesztése, az Airbus Helicopters gyulai gyára. A 2022 júliusában átadott létesítmény ugyan nem kifejezetten katonai célokat szolgál, azonban a Honvédség helikoptereihez is készít komponenseket. A 30 százalékban a magyar állam tulajdonában lévő üzem portfólióját helikopterek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez tervezett, acélból és titániumból készült precíziós alkatrészek, emellett ajtópanelek részei alkotják.

A hazai cégek is szerepet kapnak

Az elmúlt két év bejelentett és megvalósult fejlesztésein végignézve egyértelműen megállapítható, hogy a magyar hadiipar új lendületet nyert, ami mind az ország védelmi képességeinek, mind a gazdaság szempontjából üdvözlendő fejlemény. Az is kirajzolódik azonban, hogy a fejlesztések mögött javarészt külföldi vállalatok állnak.

A rendszerváltást követő időszakban már többször is volt példa arra, hogy hazai cégek katonai járműveket szállítottak a Honvédség megrendelésére. Ide sorolandóak azok a Currus Aries moduláris, többcélú autóbuszok, melyek a Currus és az Ikarus együttműködésében készültek 139 darabban, és 2021-ig kerültek átadásra. Korábban, 2003-2019 között a Rába 230 darab MAN fülkés H-sorozatú tehergépkocsit gyártott többféle kivitelben, míg a Gamma Zrt. kifejlesztette a Komondor könnyen páncélozott járműcsaládot – igaz, nem állami megrendelésre, illetve a típus helyett inkább a török Gidránra esett a Honvédség választása. A belátható jövőben azonban úgy tűnik, hogy a harci és egyéb katonai járműveket külföldi vállalatok fogják biztosítani a honvédek számára, még akkor is, ha a gyártás hazánkban zajlik.

Adódik a kérdés, hogy a magyar cégek beszállítóként mennyire kapcsolódhatnak be a haderőfejlesztést szolgáló projektekbe. A nyírteleki radargyár példája azt mutatja, hogy van lehetőség a beszállítói közreműködésre, ugyanis a programban a hazai beszállítók már most is részt vesznek, annak ellenére, hogy a lokátorok összeszerelése még sokáig csak Izraelben folyhat. 2019-ben mintegy félezer hazai cég, leginkább kkv-k rendelkeztek olyan engedéllyel, ami hadiipari tevékenységek végzésére adott jogosultságot. Az engedélyek többsége haditechnikai eszközök karbantartására, javítására vonatkozott ugyan, azonban joggal feltételezhető, hogy a termelőberuházások érkezésével párhuzamosan egyre több olyan cég lesz, mely gyártáshoz szükséges kompetenciákat fog kialakítani annak reményében, hogy például a Rheinmetall vagy az Airbus Helicopters beszállítójává váljon. Ez a folyamat egyszerre fogja erősíteni a magyar hadiipar önállóságát, a gazdaság diverzifikáltságát, és új lehetőségeket megnyitni a hazai cégeknek.