Növekszik az elektromobilitás szerepe Magyarországon

Az eseményen Dr. Kaderják Péter, az ITM Energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Sárvári Tamás, az ABB Kft. Electrification Products üzletágának értékesítési vezetője, Pethő József, a Magyar Elektromobilitás Szövetség főtitkára, illetve Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének egyetemi docense, egyúttal az egyetemen működő Járműipari Kutatóközpont vezetője adott elő.

Kaderják Péter a prezentációjában rámutatott, hogy 2018-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 21 százaléka származott közúti járművekből Magyarországon, a még nem végleges adatok alapján pedig a közúti járművek emissziója 7 százalékkal nőtt 2019-ben, miközben a teljes gazdaságé 0,3 százalékkal csökkent. A kormány, az elektrifikációt ösztönző uniós előírásokon kívül éppen ezért tűzte egyik céljául az idén elfogadott Nemzeti Energia- és Klímastratégiában a közlekedés zöldebbé tételét.

Folytatólagosan elmondta, hogy a Jedlik Ányos Terv 2018-as felülvizsgálata óta számos intézkedéssel járultak hozzá a hazai elektromobilitási szektor fejlődéséhez. Ilyen például a zöld rendszám, az elektromos gépkocsik ösztönzése vagy a nemrég elstartolt Zöldbusz Program, amivel egyben a hazai buszgyártás felpörgetése is a céljuk.

Előnybe hozták a magánvásárlókat

Az idén májusban meghirdetett elektromosjármű-vásárlási pályázatról elárulta, hogy az előző évek tapasztalatai alapján a keretösszeg nagyobb részét átcsoportosították az olcsóbb modellek támogatására, amivel azt kívánták elérni, hogy a pályázati összegből nagyobb arányban részesüljenek a magánvásárlók. Antalóczy Tibor, a villanyautosok.hu főszerkesztője és a panelbeszélgetés moderátorának kérdésére továbbá elárulta, hogy az igényelt, de végül fel nem használt támogatások a következő forduló összegét fogják gyarapítani.

A töltőhálózat fejlesztésével kapcsolatban közölte, hogy azt már alapvetően magánbefektetőkre bízzák, de a közszférában és a karitatív szervezeteknél továbbra is jelen van az állami támogatás, ezenfelül az ITM javasolni fogja a kormánynak, hogy a társasházak esetében is legyen valamilyen kötelezettség a töltőpontok telepítésére. Végső szándékuk, hogy megteremtsék az ország akkumulátoros elektromos autókkal való átjárhatóságát.

Valós alternatíva a villanyautó

Sárvári Tamás szerint az tisztán elektromos autók ma már reális alternatívái a belső égésű motorral szerelteknek. Mint elmondta, hosszabb utaknál a 10-20 perces pihenők elegendőek 100-200 kilométerre elegendő töltöttség visszatáplálására, a napi városi távok pedig bőven leküzdhetők egy töltéssel. Ugyanakkor úgy véli, hogy szemléletváltásra lenne szükség a villanyautók városi használatában, azokat ugyanis a telefontöltéshez hasonlóan kéne kezelni, vagyis az autót akkor kellene tölteni, mikor arra lehetőség van, nem mikor lemerülőben van az akkumulátora.

A töltés jövőbeli fejlődési irányait illetően a vezeték nélküli töltést, a hálózattal kommunikáló akkumulátorokat, a robotizált töltést, valamint a töltési teljesítmény növekedését emelte ki. Utóbbihoz kötődően említést tett arról, hogy az ABB moduláris töltőoszlopokat fejlesztett, amikkel a töltési kapacitás úgy növelhető, hogy nincs szükség új állomás telepítésére.

Végül azt az információt is megosztotta a hallgatósággal, hogy az 50 kilowattos Terra 54 mellett később a Terra DC wallbox, 22 kilowattos fali töltő gyártása is meg fog indulni hazánkban.

Szeretjük az elektromos modelleket, de még vannak problémák

Az esemény következő felszólalója Pethő József, a proEME (promoting Electric Mobility in Europe) elektromobilitást támogató európai szövetség társszervezetének, a Magyar Elektromobilitás Szövetségnek főtitkára volt. Egy olyan proEME által végzett online felmérés eredményeit ismertette, mely során 1500 magyart kérdeztek az villanyautókkal kapcsolatos tudásukról és attitűdjeikről.

A válaszadók 65 százaléka helyesnek tartja az elektromos típusok támogatását a tradicionális hajtásúakkal szemben. Az elektromos autók magas elfogadottságára ugyanakkor magyarázattal szolgálhat, hogy 11 százalékos részaránnyal a válaszadók között felülreprezentáltak voltak az elektromosan tölthető autót birtoklók.

A válaszokból azonban így is kitűnt, hogy a magyarok szerint még hosszú út áll az elektromobilitás előtt. A résztvevők többsége, 59 százaléka szerint túl kevés a nyilvános töltőpont, felük úgy gondolja, hogy az elektromos autók még kezdeti fejlődési szakaszukban vannak, 45 százalékuk pedig nem találja azokat alkalmasnak városon kívüli hosszabb utak megtételére.

Nagyobb szerephez jutnak a szoftverfejlesztők az elektrifikáció miatt

Az utolsó előadó Szauter Ferenc volt, aki szemléletes ábrákat mutatott az autók értékének összetevőiről. 1975-ben 10 százalék volt az elektromos komponensek részesedése, míg a többit a mechanikus elemek tették ki. 2014-re az előbbi 34 százalékra nőtt, míg az utóbbi 50 százalékra esett, továbbá 16 százalékkal megjelent a szoftver, ami 2030-ra már 20 százalékot fog kitenni. Ez a becslés valószínűleg egyébként konzervatív – mondta el Szauter Ferenc. Szerinte a szoftver által hozzáadott érték már ma is 20 százalék körül van.

A szoftver arányának növekedése részben azzal magyarázható, hogy az elektromos autók kevesebb alkatrészből épülnek fel.

Szauter Ferenc szerint az elektromos és az önvezetési technológiák terjedéséhez a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell, hazánkban pedig már világszínvonalú tudás szerezhető ezeken a területeken.