Nehéz, de kifizetődő az ipari felhőtechnológia alkalmazása

A McKinsey a felhőalapú technológia kapcsán arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért is nem látunk széles körű transzformációs eredményeket annak ellenére, hogy az iparban nő a felhő alkalmazásának gyakorisága. Emellett a különböző megközelítések jobb megértésére, valamint a földrajzi és ipari szektoron belüli előrehaladás különbségére is válaszokat ad a kutatás.

Egyre gyakoribb és egyre bonyolultabb a felhő

A felmérés kimutatta, hogy egyre több ipari vállalat alkalmazza a felhőt valamilyen mértékben – ez az emelkedés a közeljövőben pedig folytatódik vagy akár fel is gyorsulhat, mivel a vállalatok egyre inkább a teljes funkciókra kiterjedő átfogó alkalmazásokat keresik. A speciális gyártási követelmények arra kényszerítik a vállalatokat, hogy a munkaegységeket több felületen osszák szét, ideértve a helyszíni számítástechnikát, a magánfelhőket, illetve a nyilvános felhőszolgáltatásokat is. Ezen lehetőségek közül a nyilvános felhőszolgáltatásoknak jut a legnagyobb szerep, ugyanis ez igazodik a közelmúltban továbbfejlesztett kiberbiztonsági képességekhez, az élvonalbeli eszközökhöz és a befektetési rugalmasság javulásához – amelyet az állami felhőszolgáltatók kínálhatnak. A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a nyilvános felhőhasználat a vállalatok számára a legmagasabb szintű, újabb és újabb készségeket igényli az ökoszisztéma és annak költségeinek sikeres kezelése érdekében.

A kezdeti siker csak önámítás

A felmérésben résztvevők egyharmadáról kiderült – a felhő alkalmazását követően nem voltak képesek megragadni a várható megtakarításokat vagy az üzleti értéket. Hasonlóképpen, a válaszadók csaknem fele a felhőtechnikát összetettebbnek érezte, mint azt eredetileg várták, míg 40 százalékuk túllépte a felhőhöz tervezett költségvetést. Ennek ellenére a vállalatok magabiztosak a saját felhőtechnológiát érintő fejlettségük tekintetében – vagyis pontosabban túl magabiztosak is, ugyanis a válaszadók kétharmada az átlag felettinek tartja magát, amikor a felhő-megvalósítással szembeni fejlettségükről van szó. A McKinsey elemzése szerint ez azonban teljes mértékben lehetetlen.

Nem jó helyen van a hangsúly

A felmérés kimutatja, hogy a legtöbb vállalat kizárólag az informatikai (költség) optimalizálás értékére összpontosít, nem pedig a potenciális üzleti értékre. A legtöbb vállalat arra számít, hogy a felhő nagyobb értéket teremt az informatika területén, mint az üzleti életben. Ezen túlmenően az egyedi használati esetek többségében sokan azonnal az informatikai funkciót, a technológiai teljesítményt, és az adatbiztonságot helyezik előtérbe az üzleti érték növelése helyett.

További gondot okozhat, hogy a legtöbb vállalat kizárólag szigorú működési és technológiai dimenziók alapján telepíti és futtatja a felhőtechnológiát. Kiemelten kezelik az operatív hatékonyságot (az IT és az informatikai infrastruktúra korszerűsítése és a lassan haladó belső folyamatok felgyorsítása érdekében), a szolgáltatások minőségét és megbízhatóságát (a legjobb és legmegbízhatóbb szolgáltatásokat és termékeket kínálva a versenyelőny növeléséhez vagy fenntartásához), valamint a biztonságot és a kockázatcsökkentést (adatbiztonsági fejlesztések az egyre növekvő kiberbiztonsági támadások enyhítése érdekében). Azonban a felhő informatikai értéke a felhő teljes potenciális értékének mindössze 5 százalékát teszi ki – más szóval, a felhő mintegy 95 százaléka az üzleti tevékenységhez kapcsolódó funkciókban és a beszerzésben rejlik. A felhőalapú alkalmazások értékforrása a feldolgozóipar számára az Ipar 4.0-ban és a tárgyak internetében, a B2C vállalatok számára pedig a marketingben és az értékesítésben rejlik.

Öt lépés a felhő üzleti értékének megragadásához

Először is, szükség van a különféle kezdeményezések egyedi monetáris érték alapján történő rangsorolására. A gyors diagnosztika lehetővé teszi a csapat számára, hogy értékelje a teljes felhő értékpotenciálját, és azonosítsa a lehetséges hiányosságokat vagy szűk keresztmetszeteket. A siker érdekében a vállalatoknak fel kell szabadítaniuk és meg kell ragadniuk mind az informatikai, mind az üzleti értékpotenciált.

Emellett a változást üzleti területek szerint javasolt megtervezni és végrehajtani. A felhőtechnológia értéke olyan üzleti előnyökből származik, mint a működési hatékonyság, a piacra jutás idejének csökkentése vagy a felhőalapú termékek és szolgáltatások. Ezen üzleti előnyök kiaknázásához az üzleti folyamatokban, a szervezetben, a termékfejlesztésben vagy a beszerzésben átalakító változásokra van szükség. A szervezeteknek először meg kell határozniuk és tervezniük jövőbeni működési modelljüket az egyes üzleti területekhez. Ezt követően meg kell tervezniük a jövőbeli informatikai architektúrát, amely támogatja az operációs modellt. Végül pedig el kell készíteniük egy megvalósítási ütemtervet is.

További fontos lépés, hogy a vállalatok minden tulajdonukban álló ismeretet és készséget biztosítsanak a felhőszolgáltató és a szervezet között. Míg a felhőszolgáltatók élvonalbeli eszközökkel és módszerekkel rendelkeznek a felhőkörnyezetek telepítéséhez és kezeléséhez, gyakran hiányzik az iparág és a területspecifikus know-how. Így a siker kulcsa olyan közös projektcsoportok felépítése, amelyek lehetővé teszik a felhőalapú ismeretek átadását a vállalati és iparági specifikus tudásért cserébe.

Szintén fontos, hogy a vállalatok először a korábbi műveletek leállítására koncentráljanak, s csak ez alapján állítsák össze a felhőalapú megvalósítási tervet. Erre azért van szükség, mert sok cég elavult, hagyományos informatikai rendszerrel rendelkezik. Végül pedig, a vállalati gondolkodásmódot az új digitális megoldások létrehozásához és méretezéséhez igazodva kell kialakítani – ennek keretein belül az üzleti egységeket és tartományokat úgy kell ösztönözni, hogy folyamatosan tanuljanak a felhőtechnológia korábbi alkalmazási eseteiből.

Értékteremtés a felhőtechnológiában

Az értékközpontú és értéket generáló felhő-átalakítások a diszkrét gyártási szervezetekben ambiciózus törekvések, amelyek nagyban támaszkodnak a teljes szervezeti elkötelezettségre. Bár a kezdeti felhasználási esetek általában meglehetősen gyorsan, néha hónapok alatt megvalósulnak a teljes átalakuláshoz legalább egy-három évre van szükség, amely két nagy fázisra osztható – az első szakaszban a felhő-stratégia fejlesztése, a második fázisban pedig az agilis megvalósítás következik. A vállalatok csak ezt követően tudják kamatoztatni pénzügyi és stratégiai előnyeiket.