Komoly probléma a szakképzett munkaerő hiánya

A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) vezérigazgatóhelyettese, Armin Dercks szerint egyre több német cég szenved a munkaerőhiánytól, és a helyzet várhatóan tovább fog romlani a következő években. A gazdasági hatás már nemcsak az érintett cégeket fogja sújtani, hanem a teljes német gazdaságot visszavetheti – és így egész Európára hatást gyakorolhat, különös tekintettel Magyarországra.

A növekedési és jóléti potenciál, valamint az állami bevételek forognak kockán, ha a létszámhiány korlátozza a termelést és a szolgáltatások körét – véli Dercks.

A szakképzett munkaerő hiánya a legnagyobb kihívás

A DIHK által készített, mintegy 23 ezer cég válaszán alapuló jelentés szerint jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya jelenti a cégek legnagyobb üzleti kockázatát Németországban – megelőzve a koronavírusjárványt és a nyersanyaghiányt is.

A cégek 51 százaléka rendelkezik betöltetlen álláshelyekkel azért, mert nem talál megfelelő munkaerőt a pozícióra. A járvány előtt 47 százalék nyilatkozott így, a helyzet tehát romlott az elmúlt években. Dercks szerint a szakképzettség hiánya gyorsabban és nagyobb léptékben tér vissza, mint azt sokan várták – bár a gazdaság még mindig küzd a járvány következményeivel.

Nagy bajban a gépgyártók

Iparágakra lebontva az építőipar és az egészségügy mellett a gépgyártók szenvednek leginkább a munkaerőhiánytól Németországban. Az IG Metall szakszervezet szerint nem beszélhetünk általános és országos jelenségről – ugyanakkor a kis- és középvállalatok, főleg a kevésbé módosabb vidékeken napi szinten találkoznak ezzel a problémával.

A jelentés szerint évente mintegy 350 ezerrel több alkalmazott megy nyugdíjba, mint ahány fiatal lép be a szakmai életbe, az elöregedés pedig egyre inkább jellemző lesz az országban.

Összességében a cégek 85 százaléka negatív hatásokat vár a szakképzett munkaerő növekvő hiányától. A cégek 43 százaléka arra számít, hogy a szükséges munkaerő hiányában elveszítik vagy visszautasítják a megrendeléseik egy részét – írja az Automobilwoche.

Problémát jelenthet az informatikusokért folytatott verseny, amiben a kkv-k kerülhetnek hátrányba. Továbbá a sofőrökből is hiány állhat fent, ami a kiszállításokat és egyáltalán a logisztikai folyamatokat nehezítheti meg.

A környezetbarát átállás is lelassulhat

A munkaerőhiány miatt a zöld programok is csorbát szenvedhetnek. Az épületeket és lakásokat például csak az erre szakosodott mesteremberekkel lehetne felújítani, ennek hiányában a házak energetikai korszerűsítése elmaradhat – pedig ez a szektor nagyobb arányban felelős a károsanyag-kibocsátásért, mint a közlekedés.

A szakképzett munkaerő hiánya a meglévő dolgozók számára is negatív következményekkel jár, hiszen a jelentés szerint sok cég a munkaerő többletterhelésével próbálja meg áthidalni a problémáit – azaz kevesebb ember végzi el több ember munkáját.

A saját képzések jelenthetnek megoldást

Az IG Metall szerint az egyik lehetséges megoldás a szakemberhiányra, ha a vállalatok saját maguk képzik tovább a munkavállalóikat. Erre egyre több német cég ébredt rá, ám a szakemberek szerint így is túl kevés a tanfolyam.

Egy másik intézkedés a DIHK szerint a család és a munka összeegyeztetésének megkönnyítése lehet. A jelentés szerint Németországban még van potenciál a nők foglalkoztatására, ugyanis a nők körülbelül fele csak részmunkaidőben dolgozik.