Egyetlen fa is megakaszthatja a töltők építését

Az Európai Bizottság nemrég terveket jelentett be az európai villamoshálózat fejlesztése céljából. Ezeket mindössze 18 hónapon belül valósítanák meg, részben azért, hogy biztosítsák az elektromos töltőhálózatok energiaellátását.

Az energetikai infrastruktúra fizikai hiányosságai azonban csak egyik felét képzik a problémának. A másik a bürokrácia, például a beruházások engedélyeztetése körül, aminek lassúsága hátráltatja a projekteket.

A Reuters megkeresésére nyilatkozó források egyike kettő példával érzékeltette a bürokratikus terhek nagyságát és abszurditását. Elmondása szerint Németországban egy töltőállomás építését hónapokig késleltették olyan szabályok, amik nem tették lehetővé egyetlen fa eltávolítását, míg egy másik, forgalmas főút mellé tervezett állomás esetében tíz hónapot kellett várni az engedélyeztetéshez szükséges zajszennyezési vizsgálatra.

A benzinkutakat is üzemeltető spanyol Repsol olajipari vállalat a spanyolországi viszonyokról is hasonlóan rossz képet festet: „Habár a villám és ultragyors töltők telepítése csupán kettő-három hét munkát igényel, a különböző spanyolországi adminisztratív követelmények miatt a teljes folyamat akár egy-két évbe is bele telhet.”

Sokat késik a segítség

A töltőipart képviselő ChargeUp Europe szerint az Európai Bizottság ugyan felismerte, hogy az engedélyeztetés mekkora probléma, eddig nem tett konkrét lépéseket az ügyben. A szervezet szerint a tagországok számára csak valamikor a következő kettő évben fognak olyan iránymutatásokat meghatározni, amik segítik a folyamat felgyorsítását.

A ChargeUp Europe és töltőipari vállalatok szerint ma egy új elektromos töltőállomás létesítése átlagosan két évet emészt fel, míg az előző években még csak hat hónapot vett igénybe a folyamat, ami nem csak, hogy időigényes, de bonyolult is, ugyanis számtalan helyi és országos szintű előírás szerint kell eljárni.

A lassú engedélyeztetés azt is megnehezíti, hogy a töltőhálózat lépést tartson az elektromos járművek számának növekedésével. Lucie Mattera, a ChargeUp Europe vezetője szerint a villanyautók állománya gyorsabban fog nőni, mint a nyilvános töltőpontok száma: előbbiek száma 2030-ig megtízszereződik, míg a töltőkké csak a mai kilencszeresére nő majd.

Az e-autók és a töltők arányának romlása nehezebbé teszi majd a töltést, ami eltántorítóan fog hatni a potenciális villanyautó-vásárlókra. Márpedig az unió gyors elektrifikációt kíván meg a gyártóktól, hiszen 2035-től csak a szén-dioxidot ki nem bocsátó személyautók értékesítését fogja engedélyezni.

A villamos-szolgáltatókkal sem könnyű

Az engedélyeztetésen kívül más kihívásokról is beszámoltak a töltőüzemeltetők. Ezek egyike a kiszemelt beruházási helyszínről való információgyűjtés – például annak kiderítése, hogy a helyi elektromos hálózat képes-e bővítés nélkül kiszolgálni egy töltőpontot.

A villamoshálózat bővítésének kérése a szolgáltatótól szintén problémaforrás. „Néha fizikai levelet kell küldenünk… Még akkor is, ha igent mondanak, nem tudjuk mikor csinálják meg a bővítést” – panaszolta el Peter Badik, a Greenway Network töltőüzemeltető társalapítója.

A BP, ami 2030-ig világszerte 100 ezer töltőállomást kíván telepíteni, megerősítette az elektromos szolgáltatókkal kapcsolatos nehézségeket. A vállalatnak csak Németországban körülbelül 800 szolgáltatóval kell kapcsolatot felvennie a projektjei során, és közlése szerint közülük soknak egyedi elvárásai vannak, ami „jelentős” hátráltató tényező lehet.

„Egyértelműen szükség van egységesítésre (a követelmények terén)” – nyilatkozta Stefan van Dobschuetz, a BP Pulse Europe alelnöke.