Autopro Blog Így fejleszthetők a „power” készségek

Így fejleszthetők a „power” készségek

Mesics Olívia és Boldizsárné Tóth Rita | 2022.12.21 16:23

Így fejleszthetők a „power” készségek

Fotó: Pixabay

Cikkünk első részében különböző tanulmányok, elemzések felhasználásával a „power” készségek értelmezésével és fontosságával foglalkoztunk. A második részben összefoglaljuk a tanulmányokban felsorolt készségeket, illetve azok fejlesztésére is adunk javaslatokat.

Hirdetés

Az első részben ismertetett elemzések és tanulmányok összegzéseként a következő ábrán foglalhatjuk össze mindazon „power” készségeket, amelyeket a munka világában is érdemes fejlesztenünk, hiszen ezek által valósíthatjuk meg kitűzött céljainkat és érhetünk el sikereket:

Függetlenül attól, hogy egy munkavállaló milyen szektorban, foglalkozásban, földrajzi régióban dolgozik, a „Power” készségek fejlesztése kiemelten fontos azért, hogy plusz értéket teremtsünk az automatizált rendszerek és intelligens gépek által elvégezhető munkán felül. Szaktudásunkat akkor tudjuk kamatoztatni, ha mellé olyan interperszonális készségek társulnak, amelyekkel hatékony és kedvező kapcsolatokat tudunk építeni. Továbbá, hogy hatékonyak lehessünk az újfajta munkavégzés világában, ezáltal produktívabb, egészségesebb, együttműködőbb környezetet teremtsünk. Végül pedig, hogy folyamatosan tudjunk alkalmazkodni a változó munkakörnyezethez, az új munkavégzési módokhoz és az ügyfélorientált működéshez.

Cikkünk végén arra térünk ki, hogyan tudjuk ezeket a készségeket fejleszteni. Négy egyszerű lépést célszerű alkalmazni:

  • Fedezzük fel, azaz ismerjük meg önmagunkat! Bármilyen szakmát vagy hivatást gyakorlunk, az önismeretünk szintje határozza meg, hogy mennyire tudjuk képességeinket kibontakoztatni. Az önismeret elengedhetetlen, hogy fel tudjuk térképezni, mely készségek az erősségeink és melyeket szükséges fejlesztenünk.
  • Válasszuk ki a módszert! Rengeteg hatékony módszer létezik a fejlesztő könyvektől a tanfolyamokon át a szakember igénybevételéig. Azonban ha kiválasztottuk a számunkra legmegfelelőbbet, nem szabad ennél a lépésnél befejezettnek tekinteni a folyamatot. Valójában a „power” készségek fejlesztése még csak ezután kezdődik, amikor kilépünk a komfortzónából és napi tevékenységek során gyakoroljuk a fejlesztendő készséget. A komfortzónából történő kilépés példái lehetnek a következők:
  • Gyakoroljuk! A „power készségek” fejlesztése folyamatos gyakorlást, vagyis az elmélet beépítését jelenti a mindennapi tevékenységeinkbe. A komfortzónából kibillentő tevékenységek végzése során számos olyan helyzettel szembesülünk, amikor gyakorolhatjuk a kiválasztott „power” készségeket, pl.: összetett problémák megértése projektfeladat teljesítése közben; önkontroll gyakorlása vezetői konfliktushelyzetek során; érvelőkészségünk fejlesztése nehéz tárgyalások során; előadói készségünk fejlesztése oktatások tartásával; szociális készségeink fejlesztése különböző csapat-tevékenységekben való részvétellel, stb.
  • Legyenek céljaink! Tudjuk azt, hogy hová szeretnénk eljutni, ehhez milyen szintre szükséges fejlesztenünk képességeinket! A kiélezett munkaerőpiaci versenyben az álláskeresők többsége hasonló alapképzettséggel rendelkezik egy-egy pozíció betöltéséhez. Az a jelölt jár sikerrel, aki fejlettebb interperszonális készségekkel is rendelkezik. Ugyanez vonatkozik az élet minden tevékenységére. Mindegy, hogy munkahelyi környezetről, megélhetésről, vagy egyéb hobbitevékenységről van szó, ezek a készségek az élet minden területén segítenek bennünket.

Reméljük sikerült felhívnunk olvasóink figyelmét a „power” készségek fontosságára, jelentőségükre, és hamarosan a magyar szakemberek is találnak egy, az angolhoz hasonló kifejezőbb megnevezést, ami hangsúlyozza ezen készségek szerepét az egyén sikerességében.

Fotó: Opel Szentgotthárd

Boldizsárné Tóth Rita a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán angol nyelvtanári, majd a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett személyügyi szakértő végzettséget. Az Opel Szentgotthárd Kft.-nél 1995-től dolgozik, ahol először termelés és minőségbiztosítási területeken tevékenykedett, majd 2008-tól a HR területen, szervezetfejlesztés és tréningek témakörével foglalkozik.

Fotó: Opel Szentgotthárd

Mesics Olívia az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanári, kulturális menedzser, szociológus (változásmenedzsment és HR szakirány) és közgazdász diplomát, majd a Soproni Egyetemen 2020-ban doktori fokozatot szerzett vállalkozás gazdaságtan és menedzsment szakirányon. 1997-től dolgozik az Opel szentgotthárdi gyárában. 16 évet HR területen töltött, többek között személyügyi igazgató pozícióban, 7 évet gyártási területen dolgozott termelési igazgatóként, helyettes gyárigazgatóként (működtetési igazgató), illetve stratégiai tervezési vezetőként. 2020. október 19-től a vállalat gyárigazgatói munkakörét tölti be.

Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken!

Kiemelt Partnereink