Nincs visszaút: abroncsfellegvár leszünk

November utolsó napjaiban Dél-Koreában tárgyalt Magyarország miniszterelnöke, a látogatás egyértelműen az országaink közötti járműipari kapcsolatok építésére irányul. Különös jelentőséget ad a megbeszéléseknek, hogy a külügyek terén első embernek számító Szijjártó Péter minisztert a főnöke, Orbán Viktor is „elkísérte”. A kormányfő a Hyundai és a Hankook vezetőivel is tárgyalt, mégpedig azzal a céllal, hogy további beruházásokat vonzzanak hazánkba. A miniszterelnöki szintű tárgyalás alighanem a tervezett beruházások nagyságrendjére is utal.

Így nézett ki kialakítás közben a Bridgestone új üzemcsarnoka

Ezen a ponton érdemes képzeletben visszautaznunk Magyarországra, ránézni a térképre, és észrevenni: az ország méretéhez képest már most is viszonylag sok abroncs készül nálunk, a jövőben pedig a már ismert fejlesztések révén ez a tendencia csak fokozódhat. Hamarosan megkezdik a próbaüzemet a japán alapítású Bridgestone kapacitás tekintetében háromszorosára nőtt hazai gyárának új, 110 ezer négyzetméteres csarnokában, a munkatársaik számát is bőven megduplázzák.

A Hankook a nyár folyamán nagyjából 38 milliárd forintnak megfelelő fejlesztési hitelkeretről állapodott meg négy bankkal. Jelenleg több mint 12 millió abroncsot gyártanak Rácalmáson – Ri Szung Il vezérigazgató szerint készen állnak rá, hogy Európa legnagyobb abroncsgyárává fejlődjenek. Hogy az aktuális miniszterelnöki látogatás tágyalásai az említett hitelkeretből finanszírozandó fejlesztésekhez kapcsolódnak-e, vagy ennél is újabb fokozatokat jelentenek esetleg a dél-koreai gyártó hazai aktivitásában, egyelőre nem ismert. Tény, hogy hely akad bőven a gyár környezetében a további terjeszkedésre. Mindenképpen ígéretes kezdeményezés, hogy duális képzési programot indít közösen a Hankook és a Dunaújvárosi Főiskola, ami arra utal, hogy valóban hosszú távra tervez velünk a gyártó.

A Hankook nagy terveket szövöget Magyarországgal kapcsolatban

A francia Michelin ugyan 2015 közepéig felszámolja budapesti gyárát, ugyanakkor a tervek szerint tovább folytatódik a termelés a nyíregyházi gyárban. A több mint 1500 alkalmazottat foglalkoztató leányvállalat saját megyéjében 12 ezer gazdálkodó szervezet közül a legnagyobb árbevételt érte el 2012-ben.

Mindeközben a kapuink előtt áll az indiai Apollo Tyres abroncsgyártó: az M3 autópálya mellett, Gyöngyöshalász közelében építendő gyáruk alapkövét várhatóan 2015 tavaszán helyezik el. A közel 150 milliárd forint összértékű zöldmezős beruházás mintegy ezer új munkahelyet teremt. A kivitelezés az ütemezés mentén két évet vehet igénybe, tehát 2017 tavaszán már meg is kezdődhet a termelés az Apollo magyar gyárában. Úgy tudjuk, 30 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a magyar kormányzat ezt a beruházást. Várhatóan téli és nagy sebességű abroncsokat fognak majd gyártani.

Szijjártó Péterrel Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres ügyvezető igazgatója egyeztet

Nem nehéz észrevenni, hogy mindhárom jelentősen fejlesztő abroncsgyártó egyazon kontinenst képviseli. Az egyre növekvő ázsiai partnerség – avagy befolyás – pedig feladatokat is támaszt a magyar társadalom, főként az adott cégek dolgozói felé. Merthogy ezek a gyártók nem csupán befektetést, munkalehetőséget, technológiát hoznak magukkal, hanem kultúrát is. Az interkulturális kommunikáció, együttműködés pedig nem megy magától, ehhez a befogadónak és a betelepülőnek egyaránt fejlődnie, tanulnia kell. Erre utalhat a Hankook magyarországi üzeme előtt idén nyáron tartott demonstráció is, ahol a munkáltatói jogok kapcsán tüntetett több szakszervezet.

Hasonlóan kritikus kérdés a környezetvédelem; akár a közgondolkodás beidegződéseiből indulunk ki, akár az Apollo 2008 környékén egyszer már tervezett hazai gyárépítésének meghiúsulására gondolunk, jól érzékelhető az abroncsgyártással szembeni „zöld aggodalom”. Csakhogy a jelen és a jövő üzemei már nem azonosíthatóak a múltbeli koszos gumigyárakkal. Így látja legalábbis Gellér Józsefné igazságügyi gumiabroncs szakértő, aki szakportálunk megkeresésére elmondta: a mai abroncsgyárak zárt technológiával üzemelnek, és komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. A szakértő szerint egy abroncsgyár leginkább akkor okoz környezeti kárt, amikor fákat vágnak ki a beruházók telephely létrehozásakor vagy a létező infrastruktúra bővítésekor. Iparági információk szerint ugyanakkor fontos lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a gyárakból kikerülő termelési hulladék megfelelő kezelésére.

Megkerestük Morenth Pétert, a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) ügyvezető elnökét is, hogy megtudakoljuk, mégis mekkora nagyságrendben készülnek majd a jövőben hazánkban gumiabroncsok. A szakember nem vállalkozott pontos szám megjelölésére, lévén a hazai abroncsgyártók egymás versenytársai is, így nem tudni pontosan, mi lapul a döntéshozók fiókjaiban. Az ügyvezető elnök azonban lapinformációk alapján 32 milliós éves darabszám elérését említette, amely az Apollo gyár termelésének felfutásától, tehát 2018-tól lehet reális. Feltéve, ha addig nem fejleszti kapacitását valamelyik abroncsgyártó – ez a leírtak alapján jelenleg leginkább a Hankookról feltétetelezhető. Márpedig – ahogy Morenth Péter is megerősítette – Magyarország kimondottan vonzó befektetési célpont, főként a logisztikai és munkaerőpiaci adottságok miatt.

Hogy mekkora kiaknázatlan lehetőséget tartogat az abroncsgyártás, hűen tükrözi, hogy a Mol szintetikus gumit gyártó üzem építését tervezi Tiszaújvárosban - legalábbis a Portfolio gazdasági portál információi szerint. A legnagyobb hazai cég egy éve alapított vegyes vállalatot a Japan Synthetis Rubber (JSR) céggel - az akkori bejelentés szerint az üzem évi 60 ezer tonnás gyártókapacitással fog rendelkezni, az értékesítés pedig 2017‐ben indulhat meg. Az úgynevezett S‐SBR világszerte a gazdaságos, kevesebb üzemanyag-fogyasztást igénylő autógumik meghatározó alapanyaga, amelyre az Európában és Japánban, Dél-Koreában egyaránt elterjedt hatékonysági abroncsosztályozás - amely címkézés néven terjedt el a köztudatban - miatt várhatóan megnő majd a kereslet.

Matej Zavrl, a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke (b) és Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal akkori elnöke együttműködési megállapodást írt alá az Országházban 2014. június 13-án

Idén júniusban ráadásul együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a HTA. Az eseményen elhangzott: tavaly a magyar gumiabroncs-ipar termelése 6 százalékkal bővült, az értékesítés 380 milliárd forintot tett ki, s közvetlenül 5 ezer, közvetve 15 ezer munkahelyet biztosít Magyarországon. Tegyük hozzá: jelenleg.

További adalék a témához, hogy 2015 kezdetén gumihulladékot újrahasznosító üzem kezdi meg működését a Bátonyterenyei Ipari Parkban - évi tízezer tonnányi gumiabroncsot dolgoznak majd fel a tervek szerint. Kokas Ferenc, a beruházó KGF Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott a kivitelezés megkezdésekor: az Európai Unióban is kihívást jelent a járműabroncsok elhelyezése, az általuk alkalmazott technológia ugyanakkor megoldást jelent arra, hogy a hulladék ne a földbe kerüljön évtizedekre, évszázadokra.

A Tatabányához közeli Baj nevű településen pedig 2 milliárd forintos beruházás révén 20 ezer négyzetméteres abroncsraktárat alakítottak ki, amely átadásakor Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítményének számított.