Hulladékkezelés tisztán, felelősen

Magyarország legnagyobb hazai kézben lévő hulladékkezelő vállalkozásának elsősorban fémhulladékokat kezelő feldolgozó telepére látogatott az Autopro.hu stábja, ahol azt igyekeztünk kideríteni, hogy hová kerülnek azok a hulladékok, amelyek a hazai járműgyártás üzemeiben keletkeznek. A győri ipari parkban található 10 hektáros terület irányítója, Sebestyén Tivadar telepvezető még el sem kezdi sorolni, mivel foglalkoznak, máris arra utal, ami itt nincs, a szóbeszédben annál inkább. Merthogy fémhulladék kapcsán az emberek többségének az illegális fémkereskedelem jut eszébe, nem véletlenül. Aki tisztán akarja művelni ezt a mesterséget, annak csak nagyban érdemes gondolkoznia. Ennek a telepnek csak a kialakítása például több száz millió forintot emésztett fel – ezt már Dr. Lukács Pál, az Alcufer fejlesztési és kommunikációs igazgatója teszi hozzá. Ők ketten kalauzolnak végig az iparvágánnyal keresztbe metszett, jelentős teherautó-forgalmat lebonyolító létesítményben.

Dr. Lukács Pál, az Alcufer fejlesztési és kommunikációs igazgatója terepen

Egy évben megközelítőleg 80 ezer tonna vas és színesfém alapú hulladék érkezik ide, majd 70 munkatárs szelektálja, osztályozza, rakodja és működik közre azok előkezelésében, feldolgozásában.

E hulladékok túlnyomó része a térség és a város autó- és gépipari gyártóitól, elektromos- és elektronikai termékeket gyártó és beszállító vállalakozásaitól származik, amely tevékenységet hosszú távú, mindkét fél kölcsönös megelégedettségére végzett, gyakran komplex hulladékkezelői tevékenységre vonatkozó szolgáltatói szerződések alapozzák meg.

Természetesen ez a telep is nyitott a lakossági beszállítók felé, kerül ide a lakossági laza lemezáruból, illetve komoly mennyiségben érkezik be elektromos és elektronikai kis- és nagygép hulladék (hűtőszekrény, mosógép, kávéfőző, IT eszköz) is, amelyek elkülönített anyagáramai a cégcsoport ilyen hulladékok feldolgozására szakosodott telephelyeire kerülnek tovább. Így a háztartási kisgépek a dunaújvárosi E-Elektra Zrt.-hez, a háztartási nagygépek a fehérvárcsurgói shredderüzembe, míg a speciális kezelést igénylő hűtőszekrények feldolgozását a jelenleg beüzemelés alatt álló karcagi elektronikai hulladék-feldolgozó látja majd el a jövőben.

Az ilyen összetett műszaki berendezések hulladékaiból a feldolgozás előtt mindig megfelelően eltávolítják azokat a – többnyire – veszélyes összetevőket (üzemanyagokat, akkumulátorokat, elemeket), amelyek a feldolgozott termékek szükségtelen járulékos szennyeződését okozhatnák. Ezt a tevékenységet hívják például a roncsautók előkezelésekor „szárazra fektetésnek”.

A telephelyen igen komolyan veszik a hulladékok átvétel előtti ellenőrzését, gyanús áru (nem igazolt eredetű kábel, csatornafedő, vélelmezhetően közlekedésből, távközlésből származó anyag, vagy védett műtárgy) nem kerülhet be ide, ezek a tételeket már a bejáratnál visszafordítják.

Komplett kiszolgált járművek is találhatók a telepen, bár addigi formájukat nem sokáig őrzik meg. A vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesítése után az autókat szárazra fektetik, majd egy másik telepre, Fehérvárcsurgóra kerülnek, ott működik ugyanis a cég különleges shredder-berendezése. A járművekből származó és az iparvállalatoktól érkező kábelhulladékok feldolgozása – a kábel bevonatát és a vezető anyagot a feldolgozás során megfelelően elkülönítő modern gépsor által – helyben megoldott.

A szárazra fektetés folyamata

A győri telep regisztrált bontó-hulladékkezelő üzemként a Nemzeti Közlekedési Hatóság által bejegyzett és rendszeresen ellenőrzött olyan leadási pont, ahol az utolsó üzembentartó, vagy megbízottja leadhatja a nála levő roncsautót. A leadó személy – a rendeletben előírt módon – megkapja azt a bontási-átvételi igazolást, amellyel az okmányirodában el tudja végezni a jármű forgalomból történő végleges kivonását. Ez azért lényeges momentum, mert a jogalkotó szándéka szerint egészen a végleges kivonásig él a tulajdonos/üzemben tartó adó- és biztosításfizetési kötelezettsége. Nem mindegy tehát, hogy a roncs hová kerül leadásra.

Érdemes még egy tévhitet eloszlatni ezzel kapcsolatban: a leadó a roncsért mindig jó árat kap – tehát nem neki kell fizetnie – természetesen fontos, hogy azt teljes állapotban (tehát nem részben vagy egészben előbontva és járulékos szennyezésekkel telepakolva) vigye be a telepre.

A hulladéknak nyilvánított eszközök hegyei között is viszonylag tiszta ösvényeken sétálva arról érdeklődünk, hová kerül innen a sok ezer tonnányi elkülönített anyagáram. – Fémfeldolgozó művekben hasznosítjuk – hangzik a tömör válasz. A vásárlói kört elsősorban külföldi kohók jelentik: Olaszország, Ausztria és Szlovákia a fő megrendelő. Így lesz aztán újra alkatrész az alkatrészből, autó az autóból, bár Dr. Lukács Pál sietve hozzáteszi, egy szekunder alapanyag felhasználhatósági köre értelemszerűen szűkebb az eredeti alapanyagoknál. Ám így is kevesebb ércet kell kibányászni, kevesebb környezetszennyező anyag kerül a természetbe. Innentől válik nem csupán legálissá, tisztává, hanem a környezet értékeiért, a jövő generációért is felelőssé az Alcufer tevékenysége.

Feldolgozott, értékesítésre váró fémhulladék

Nem kerülhetjük el a témát: mi történt a magyar kohászattal? Megtudtuk, nem a hazai, hanem szinte a teljes európai iparág komoly válsággal küzd, elsősorban a munkabérek és a környezetvédelmi előírások magasabb szintje miatt nem képesek ugyanis az itteni kohók versenyre kelni a keleti árakkal. Nemcsak a Dunaferr küzd tehát a túlélésért, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is tízezres leépítések voltak nemrég a szakmában. Az Alcufer felé is érkezett megkeresés Indiából, Kínából, a Távol-Keletről, ám óvatosan bánik a cégvezetés ezekkel a kérésekkel. Egyrészt nem áldozzák fel a hosszú évek alatt kialakult európai üzleti kapcsolataikat, másrészt az új megállapodások kialakítása mindig jelentős pénzügyi kockázatokkal járhat a fizetési fegyelem betartatása miatt.

Sétánk végén további fontos számadatokkal gazdagodtunk, mintegy útravalóul: a 700 főt foglalkoztató cégcsoport teljes éves forgalma 750 ezer tonna hulladék, ebből a névadó anyavállalat, az Alcufer 500 ezer tonna kezelt hulladékkal részesedik. Azzal nyugtáztuk látogatásunkat, hogy bár a közvélemény elsődlegesen a visszaéléseket tartja számon, az Alcufer és a hasonló, tevékenységüket a jogszabályokban meghatározott elvárások szerint végző hulladékkezelők által évente nagy mennyiségű selejt válik újra alapanyaggá, a lehető legnagyobb mértékben védve környezetünket, újrahasznosítva mindazt, amiből ismét értékes termék válhat.