Tranzitország legyünk-e, vagy régiós logisztikai centrum?

A logisztikai szekcióülés – tekintettel az Észak-Magyarországi helyszínre – a globális és regionális együttműködésre, a határon átnyúló logisztikai kapcsolatokra helyezte a fő hangsúlyt. Illés Béla, a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetének igazgatója bemutatta hazánk logisztikai fejlődésének lehetőségeit: maradunk egyszerű tranzit ország, vagy kiváló minőségű, fejlettségű regionális logisztikai központtá válunk, beleértve a közlekedési útvonalakat, a logisztikai központok és ipari parkok hálózatát a szükséges fejlett információs és kommunikációs hálózattal, tudáscentrumokkal.

A határon átnyúló logisztikai kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos tanácsadója, kiemelve a logisztikai központok területfejlesztő szerepét. Szerinte a logisztikai központokban folyó gazdasági tevékenységek additív, pótlólagos gazdasági többletet jelentenek az adott területnek, ami egyértelműen növeli a területen megjelenő hozzáadott értéket, a területen élők fogyasztását és az infrastruktúrák fejlesztési igényeit.

A nemzetközi perspektívánál maradva a határon átnyúló ipari és logisztikai parkok létesítésének konstrukcióit elemezte Egri Imre, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezetője. Fontosnak tartotta a hálózatosodást, beleértve a logisztikai hálók, tulajdonosi hálók, klaszterek, képviseleti rendszerek és technikai hálók összefüggő rendszerét. A régiós lehetőségeket a határ menti városok (Záhony, Szentgotthárd stb.) szerint vizsgálta, de tágabb kitekintésben fontosnak tartotta a globális láncokba (Fiume, Selyemút) történő bekapcsolódásunkat is.

A „Selyemút” újraértelmezése volt Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója előadásának fő témája. Kína gazdasági fejlődésének egyik kitörési pontja az európai gazdasági, áruelosztási kapcsolatok fejlesztése. Ez történhet a hagyományosan tengeri gyűjtőszállítással (olcsó, de lassú), légi úton (gyors, de drága), de előtérbe kerülhet a vasúti szállítás korszerűsítése Kazahsztánon, Törökországon át Európába. Kérdés, hogy a „One Belt, One Road” koncepció európai kapuja, áruelosztó logisztikai központja hazánk lesz-e. Adottságunk van hozzá, hiszen hazánkból az európai lakosság 55-60 százaléka, mintegy 400 millió ember szinte 24 óra alatt elérhető szállítási távolságban van tőlünk.

Az optimális regionális ellátási rendszer kialakítására mutatott példát Valentinyi Zoltán , a HAVI Logistics Kft. ügyvezető igazgatója. A hazánkban kialakított regionális hub a hazai igények mellett a harmonizált romániai és bulgáriai igényeket is ellátja. Ennek előnye, hogy az egyes országok számára alacsonyabb lesz a szállítási költség, ugyanakkor a magyar vállalatnál extra feladat és árbevétel jelentkezik, ami növeli a nyereséget, növeli a foglalkoztatást, de növeli a szellemi kapacitást is.

Ahhoz, hogy a globális vagy a regionális logisztikai együttműködés megvalósuljon, elengedhetetlen az innovatív informatikai megoldások alkalmazása. Erre mutatott példát István Zsolt, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Logisztika Rendszerek Osztályának vezetője. Az ismertetett LogiCAL projektben 6 ország fejlesztői vesznek részt egy felhő alapú, harmonizált logisztikai szoftver kifejlesztésében. A megoldáshoz egyaránt csatlakozhatnak a logisztikai szolgáltatók, az ipari és kereskedelmi vállalatok, klaszterek.