Hogyan változik a magyar járműipar a következő öt évben?

2014-ben a járműipar össztermelési volumene 6 651 milliárd forint volt, ez 23 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. A teljes hazai feldolgozóipar 27,4 százalékát kitevő járműipar a magyar gazdaság húzóágazata. 94 százalékos az exportkivitel; ez döntően a német és amerikai piacra koncentrálódik. A foglalkoztatottság száma 135 ezer fő, ami 13 százalékkal több munkahelyet jelent, mint 2013-ban.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse Felügyelő Bizottságának elnöke

A Portfolio Járműipar 2015 konferencia első panelbeszélgetése a járműipari régiós beruházásokról és a hazai és nemzetközi piacon való bővülési lehetőségekről szólt.

A panelbeszélgetés kezdetén a résztvevőket kérdezték arról, hogy az elkövetkező három évben jönnek-e Magyarországra újabb autógyártók. A szavazás alapján a résztvevők 65 százaléka szerint legfeljebb egy jöhet, 15 százaléka szerint legalább 2.

Nyírő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. PLM/CAD/CAM üzletágvezetője

Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgatója szerint Magyarország kifogyott a szakképzett munkaerőből és hosszútávon ez negatívan hathat a versenyképességünkre. Elmondása alapján Magyarországon kizárt, hogy több ezres beruházások valósuljanak meg, ha ezt a kérdést nem oldják meg. Nagy Tibor, a ZF Hungária Kft. cégvezetője szerint a versenyképesség növeléséhez a jelenlegi autószállítókat kell innovatívvá tenni. Schnaider Dávid – Business Development Director, Automotive & Industrial, Videoton Holding Zrt. – hozzátette, hogy a versenyképességgel nincs gond, munkaerővel viszont annál inkább. Két megoldást vázolt fel; képzett munkaerő áramlik be az országba vagy a képzett munkaerő költsége nőni fog.

Németh István, a MAJOSZ főtitkára

A panelrésztvevők egyetértettek abban, hogy a munkaerőprobléma az egész országra jellemző, de vannak régiók, ilyen a keleti régió, ahol még súlyosabb a helyzet. Uwe Mang, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. alelnöke, gazdasági ügyvezető igazgatója szerint is a munkaerő-szakképesítéssel van a gond és az állam feladata lenne erre megoldást találni, például az iskolarendszeren keresztül. Kiss Gábor (External Affairs, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.) úgy vélte, nemzetközi versenyben vagyunk akár Indiával és Mexikóval is az új befektetések tekintetében, de szerinte ezekben az országokban nem olyan biztonságos az élet, mint nálunk és ez egy Magyarország melletti plusz érv. Példaként hozta fel Kecskemétet, ahol a német beruházók szerint a leghatékonyabb volt a beruházás operatív támogatása, a város együttműködő volt és az itteni gyárépítés sikertörténetnek számít.

Dr. Urbán László, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) Felügyelő Bizottságának elnöke, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy véli; az államnak nem csak az oktatásban, képzésben lenne feladata, hanem autópályákat kellene vinni például a dél-keleti országrészekre, mivel az ország autópálya rendszere is hiányos.

Arra kérdésre, hogy Kína, India veszélyt jelent-e Magyarországnak, azaz a következő öt évben áttelepülnek-e oda beruházások, a részvevők mintegy 45 százaléka azt válaszolta, hogy szerintük jelentéktelen lenne a hatás, körülbelül ugyanennyien vélték úgy, hogy már érezhető következményekkel járna. A szavazók csupán 11 százaléka szerint jelent a közeljövőben komoly veszélyt Magyarország számára Kína és India.

Stasztny Péter, az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. vállalati kapcsolattartója

A paneltagok egyetértettek abban, hogy a kormányzat részéről intenzívebb együttműködést és egyeztetést várnának a piaci szereplőkkel. Ugyanakkor a kiszámíthatóságot említették, mint fontos tényezőt, ami a beruházókat még inkább Magyarországra vonzaná.

Uwe Mang az iskolarendszert emelte ki, szerinte a magyar munkaerő idegen nyelvismerete hiányos. Dr. Urbán László szerint Európának nem kell tartani Kínától és Indiától, feltéve, ha meg tudja őrizni technológiai előnyét. Nagy Tibor a pályázatok transzparenciájára és elbírálás gyorsaságának javítására hívta fel a figyelmet. Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélkapcsolati igazgatója ismertette, hogy a bank új fejlesztési irányként a garanciavállaló termékekre helyezi a súlyt, ebben az esetben átvállalják a vállalatoktól a kockázatot.

Sípos Petra, az Óbudai Egyetem Shell Eco Marathon csapatának kommunikációért felelős tagja

A Portfolio Járműipar 2015 konferencia második panelbeszélgetésnek témája a munkaerő piac volt. A hallgatóság szerint a térségi mobilitás és a képzési rendszer változtatása befolyásolja a leginkább pozitívan a munkaerő piac versenyképességét.

A panelrésztvevők – Dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektorra, Brumbauer József, a BPW Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje, Kenyeresné Vörös Rita, az LuK Savaria Kft. személyügyi vezetője, Dr. Polgár Veres Árpád, az Alcoa-Köfém Kft. Alcoa Business System Managere és BU HR Managere, valamint Rábai Dániel, a Continental Csoport magyarországi országkoordinátora – egyöntetűen a duális képzés fontosságát hangsúlyozták és részben ebben látják hosszútávon a versenyképességünk szinten tartását.

A duális képzésben a tanulók szakmai, elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó szervezeteknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek. A szakértők szerint emellett a mobilitás jelent komoly problémát, a magyar munkavállalók jellemzően nem hajlandóak lakóhelyükről távolabbi helyeken dolgozni.