Tönkreveri-e a görög válság Európa járműiparát?

A görögök válsága egyre inkább kezd hasonlítani egy klasszikus színpadi drámára. A fordulatos, kiszámíthatatlan kimenetelű folyamatról már hosszú ideje készültünk összefoglaló elemzést írni, ám meguntuk a várakozást. Arra vártunk ugyanis, hogy valami konkrétum történjen. Legyen az megállapodás, kilépés, devizaváltás, csőd – ehelyett kaptunk egy határozott kimenetelű, ám nem sok mindent befolyásoló népszavazást, tárgyalások netovábbját, véleményeket, elemzői spekulációt. Az egyetlen, halvány izgalmat a pénzügyminiszter lemondása eredményezte. Mindennek fényében az első tétel, amit kijelenthetünk, hogy a görög válság nem fog egyhamar megoldódni. Ha lesz megállapodás, ha nem, ha lesz grexit, ha nem, olyan mélységben és komplexitással függenek össze az állami, államközi és összeurópai érdekek, hogy bármi legyen a megoldásnak látszó döntés, a hullámverések sokáig tartanak majd és messzire el fognak érni.

Matthias Wissmann, a német autóipari szövetség aggódik a német autóiparért

Bár már több hete tudjuk, hogy annyi utolsó utáni időpont nincs, amennyi haladékot a felek kaptak, avagy kijelöltek a megállapodásra, a német autóipari szövetség, a VDA elnöke egyenesen Angela Merkelnek címezte július elején a felhívását, miszerint „nem kéne mindenáron bent tartani az eurózónában Görögországot”. Matthias Wissmann valószínűleg nem akar rosszat a hellének utódainak, annál inkább üdvözölné az eurózóna hosszabb távú stabilizálódását. A görögök kilépése nyilván megingatná a kontinens pénzpiacait, ám a hatás viszonylag rövid úton lecsengene. A német autógyártóknak azért is akad félnivalójuk, mert Nagy-Britannia és Franciaország is muníciót meríthet a bizonytalanság eszkalálódásából: mindkét, nagy piaccal rendelkező ország esetleges távozása az eurózónából rendesen megkavarná a kártyákat. Christiaan Hetzner szakíró az ismert német mondást idézi a VDA vezetőjének megnyilatkozása kapcsán, miszerint „jobb egy lezárás terrorral, mint terror, vég nélkül”. Egy szó mint száz: akkora érték halmozódott fel a német autóiparban, a gyárakban, kutatóközpontokban, amit vétek lenne kockára tenni egy kétes kimenetelű „megmentésért”.

Mintha nem lenne eléggé bajban az FCA, még a görög utóhatás is őket fenyegeti leginkább

Persze ha menthető a görög gazdaság, nem kellene lemondani róluk, ám ha tényleg menthető lenne a helyzet, alighanem megszületett volna mostanra valamiféle megállapodás. Ami a politikán túli, szakmai érveket illeti: a görög autópiac igen szerény, Szlovákiával és Romániával versengő mutatókkal bír. 2014-ben 71 ezer 128 új autót regisztráltak az országban, míg Olaszországban 1,36 milliót, a spanyoloknál 855 ezer 300 darabot. Azért ez a két ország képezi az összehasonlítás alapját jelen esetben, mert ezekre terjedhet át legkönnyebben a „görög nátha”. Hasonló gondokkal küzdenek a déli országok, ugyancsak ingatag a pénzügyi stabilitás, ez pedig két konszern jövőjét dönthetné leginkább romba. A Fiat-Chrylser és a PSA egyként 12 százalék körüli csoportszintű értékesítést tudhat magáénak a déli országok kapcsán, míg például a Volkswagen csupán 5,2 százalékos függésben van ezektől a piacoktól.

Soha nem lépett ki senki az eurózónából, de ez most megváltozhat. Hogyan érinti a magyar vállalatokat a déli agónia, milyen kimenetek várhatóak? Erről beszélgettünk a Portfolio vezető elemzőjével egy hónapja.

Ami a devizahatásokat illeti: a német ifo gazdaságkutató elnöke szerint mielőbb be kellene vezetni a virtuális drachmát. Hans-Werner Sinn szerint az ország minden üzleti szerződését, beleértve a külföldiekkel szemben fennálló adósságot is át kell konvertálni drachmára. Ezzel a kormány és a bankok azonnal fizetőképessé válnának. Nem alaptalan a felvetés: sajtóhírek szerint annyira fogy a készpénz az országban, hogy már vannak üzletek és éttermek, ahol alternatív pénznemeket is elkezdtek elfogadni. Az EuObserver cikke szerint vannak helyek, ahol már lehet a bolgár levával fizetni, a Financial Times meg olyan üzletekről tud, ahol elfogadják a török lírát is. Mindeközben a forint elképesztő erősödésbe kezdett július második hetének végén, noha az elmúlt hónapban folyamatosan gyengült a magyar fizetőeszköz mind az euró, mind a dollár ellenében. Elemzők szerint a folyamatnak közvetlen köze lehet a görögök július 9-én tett bejelentéséhez, ami még nem megállapodás ugyan, de olyasféle ígéret, ami reálissá teheti a közeli kompromisszumvállalást.

EUR/HUF árfolyamváltozás július második hetében

A címben feltett kérdésre az a nagyjából magabiztos válasz adható, hogy nem tűnik úgy, hogy a görög válság tönkreverné a kontinens járműiparát. Vesztenivaló azonban van, s minél később tudunk valamilyen konkrét előrelépésről beszámolni az ügyben, annál kritikusabb lesz a pozitív kimenetel esélye. Van ugye az a mondás, miszerint „jobb később, mint soha”. Az a bizonyos „később” pedig körülbelül mostanra érkezett el.