Több kutatás-fejlesztést vonzhatnak hazánkba az új adótörvények

A november 18-án elfogadott 2014. évi adócsomag legszembetűnőbb jellemzője, hogy szakértők szerint nem tartalmaz nagy meglepetéseket, szemben a legutóbbi adócsomaggal. Vannak azonban változtatások, amelyek fő célja a korábbi években már megkezdett egyszerűsítés folytatása, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem – így látja Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának vezetője. Az Autopro.hu szerint a járműipari beszállítókat érintő legfontosabb előrelépés, hogy kutatás-fejlesztési tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozás is csökkentheti adóalapját, kedvezőbbek lesznek a bejelentett részesedés szabályai.

Az általános szabályok szerint jövőre is azon harmadik országbeli kiküldöttek mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, akiknek a tevékenysége nem haladja meg a két évet Magyarországon. 2014-től azonban, az általános szabálytól eltérően a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is lehetőség lesz törvény alapján az egyéni járulékterhek megfizetése alól mentesülni abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. További feltétel, hogy a hosszabbítást keletkeztető körülmény 1 év után következik be, amelyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie adóhatóság felé.

2014. január 1-jétől a külföldi személyek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként, ugyanazon feltételeknek kell megfelelni ebben az esetben, mint a hasonló juttatást nyújtó magyar kifizetőknek bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Fontos változás, hogy a munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli. Ez a szabály megteremti az összhangot az egyéni járulékok és a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából.

– A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem belföldi kapcsolt vállalkozása is – természetesen megosztva – csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ez a változás ösztönözheti a vállalkozásokat arra, hogy K+F tevékenységüket áthelyezzék Magyarországra – összegzi a változások lényegét Kelemen János, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa.

A csökkentő tétel alkalmazására akkor van lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.

Bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30 százalékról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik.

Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik.

A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40 százalékról – a de minimis szabályokra is figyelemmel – 60 százalékra bővül.

Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az Unió területéről.

Továbbá amellett, hogy a nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, nem szükséges a kibocsátás keltének feltüntetése azokon a nyugtákon, amik a bennük megjelölt szolgáltatások igénybevételére is jogosítanak (pl. menetjegy).

2014. július 1-jétől bevezetésre kerül a termékdíjraktár jogintézménye, melynek két fajtája lesz: az ipari- és a kereskedelmi termékdíjraktár. A termékdíjraktár lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára, hogy a termékdíj megfizetése nélkül (vagy a termékdíj visszatérítését követően) a termékdíj raktárban a termékdíjköteles termék tárolható (kereskedelmi termékdíjraktár) vagy előállítható és feldolgozható (ipari termékdíjraktár), illetve értékesíthető legyen.

A termékdíjraktári engedélyt az adóhatóság legfeljebb öt évre adhatja ki (ami meghosszabbítható) a jogszabályi követelményeknek megfelelő gazdálkodó kérelmére. A termékdíjköteles termék termékdíjraktárból belföldre történő kiszállítása első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.