Elemzések A forráshoz jutás legnagyobb gátja

A forráshoz jutás legnagyobb gátja

autopro.hu/Hírszerkesztő | 2012.03.28 14:04

Bár innovációból hazánkban sincs hiány, az ötletekből sokszor mégsem lesz valóság. A fejlettebb vállalkozói kultúrával rendelkező országokban – mint például az Egyesült Államok, Svédország, Hollandia vagy Kína – az induló vállalkozók életét bejáratott rendszerek, professzionális inkubációs programok segítik.

Hirdetés
Bruckner Zoltán
Bruckner Zoltán

Magyarországon egyelőre csak ismerkedünk a lehetőségekkel. „A legtöbb korai szakaszú ötlet nem befektethető, mert az ötletgazdák nem tudják pontosan, hogyan vigyék piacra termékeiket, kik a versenytársaik vagy mekkora lesz a cég tőkeigénye. Egy intenzív üzleti inkubációs folyamattal azonban áthidalható a kutatási fázis és a kockázati tőke befektetési fázis közötti szakadék” – mondja Bruckner Zoltán a Primus Capital ügyvezető partnere.

Az inkubátor házak nevükből adódóan az életszakaszuk elején lévő vállalkozások segítését célozzák, szolgáltatási skálájuk pedig rendkívül széles lehet. Magyarországon eddig a legelterjedtebbek a telephelyként funkcionáló cégkeltetők, amelyek az irodai, termelői helyiségek biztosítása mellett sokszor a klasszikus adminisztratív feladatokat – titkárság működtetése, könyvelés szervezése - is átvállalják. A legtöbb induló vállalkozásnak ennél sokkal többre lenne szüksége ahhoz, hogy terméke, szolgáltatása sikerrel piacra jusson. Külföldön a legszélesebb körű szolgáltatásokat azok az úgynevezett „gyorsító inkubátorok” (Business Accelerator) jelentik, amelyek szakértői menedzsment segítséggel, képzésekkel, fejlesztési tőkéhez jutással segítik az induló magas növekedési potenciállal rendelkező (startup) vállalkozásokat, illetve kutatásokhoz igazított pályázati támogatások, valamint ösztöndíjak biztosításával mozdítják elő a növekedésre képes felfutó (spin-pff) vállalkozások sikerét.

Ilyen gyorsító inkubátor szerepet tölt be például a közösségi irodai (coworking) rendszerben működő My Corporation | The Smart Office, amely az irodai infrastruktúra biztosításán túl, egyfajta kreatív, inspiráló üzleti alkotóműhelyként járul hozzá a kezdő vállalkozók (startupreneur-ök) személyes és szakmai fejlődéshez a közösségi projekteken együtt dolgozó, tapasztalt szakemberek aktív szerepvállalása által.

Hasonló elven működik néhány hazai egyetemi inkubátor is, ahol az intézmény holdudvarában felmerülő innovatív ötletek megvalósításán dolgozhatnak a leendő vállalkozók tudományos környezetben. „Egy inkubátor portfóliójának több kritériumnak kell megfelelni. Ha egyetemi környezetben vagy ahhoz közel működő inkubátorról beszélünk, nyilván szolgálnia kell az egyetemi érdekeket és alapvetően az intézmény kompetencia területéhez kapcsolódó profilú vállalkozásokat érdemes befogadni. Ugyanakkor tudni kell együttműködni a kockázati tőkével is, vagyis ismerni kell a befektetők motivációit is, és annak megfelelő, értelmezhető célokkal, versenyelőnyökkel, pénzügyi tervekkel rendelkező vállalkozásokat kell létrehozni”- mondja Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központ igazgatója.

Ismerni kell az elvárásokat

A banki hitelezési lehetőségek csökkenésével sok olyan vállalkozás került át kockázati tőke piacra, amelyek korábban hitelből finanszírozták fejlesztéseiket. A tulajdonszerzésen alapuló befektetési forma azonban más megközelítést igényel, éppen ezért a vállalkozásoknak is igazodniuk kell a kockázati tőke igényeihez.

Mint bármely más terméknél, ha nem ismerem a vevőt, akkor nagyobb az esély, hogy olyan árut - ez esetben céget - fogok a piacra dobni, amire nincs kereslet vagy nem azonnali a kereslet. Éppen ezért az inkubátor stábjának óriási szerepe van a kiválasztásban, valamint a tervezés és a megvalósítás összehangolásában. „Ha egyetemi inkubátorral, tanácsadó céggel együttműködő vagy más területen már tapasztalatokat szerzett vállalkozókkal dolgozhatunk együtt, legtöbbször már jól strukturáltan kidolgozott üzleti terv formájában kapunk áttekintést az üzleti lehetőségekről. Így mi már egy felkészültebb csapatba, egy jobban megtervezett üzleti tervbe fektetünk be és a befektetés után a további tervezés helyett már a piaci megvalósításra fókuszálhatunk. ” – mondja Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója.

A jövőt látni kell

A kockázati tőke jellemzően azokat a cégeket keresi, akik 3-5 éven belül elérhetik a fél-egymilliárd forintos ideális esetben külföldi piacokon is működve. A befektetéssel járó intenzív növekedési lehetőség megvalósításához már a befektetés előtt több hónapos, rendkívül intenzív tervezési munka szükséges a társaság alapítói és a befektetők részéről. A A Primus Capital ügyvezetője szerint már ehhez a folyamathoz is ideális a profi üzletfejlesztők bevonása.

Hűvös Ágnes, a Megoldás.Most egyik alapítója szerint az üzletfejlesztők álma, hogy már akkor találkozzanak az induló vállalkozással, amikor az még alig több egy éttermi szalvétára firkált ötletnél. „Ahol együtt dolgozhatunk a stratégia kidolgozásán, ott sokkal eredményesebben tudunk segíteni abban, hogy a befektető és a vállalkozás a maga idején egymásra találjon. Ebben a szakaszban sajátítja el a (leendő) vállalkozó mindazt a képességet, amire később nagy szüksége lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy álmokat kell nagy növekedési potenciálú üzletté formálni, és korai fázisban, seed befektetésre váró vállalkozásnál ez sokszor nehéz” – mondja a szakember.

Az inkubációs folyamatban lényeges a gyakorlati tudás átadása, a coaching/mentoring és a mérföldkövek alapján történő tervezés. Ezért kiemelten fontos a mentorok kiválasztása és azok helyes párosítása a cégekkel,a folyamatos, testreszabott szakmai háttér, amivel az inkubátor munkatársai, az üzletfejlesztők és a mentorok támogatják a vállalkozást. A formálódás célja, hogy a vállalkozás képes legyen rugalmasan reagálni olyan helyzetekben is, amikor a terhek alatt mások már „törnek”.

„Fontos hogy a vállalkozások a befektetést követő változásokra felkészüljenek. Új kihívást jelent a befektetést jelentő jelentős készpénzállománnyal való tudatos gazdálkodás, a működés optimalizálása, és a befektetőkkel folytatott folyamatos egyeztetés. Erre tudatosan kell készülni és ez az, amiben az inkubátorházak kiemelten fontos szerepet töltenek be – üzletileg és lelkileg is felkészítik az alapítókat kockázati tőke bevonására” – teszi hozzá az alapkezelő vezetője.


Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2008 óta aktív szereplője a hazai kockázati tőkeszegmensnek. A Primus III. Kockázati Tőkealap kezelőjeként 6,2 milliárd forintos tőkével rendelkezik, és elsősorban olyan hazai korai szakaszú kis- és középvállalkozásokba fektet, amelyek innovatív technológiával, kiemelkedően versenyképes szolgáltatással vagy újszerű üzleti modellel 3-5 év alatt jelentős árbevétel- és értéknövekedést terveznek elérni.
A Primus Capital eddigi befektetései: Funzine Media(Primus II. Alap), Intellio Technologies Zrt. (Primus I. Alap), Sense/Net Zrt. (Primus II. Alap), IVM Zrt. (Primus III. Alap), Adfit Zrt. (Primus III. Alap), Comforce Zrt. (Primus III. Alap), Blueprint Zrt. (Primus III. Alap), BBS Nanotechnológia Zrt. (Primus III. Alap), Multipass Solutions Zrt. (Primus III. Alap). A Primus III. Alap részt vesz a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által működtetettett JEREMIE Kockázatitőke programban.


Kiemelt Partnereink