Kihasználatlanok az autógyárak Európában

Az Egyesült Királyságban 2016-ban 1,7 millió autó készült, 2021-ben pedig csak fele annyi, 850 ezer. Bezáró gyárakat figyelembe véve nagyjából 750 ezerrel több autót tudna gyártani a szigetország, amit ha nem tud hasznosítani, elveszítheti versenyképességét a többi piaccal szemben. Az Inovev elemzőcég kutatása szerint Európára is érvényes az aggasztó tendencia – évi nagyjából 22 millió autóhoz van gyártókapacitás, de csak 15 millió készül. Ez a 68 százalékos kihasználtság 20 éves mélypontot jelent.

Az Inovev szerint mivel a termelési előrejelzések erősen pesszimisták, a gyártók valószínűleg elkezdik csökkenteni kapacitásukat, esetleg be is zárnak gyárakat. Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója megerősítette, hogy cége is ezt a stratégiát fogja követni. A Stellantis 14 autómárkát foglal magába, és szükségük lenne költségcsökkentésekre, ezért az Inovev által kalkulált, 60 százalék alatti kapacitás-kihasználásuk tarthatatlan. Tavares szerint az európai autógyártás ideális mérete évi 18-20 millió autó, ezért csökkenteni kényszerül cége üres kapacitását, ha továbbra is 15 millió marad Európa termelése.

Nagy-Britanniában is elég rossz a helyzet. A brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) 2015-ben még úgy kalkulált, hogy a szigetország autóipara 2018-ban megugorja az 1972-es adatot, 1,92 millió legyártott autót. Azóta a Brexit, a világjárvány, az összeomló ellátási láncok és az elektromos átállás okozta zavar keresztül húzta ezeket a számításokat.

Mindig az olcsóbb munkaerő felé nyitnak

A legnagyobb mértékben kapacitásuk alatt teljesítő gyárak azokban az országokban vannak, ahol a legmagasabbak a gyártási költségek. Ezekből az országokból az autógyártók próbálják folyamataik minél nagyobb részét máshova vinni, például keletebbre. Nem csoda tehát, hogy amíg Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Lengyelország küzd az alacsony kihasználtsággal (50-54 százalék), addig a portugál, magyar és román gyárak megfelelő kapacitáson működnek. Kivétel talán Svédország, ami főleg a Volvónak köszönhetően működik hatékonyan. Megkerülhetetlen oka az eltéréseknek a munkaerő költsége: az Eurostat adatai szerint Franciaországban 37,90; Németországban 37,20; Portugáliában 16; Csehországban 15,30; Horvátországban 11,20; Magyarországon pedig kerek 10 euróba kerül egy óra munka.

Alternatív megoldások

A kormányok persze küzdenek azért, hogy a termelés ne vándoroljon el az országukból. A politikai nyomás hatására az autógyártóknak alternatív megoldásokkal kell előjönniük a termelés leállítására úgy, hogy teljesen nem zár be az adott gyár. Ilyen lesz például a Jaguar Land Rover egyik brit gyára, ám arra még nem derült fény, mi fog ott készülni Jaguárok helyett. Egy konkrétabb példa a Renault Párizs melletti egysége, amiből Re-Factory-t csinált a gyártó, tehát a leselejtezett autókat fogja újrahasznosítani 2024-től, amikor beszünteti az új autók gyártását. Az elektromos autók gyártására történő átállás is egy alternatíva, de ezzel legtöbbször a magas vételáron értékesített autók gyártói oldják meg a problémáikat. Vannak, akiket nem lehetett hazai földön tartani – a Mini elektromos utódja például az angliai Oxford helyett Kínában készül majd — számolt be az Autocar.