Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Járműmérnök-hallgatóknak tartott képzést a BMW
2024.05.02 16:22
Romániába költözik a Michelin gumigyára
2024.05.02 15:17
Kirúgja az összes töltéssel foglalkozó dolgozóját a Tesla
2024.05.02 13:18
Duális egyetemi mentor programot indít a szombathelyi Schaeffler
2024.05.02 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Állítólag mi védjük legjobban a munkavállalalókat
Magyarország élen jár a régióban a munkavállalók védelmében, a magyar szabályozás védi leginkább a dolgozókat a jogellenes elbocsátásokkal szemben - derült ki a Deloitte Legal jogi szolgáltató cég 31 országot vizsgáló felméréséből.
A tájékoztatás szerint a kutatás során azt vizsgálták, mekkora kiadásokkal jár a munkáltatóknak egy alkalmazott elbocsátása és milyen feltételekhez kötött a munkaviszony megszüntetése.
A felmérésből kiderült, hogy Nyugat-Európában nagyobb költségekkel járnak az elbocsátások, mint Kelet-Európában. Magyarországot azonban az indoklás nélküli - a magyar szabályok értelmében jogellenes - elbocsátással járó lehetséges maximális költségek vonatkozásában csak Írország, Svédország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Franciaország előzi meg.
Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatának ügyvédje a közleményben kifejtette: a magyar alkalmazottak felmondási ideje - attól függően, hogy mennyi ideig tartott a munkaviszonyuk - minimum 30, maximum 90 nap. A végkielégítés mértéke - ugyancsak a megszűnő munkaviszony hosszának függvényében - a dolgozó távolléti díjának akár hatszorosa is lehet, tette hozzá.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy az új munka törvénykönyve néhány európai országhoz hasonlóan lehetővé tette a végkielégítés mellőzését olyan esetekben, mikor a munkaviszony megszüntetésének oka a munkavállaló magatartása vagy valamilyen (nem egészségügyi) képességének hiánya.
Az új törvényben a jogellenes megszüntetés esetére meghatározott kártérítés maximális mértéke a szakértők szerint európai összehasonlításban még mindig nagyvonalúnak mondható. Ez a megoldás rugalmasságot adhat a munkáltatónak arra az esetre, amikor már nem kíván együtt dolgozni egy munkavállalóval, ugyanakkor méltányos, az indokolt felmondáshoz képest kiemelt mértékű kompenzációt biztosítana számára - derül ki tájékoztatásból.
A közlemény szerint a 31 vizsgált ország mindegyikéről elmondható, hogy elsődlegesen a szolgálati idő határozza meg az elbocsátás költségét. A költségeket jelentősen növelheti a jogellenes elbocsátás esetén fizetendő kártérítés, amely indoklás nélküli elbocsátás esetén merül fel. Az ilyen esetekben a költségtényező átlagosan legalább kétszer akkora, mint az indoklással történő elbocsátás esetében - olvasható a tájékoztatásban. Írországban ez az arány tízszeres is lehet, míg például Csehországban, Görögországban vagy Portugáliában az indoklás nélküli felmondás nem jár jelentősebb költségvonzattal a munkáltatók számára - írják.
