Versenyképesebb gazdaságban magasabbak a fizetések

– A Hays-csoport a világ legnagyobb szellemi munkaerő-közvetítő vállalata. Miért érdemes Önöket választania annak, aki munkahelyet keres?
– A munkaerőpiacon két tényező bír kiemelkedő szereppel: a minőség és az idő. Ha valaki gyorsan szeretne munkatársat találni, avagy elhelyezkedni, általában csorbulhat a minőség, az elégedettség, amennyiben pedig a minőségi munkatárs/munkahely megtalálása a fő szempont, az ilyen folyamat gyakran hosszú időt vesz igénybe. A Hays különlegessége, hogy miközben minőségi álláslehetőségeket kínálunk, a kiválasztás is gyorsan megvalósul. Ez természetesen nem véletlenül van így: hazánkban a legnagyobb mérnöki toborzói csapattal, mintegy 20 különböző munkaterületre specializálódott team segíti a pozíciók betöltését, így nem általános, hanem konkrét megoldásokat kínálunk, frissek, naprakészek vagyunk. Az egész országot átfogó, professzionális ügyfélbázissal rendelkezünk, partnereinknek akár alkalmi, akár hosszú távú munkaerő-közvetítési megoldásokat is kínálunk. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy ténylegesen segítsük a hozzánk fordulókat személyes karrierjük fejlesztésében, ezáltal szó szerint mozgásban tartva a munka világát.

Tammy Nagy-Stellini

– Kapnak-e visszajelzést a kiválasztás sikerességét, hasznosságát illetően?
– Nagyon fontos számunkra, hogy magával a pozíció betöltésével ne érjen véget a kapcsolatunk a partnereinkkel. A visszajelzések kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen ezek segítik cégünk folyamatos fejlődését. Készen állunk rá, hogy új ismeretekkel gazdagodjunk az állásközvetítések tapasztalatai által.

– Magyarország több tényező mellett azért is vonzó befektetési célpont a multinacionális vállalatok számára, mert nyugat-európai szemmel igen alacsony bérszint jellemzi a gazdaságot. Lát-e reális lehetőséget e szint a növekedésére a közeli jövőben, illetve mennyire vagyunk elmaradva a régió más országaihoz képest?
– Kétségkívül igaz a kijelentés, valóban alacsonynak számít a magyarországi bérek szintje. Az összképet tekintve azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a vonzónak tűnő nyugat-európai országokban a mindennapi kiadások, az életvitelszerű költségek is jóval magasabbak. A fizetés valóban döntő befolyással bír az álláskeresők körében, s érzékeljük, hogy igen sokan mennek külföldre dolgozni, ugyanakkor számos visszatérőről is beszélhetünk – az otthon mindig otthon marad. Arról se feledkezzünk el, hogy mindeközben más országokból is érkeznek hozzánk munkavállalók, például a mostanában gazdasági nehézségekkel küzdő Spanyolországból vagy Olaszországból. Ami a régiós viszonylatot illeti, egyértelműen versenyképesnek mondható a magyar bérek szintje, egyes iparágak esetében nagyobb fizetést adnak a magyar munkaadók a többi közép-kelet-európai ország vállalatainál. Évente megjelenő bérfelmérésünk és munkaerő-piaci elemzésünk az ügyfeleink visszajelzéseit és saját piaci tapasztalatainkat összegzi, amelyből kiderül, hogy az átlagbérek – a frissdiplomások fizetését is beleértve – általában magasabbak Magyarországon, mint a lengyeleknél vagy a cseheknél. A magyar bérszint növekedése összetett kérdés, ebbe a folyamatba nemigen látunk bele, az viszont elmondható, hogy egyre versenyképesebb a hazai gazdaság, ez pedig magával vonhatja a fizetések növekedését is.

– A hazai iparágak közül milyen perspektívát kínál a munkavállalóknak a járműipar?
– A magyar járműipar lendületesen növekvő, rugalmas és impulzív szektor, így hosszú távú karrier lehetőségét kínálja a jelentkezőknek, a személyes fejlődés ígéretével együtt. Az iparághoz tartozó vállalkozások kimagasló minőségű tevékenységet végeznek, állandó fejlődés jellemző rájuk. Aki itt kezd dolgozni, gyors előrehaladásra, specifikus tudás megszerzésére számíthat rövid időn belül. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a magyar járműiparban szerzett ismereteket, tapasztalatokat a későbbiekben számos más iparágban is értékesen lehet kamatoztatni. A járműipar ráadásul munkalehetőségek igen széles skáláját kínálja, kezdőtől a szenior pozíciókig. A munkatársak ráadásul gyakran vesznek részt nemzetközi projektekben, számíthatnak folyamatos szakmai tréningre. A multinacionális nagyvállalatok általában kiszámíthatóbb, hosszú távú perspektívát nyújtó munkahelyet jelentenek.

– Miután több helyről kritika érte az ország vezetését, miszerint veszélyes egy lábon állnia a gazdaságnak, a dízelbotrány kapcsán immár nem csupán teoretikus felvetés, hogy érdemesebb lenne-e más hazai iparágakat is hasonló figyelemmel kezelnie a kormányzatnak. Mennyire van hazánk kiszolgáltatva a nemzetközi járműipar hatásainak?
– Jogos a felvetés: az egy lábon állás mindig rizikót jelent egy ország gazdasága számára. A konkrét ügy hatásait nem lehet ma még belátni, az viszont biztos, hogy a diverzifikáció előnyt jelent. Úgy gondolom, Magyarországnak szüksége van a több lábon állásra, ezen a téren adott a lehetőség a fejlődésre.

– Amíg Nyugat-Európában transzparensen kezelik a fizetésekkel kapcsolatos információkat, hazánkra nem jellemző ez a szemlélet. Mi lehet ennek az oka, s mennyire nehezíti meg például az Önök dolgát az ilyen jellegű felmérések elkészítése?
– Inkább közvetett tapasztalataink vannak erre vonatkozóan az álláskeresők részéről, a partnereink oldaláról nem érzékelünk elzárkózást. Ugyanakkor habitus kérdése is, hogy melyik nemzet mennyire nyíltan kezeli ezt az egyébként álláskeresés idején igencsak releváns információt. Összességében azt látom, változás tapasztalható e téren a magyar munkaadók részéről, amely azzal is összefügghet, hogy egyre transzparensebb világban élünk, megannyi információ pár kattintás által elérhető.

– A kormányzat, a kamarák és a gazdasági élet szereplői egyértelműen elkötelezték magukat a szakképzés népszerűsítése mellett, azzal a fő üzenettel, hogy nem feltétlenül kell mindenkinek diplomát szereznie. Hogyan látják Önök, mennyit számít a munkaerőpiacon a papír, a magasabb végzettség, szemben mondjuk a meglévő kompetenciákkal és a szakmai tapasztalattal?
– Egyértelműen látható, hogy a végzettség alapvető feltétel egy „fehérgalléros”, tehát szellemi tevékenységet folytató pályázó esetében. A legtöbb vállalat olyan sztenderdekkel dolgozik, amelyek eleve kizárják, hogy bizonyos diploma hiányában valaki megkapjon egy állást. A történet azonban nem fekete-fehér, hiszen számos példa igazolja, hogy egy gyártósori munkás később ugyanazon cégen belül vezetővé válhat, íróasztal mögé ülhet. Ha pedig két azonos végzettségű jelölt közül kell dönteni, egyértelműen előnyt élveznek a megszerzett szakmai tapasztalatok, szemben mondjuk a tudományos képesítés rangjával. A munkáltatók sosem az elméleti, hanem a praktikus és gyakorlati tudást értékelik egy jelölt esetében. Emellett sokat nyom a latban a személyiség is: hiába van valakinek értékes diplomája, megfelelő tapasztalata, ha a viselkedése, megjelenése nem felel meg a cég elvárásainak.

– Van-e valamilyen általános receptjük arra vonatkozóan, hogy miként kell hatékonyan állást keresni?
– Tapasztalataink szerint főleg a fiatalokra igaz, hogy bár határozott elképzeléseik vannak a jövőjüket illetően, gyakran komoly kihívást jelent számukra az elhelyezkedés. Főleg ők követnek el tipikus hibákat, például nem elég felkészülten érkeznek az állásinterjúra, vagy már az önéletrajzukat is helyesírási hibákkal adják be. Az önéletrajz legyen hibátlan, ez alapfeltétel! A munkáltatót a teljes kép érdekli, amihez hozzá tartozik az öltözködés, a viselkedés, a jó benyomás. Ezek persze általános tanácsok, ezért azt javaslom, hogy aki mielőbb szeretne minőségi állást találni, az keressen meg egy erre a folyamatra specializálódott céget, például bennünket. A Hays szaktanácsadói valóban profik a saját szakterületükön belül, és személyre szabott tanácsokkal segítik a munkakeresőket a számukra leginkább megfelelő pozíció elnyerésében. Támogatást nyújtunk a tökéletes önéletrajz elkészítéséhez, az állásinterjúra is felkészítjük a hozzánk fordulókat, sőt, végigkísérjük a jelentkezőt a teljes felvételi procedúrán.

– A munkanélküliségi mutatók szerint egyértelmű munkaerő-piaci különbség mutatkozik Nyugat- és Kelet-Magyarország, szinte elbillen az ország. A kormány ez ellen próbál is tenni, ám vajon a szabad vállalkozási zónák és egyéb ösztönzők megállíthatják-e az elvándorlást a szegényebb régiókból, látszik-e esély az egyensúly visszaállítására?
– Tényleg óriási a különbség: míg nyugaton szinte hibahatáron belüli a munkanélküliség kimutathatósága, vagyis majdnem teljes a foglalkoztatottság, addig keleten 7-12 százalék között mozog a munkanélküliek aránya. Ebből fakadóan a munkavállalók számára sokkal több lehetőség kínálkozik az ország nyugati felében, noha a zöldmezős beruházások megindulása révén a Duna túloldalán is változik a helyzet. Ez a jelenség egyébként nem magyar sajátosság, számos országban tapasztalható hasonló különbség a régiók között. A munkanélküliség nem közvetlenül a nyitott pozíciók számával függ össze, hanem a helyi infrastruktúrával, az oktatással is. Azt látjuk, hogy bár a nyugati országrész kétségkívül vonzóbb a magyarok számára, a keletről származó munkavállalók idővel szívesen visszaköltöznek szűkebb pátriájukba. Nem látjuk esélyét annak, hogy a jelenlegi helyzet a közeli jövőben megváltozzon, a Hays viszont elkötelezett abban, hogy elsősorban ott segítsünk munkát találni az embereknek, ahol élnek.

– Rendre felmerül a kérdés a hazai járműiparban, vajon érkezik-e újabb autógyártó hazánkba. Önök szerint munkaerő-piaci szempontból igényelne-e, avagy elbírna-e a gazdaság egy újabb ilyen nagyvállalatot, annak beszállítói körével együtt, vagy helyette a középvállalatok, beszállítók jelenlétének erősítése lendíthetné inkább előre az ország szekerét?
– A kérdés első felére nem lenne helyes sem határozott igennel, sem határozott nemmel válaszolni, ugyanis összetett kérdésről van szó. Láthatunk arra vonatkozó példát a szomszédban, hogy hasonló méretű ország képes viszonylag sok OEM vállalatot befogadni. Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy új járműgyártó érkezése a már az országban működő beszállítók számára is növekedési lehetőséget jelentene, ugyanakkor nyitott kérdés, hogy rendelkezésre áll-e kellő létszámú potenciális munkaerő, illetve készen állnak-e a beszállítók egy ilyen új kihívásra. Ahelyett, hogy az eredeti kérdésre konkrét választ adnék, inkább azt tanácsolnám, készüljenek fel rá a magyar járműipari vállalatok, hogy bármikor érkezhet egy újabb autógyártó Magyarországra.