A munkahelyvédelmi akció segítette a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedést

A helyettes államtitkár elmondta: a kormány számára továbbra is prioritás a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése, ezért ha a gazdasági növekedés és a költségvetési lehetőségek megengedik, szükség esetén újabb lépésekre is kész a kabinet annak érdekében, hogy az adópolitikán keresztül is elősegítse a foglalkoztatás bővítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is rendkívül sikeresnek nevezte a munkahelyvédelmi akciót, kiemelve, hogy az érintett 750 ezer munkavállaló az összes magyar foglalkoztatott csaknem 20 százaléka, s az utánuk igénybe vett, több mint 100 milliárd forint kedvezmény, a munkáltatóknál maradva, segítette a gazdaság erősödését és a munkahelyek megőrzését.

Pankucsi Zoltán elmondta: az akcióval azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat foglalkoztatják. Hozzátette, hogy ezen csoportok - 15-24 évesek, 55 év felettiek, valamint a 25-34 év közötti, gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők - foglalkoztatási rátája jelentősen elmaradt az európai uniós átlagtól.

Emiatt a munkahelyvédelmi akció is e három csoportot célozta leginkább, és az elért sikert jól mutatja, hogy egy év alatt 3 százalékponttal tudták emelni a foglalkoztatottsági rátát ezekben a korcsoportokban.

Kitért arra is: vannak más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok, például az alacsony képzettségűek, valamint a tartós munkanélküliek. Így rájuk is kiterjedt a munkahelyvédelmi akció, mert a foglalkoztatottságukat csak alacsonyabb adóterhek mellett lehet fenntartani.

Pankucsi Zoltán ismertette: a 25 év alattiak, 55 év felettiek, valamint a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében 100 ezer forintos bruttó bérig van arra lehetőség, hogy a foglalkoztatás első két évében a 28,5 százalékos munkáltatói adóterheket a felére csökkentsék, aminek köszönhetően évente mintegy kéthavi bruttó bért, 174 ezer forintot tud megspórolni a munkaadó.

Ennél is nagyobb a munkáltatói adókedvezmény tartós álláskeresők, illetve 25 év alatti pályakezdők alkalmazásakor: két évig teljes adómentességet élvez a munkaadó, és a harmadik évben is csak 14 százaléknyi adót kell befizetni a munkavállalók bére után, így három év alatt 860 ezer forintot tud megtakarítani. A kismamáknál ugyanez a kedvezményrendszer volt érvényben 2013-ban, idéntől pedig egy plusz kedvezménnyel bővült ki. Három vagy több gyermekesek alkalmazása esetén a munkaadó az első három évben teljesen mentesül az adóterhek alól, majd további két évig csak a normál adóteher felét kell megfizetnie.

Pankucsi Zoltán elmondta: 2013 novemberéig 750 ezer munkavállaló után vették igénybe a munkahelyvédelmi akció nyújtotta kedvezményeket, leginkább 55 év felettiek (328 ezer embert érintően), valamint szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után (több mint 230 ezer munkavállalót érintően).

Az adórendszerről szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány által bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer elősegítette az élőmunka túladóztatásának és a terhelés aránytalanságának megszüntetését. E változtatás a magyar adórendszer versenyképességének, működőképességének javítását eredményezheti - vélekedett Pankucsi Zoltán.

Hozzáfűzte: az adójóváírás kivezetésével a kormány egyértelművé tette, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését szolgáló adókedvezményeket a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, célzottan kívánja alkalmazni, mivel egy célzottságot nélkülöző rendszerben szinte elkerülhetetlen volt a visszaélések számának gyarapodása. Az adójóváírás emellett a legmagasabb jövedelmű társadalmi csoportokhoz jutott el, vagyis nem volt hatékony a támogatási rendszer - mondta.

A munkahelyvédelmi akció második részéről szólva Pankucsi Zoltán kiemelte, hogy a vállalkozások számára egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételeket dolgoztak ki: a kormány 2013. január 1-jével két új, szabadon választható adónemet is bevezetett. A kisadózó vállalkozások tételes adó (kata), és a kisvállalati adó (kiva) célja a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése volt.

Felhívta a figyelmet egy idén január 1-jével hatályba lépő módosításra, amely főleg az idősebb, nyugdíjhoz közel álló, illetve a gyermekvállalást fontolgató kisvállalkozók számára jelenthet igazán kedvező változást. A kisadózó vállalkozók számára lehetővé tették, hogy magasabb tételes adó megfizetésével magasabb összegű táppénz- és nyugdíjalapot szerezhessenek.

Pankucsi Zoltán elmondta: eddig több mit 80 ezren választották e két új adónemet, de várakozásuk szerint idén magasabb lehet ez a szám.

Parragh László a munkahelyvédelmi akcióról elmondta, hogy az arra jogosultak 59-61 százaléka vette igénybe a kedvezményeket; sok kisvállalkozás nem foglalkozott a váltás lehetőségével, pedig a kedvezményekhez nagyon gyorsan hozzá lehet jutni. Meggyőződése, hogy idén már az eddigieknél jóval több vállalkozás választja a katát és a kivát is.