Gépépítésben kategória-győztesek a veszprémiek

Pályamunkájuk, mely egy automata végellenőrző rendszer, a rajta alkalmazott számos innovatív ötletnek köszönhetően érdemelte ki a szakértőkből álló zsűri elismerését. Munkájukról és terveikről faggattuk a fiatal tehetségeket.

- Első ízben vezethették végig egy konstrukció megszületését a tervezőasztaltól egészen a konkrét kivitelezésig. Hogy érzik, a szerzett tapasztalatokat mennyire tudják majd kamatoztatni a későbbiekben?

Bakány Dénes, mechatronikai-mérnök hallgató: - Véleményem szerint mindenképpen előnyös lesz a későbbiekben, ha dolgozni kezdünk. Azt a szemléletet, melyre munkánk során szert tettünk, képzési keretek között nem szerezhettük volna meg, vagyis pályakezdő társainkhoz képest úgy gondolom, némi előnyt élvezünk majd.

Hanák Barbara és Forgács Márton Fotók: Fehér Dávid

- Mennyi ideig tartott a konstrukció megépítése?

Hanák Barbara, mechatronikai-mérnök hallgató: - Első feladatunk volt a legalkalmasabb csomag kiválasztása, amely leginkább megfelel a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek, valamint a saját elképzeléseinknek. A tervezőasztalnál nagyjából három hetet töltöttünk, a tényleges kivitelezés pedig körülbelül öt hetet igényelt. Az esetlegesen felmerülő problémák az építés közben derültek ki, melyek többször kényszerítettek bennünket nagy volumenű újratervezésre.

Bakány Dénes

Molnár Gergely, tanszéki mérnök és csapatvezető: - Az utolsó két hét gyakorlatilag felemésztette a napjainkat és az éjszakáinkat egyaránt. A verseny napjának reggelén még javában dolgoztunk az automatán.

- Mik a terveik a jövőre?

Lukács Dávid, mechatronikai-mérnök hallgató: - A BSc képzés befejezését követően ismereteimet szeretném kiterjeszteni, ezért a Pannon Egyetemen folytatom tovább tanulmányaimat. A CONTINENTAL-TEVES Magyarország Ipari Kft., a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem által közösen támogatott és felépített tematikájú mesterképzésen kívánok továbbtanulni, mechatronikai-mérnökként, járműrendszer-technikai szakirányon. Iskoláim befejezését követően szívesen kamatoztatnám tudásom a járműiparban.

Hanák Barbara: - Az alapszak elvégzése után szívesen folytatnám tanulmányaimat külföldön, majd mesterdiplomát szeretnék szerezni, valószínűleg az optika területén akár hazánkban, akár határainkon kívül.

Bakány Dénes: - Tanulmányaimat egy másik intézmény mesterszakán szeretném folytatni olyan területen, ahol képes leszek kihozni magamból a maximumot.

Molnár Gergely

Molnár Gergely: - A Pannon Egyetem Fizika és Mechatronika Intézetében szeretnék dolgozni továbbra is, mint tanszéki mérnök. Legközelebbi kihívásom a Bosch által meghirdetett Elektromobil verseny, ahol szerencsére ismét egy komoly attitűddel rendelkező, kreatív és agilis csapatnak lehetek majd vezetője. Itt alternatív hajtású járművet kell tervezniük és építeniük a résztvevő csapatoknak.

Tóth Zoltán

Forgács Márton, mechatronikai-mérnök hallgató: - Szeretnénk az MSc képzés alatt TDK (Tudományos Diákköri) munkát készíteni az ISEL Gépépítő versenyre megvalósított gépünkből. Az még nem fogalmazódott meg bennünk, hogy mely részét dolgoznánk ki pontosabban a végellenőrző automatánknak, de ez majd idővel kialakul.

- Mint azt már említették, rengeteg munkájuk volt abban, hogy megfeleljenek a pályázati elvárásoknak. Ki mivel foglalkozott a munka során?

Tóth Zoltán, mechatronikai-mérnök hallgató: A mechanikai munkákból mindnyájan kivettük a részünket. Forgács Márton és Lukács Dávid foglalkozott a CNC (Computer Numeric Control) vezérléssel és a 3D modellezéssel, illetve Barbi a háromdimenziós modell elkészítésébe fektetett sok energiát. Gergely és jómagam foglalkoztunk a vezérlő elektronika építésével, valamint azok programozását én végeztem. Dénes pedig a mechanikai munkálatok nagy részét vállalta magára.

- Szerepel terveik között, hogy komolyan továbbfejlesszék a pályamunkájukat?

Szalai Balázs Szalai Balázs, mechatronikai-mérnök alapszakos hallgató

- A gép építése közben melyik megoldandó részfeladat okozta a legtöbb fejtörést?

Tóth Zoltán: A pneumatikus megfogó és a kapacitív szenzor összehangolása okozott aránylag sok problémát, illetve a hibadetektálás közben a korongok elhelyezése.

- Mi a véleményuk a rendezvényről és mit várnak az itt elért eredményektől?

Forgács Márton: Szerintem érdemes lenne két naposra tervezni a későbbiekben ezt a rendezvényt, ugyanis a verseny előtt mindössze fél órát kaptunk a felkészülésre és a gépbeállításra, ami meglehetősen kevésnek bizonyult. Engedjék meg, hogy konstruktív kritikával éljek: az első napon lebonyolíthatóak lennének a prezentációk és a cégbemutatók, így a második napon nagyobb figyelmet lehetne fordítani a gépek beállítására, magára a versenyre és a zsűrizésre egyaránt.

Szalai Balázs: - Tökéletesen meg voltunk elégedve a szervezéssel, valamint az ellátással, de azzal magam is egyet értek, amit Márton az imént említett. Annak viszont nagyon örültünk, hogy évről-évre színvonalasabb a rendezvény.

Molnár Gergely: - Nagyon örülnénk különböző ipari felkéréseknek, hogy a tudásunkat a gyakorlatba ültethessük. Fontosnak tartom a hallgatók ösztönzését, ezért úgy gondolom, hogy előtérbe kéne helyezni az ehhez hasonló megmérettetéseket. Ezáltal több kreatív diák fejleszthetné magát, és megfelelően felkészülhetne az ipar állította akadályokra. Engedjék meg, hogy ezúton ragadjam meg az alkalmat a köszönetnyilvánításra. Hálával tartozunk iskolánk Mérnöki Karának az anyagi hozzájárulásért, a Fizika és Mechatronika Intézetnek, hogy lehetőséget adtak a végellenőrző automata előállításához szükséges eszközök használatára, valamint azért, hogy helyet biztosítottak munkáinkhoz. Továbbá köszönettel tartozunk egyetemünk Géptan Intézeti tanszékének a FESTO Laborban található eszközök rendelkezésünkre bocsátásáért. Külön köszönetet érdemel Szöllösy György, a Géptan Intézeti Tanszék munkatársa, aki szakértelmével és tapasztalatával volt segítségünkre munkánk során.