Paradicsom Csapat: felelősek vagyunk a jövőért

– Milyen céllal hívták életre a csapatot, s miért ezt a nevet választották?
– Elsőéves műegyetemistaként ötfős társaságunk úgy döntött 2010 szeptemberében, hogy elindulunk a mérnökhallgatók számára kiírt III. Bosch Elektromobil versenyen. Ekkor alapítottuk meg a Paradicsom Csapatot, amely eredetileg erre az egy versenyre szerveződött. A névválasztás eléggé spontán alakult: a nevezés határidejének lejárta előtt pár órával, az adatok kitöltése közben épp vacsoráztunk, s egy szép paradicsom árválkodott az asztal szélén. Szponzorainknak tetszik az elnevezés eredetisége, a legtöbb ember elsőre megjegyzi, ám nemzetközi színtéren talán kevésbé állja meg a helyét. Ezért gondolkodunk is egy új néven, ami nem szakad el szeretett növényünktől, de angolul is megjegyezhető, kimondható lesz. Céljainkat idővel ennél az egy versenynél jóval hosszabb távra tűztük ki. Folyamatosan keressük a lehetőségét innovatív, jövőbe mutató megoldásaink megmérettetésének, melyeket egyetemünkön fejlesztünk ki, ezzel is segítve a helyi gyakorlati képzést.

Az első Istennyila jármű a III. Elektromobil versenyen

– Istennyila 1 és 2, Primato. Mit érdemes ezekről a járművekről tudni?
– Az első versenyünkre, a már említett III. Elektromobil futamra építettük az Istennyilát. A névválasztásra itt is nagy gondot fordítottunk, a jármű ugyanis a középiskolai fizikatanárunk által gyakran említett, tört magyarázónyílról kapta nevét. A verseny célja ekkor még egy általunk tervezett és megépített jármű Boschtól kapott akkumulátoros fúrókkal való meghajtása volt. A fúrókat csak a startvonalnál lehetett behelyezni, így rengeteg lehetőségünk nyílt kreatív ötleteink megvalósítására. Első járgányunkat még otthon, garázsban hegesztettük össze, azonban szponzorainknak köszönhetően ma már lézervágott és CNC megmunkált alkatrészek is kerülnek gépeinkbe. A második évben még nem voltak ilyen lehetőségeink: a IV. Elektromobil versenyre készített Istennyila 2.0 jármű az egyetemen hegesztett alumínium vázzal, illetve szponzorok által megmunkált hajtáslánc alkatrészekkel rendelkezett. Az előző évhez képest hat helyett nyolc akkumulátoros fúrót építhettünk a hajtásláncba. A konstrukciót tekintve mindhárom jelenlegi járművünk ugyanarra az elgondolásra épül. Elől két kormányzott, hátul egyetlen hajtott kerék található. A Primato azonban már új korszakban született, ugyanis a Bosch nem írt ki újabb versenyt, így további kihívások után nézve szálltunk be a hazai elektromos versenyautózás világába. Az alapkonstrukció kisebb-nagyobb váz- és kormánymű-optimalizálásokat leszámítva ugyanaz maradt, azonban a meghajtásról már egyenáramú motor gondoskodik amit az ülés mögé helyezett LiFePO4 akkumulátorpakk látja el árammal. A két egységet összekötő, s a járművet szabályzó teljesítményelektronika ugyanúgy saját fejlesztés, ahogy a kezelőszerveket összekötő, CAN-BUS alapú fedélzeti kommunikáció is. Jelenleg ezzel a Primatóval járunk versenyezni, kiállítani. Az évek során a járműveinket építő csapat tagjai is cserélődtek, a kihívások sokasodásával a létszámot is bővítettük. Jelenleg tízen vagyunk a csapatban: gépészek, villamosmérnökök, közgazdászok, illetve egy terméktervezővel és egy fizikussal büszkélkedhetünk. Utóbbi társunk alapozta meg motorfejlesztési tevékenységünket – hamarosan megkezdjük egy újfajta agymotor-konstrukció gyártását. A tesztek után erre építve szeretnénk elkészíteni egy új járművet is, mellyel a 2015-ös Shell Eco Marathonon indulnánk Urban Concept kategóriában, ahol várhatóan mi leszünk az első olyan csapat, amelyik a Műegyetem színeiben áll rajthoz. Buzgón dolgozunk azért, hogy a hazai közönség mielőbb láthassa ezt a járművet.

Az Istennyila 2.0 jármű és a Paradicsom Csapat a IV. Elektromobil versenyen

– Milyen eredményeket ért el eddig a csapat az említett alternatív hajtású járműversenyeken?
– Első versenyünkön, a 2011 májusában Miskolcon rendezett Elektromobil futamon, a mezőny első felében végeztünk. A 31. helyen fejeztük be a versenyt, egyetemünkről ezzel az a legjobbnak számítottunk. Egy év múlva a közel 80 csapatra duzzadó mezőnyből a 21. helyen zártunk – ismét csak a BME legjobb csapatkéntként, bár ekkor már több műegyetemi jármű is bekerült az első 30 közé. A következő év a verseny megszűnésével legalább akkora lehetőségeket nyitott meg előttünk, mint amekkorákat bezárt, hiszen összeszokott csapattá váltunk, kiépült marketinggel és hatékony működési rendszerrel. A Primato E13 a Győrben megrendezett ALTracen mutatkozott be 2013 májusában, ahol máris kategóriánk első helyére kerültünk. Folyamatos fejlesztéseket végrehajtva készülünk a következő győri versenyre, ahogy a már említett Shell Eco Marathonra is javában folynak az előkészületek.

– Van-e együttműködés a Műegyetemen belül más csapatokkal, vagy egyfajta háziversenyként mindenki külön fejleszt?
– Önálló csapatként igyekszünk minél több feladatot házon belül megoldani. Ám vannak helyzetek, amikor segítenek nekünk más egyetemi csapatok, ahogy mi is kisegítjük a többieket, ha van rá lehetőségünk. Szerencsére egyre több alternatív járműhajtással foglalkozó csapat van a Műegyetemen, ezért is igyekszünk a profilunkat úgy meghatározni, hogy másoknak ne okozzunk konkurenciát. Bár az egyetemünkön zajlanak fejlesztések például agymotorok irányába is, mi teljesen más irányból közelítjük meg a témakört. Talán nem árt, ha minél több csapat szerveződik, hiszen így több hallgató szerezhet gyakorlati tapasztalatot.

A 2013-as ALTrace futamon az élen végzett a Primato E13. A hallgatói csapat tagjai balról jobbra: Nagy Tamás (villamosmérnök), Tóth Miklós (csapatkapitány, gépészmérnök), Görcsi Gergely (menedzser), Hahner Krisztián (gépészmérnök) Bartalus Dávid (gépészmérnök).

– Mit gondolnak a csapat tagjai, van-e reális jövője az alternatív hajtásnak, a zöld közlekedéssel kapcsolatos álmok mikorra válhatnak valóra?
– Alapkövetelmény, hogy a higgyünk is abban, amit csinálunk, így mindegyikünk az elektromos hajtások mellett tette le voksát. Persze ez nem azt jelenti, hogy elektromos rollerrel járunk előadásra. Reálisan szemléljük a körülöttünk zajló folyamatokat az energetika területén, így tisztában vagyunk az elektromos közlekedés különböző aspektusaival. Ehhez a realitáshoz pedig annak a ténynek az ismerete is hozzátartozik, hogy a jövő problémáinak megoldásában a mérnöktársadalomnak nagy felelőssége van, így magunk is megpróbáljuk kivenni a részünket a munkából. Ám ki kell ábrándítanunk azokat, akik ezer lóerős villanyzabáló monstrumként képzelik el a jövő autóját. A féktelen fogyasztás visszafogásával orvosolhatóak a jelenleg egyre súlyosabbá váló problémák, és mi is azon dolgozunk, hogy a jövőben igazán szerethető és élhető alternatívává váljon az elektromos közlekedés.

A negyedik generációs Paradicsom-jármű látványterve - a küllő nélküli agymotoros autóval a 2015-ös Shell Eco Marathonra készülnek a BME hallgatói

– Mennyire érdekli a járműipari cégeket az ilyen típusú fejlesztési aktivitás?
– A vállalatokról pozitívumokat tudunk mondani, hiszen egyre bőkezűbben támogatják a tevékenységünket. Azonban – csapatunk létszáma miatt – egyelőre inkább hazai szponzoraink vannak, hiszen mi is közelebb állunk egy kisvállalkozáshoz felépítésünkben, mint egy multinacionális vállalathoz. A különbség a támogatásokban a kettő között ott mutatkozik meg, hogy a hazai vállalkozók szívességből támogatnak minket, nem pedig autóinkon megjelenő logójuk népszerűsítéséért. A nagyvállalatok azonban konkrét hasznot várnak egy ilyen kapcsolattól, elsősorban képzett és gyakorlott szakemberek formájában. Természetesen nyitottak vagyunk az együttműködés bármilyen formájára, hiszen fantáziánk határtalan, lehetőségeinket pedig csakis szponzoraink határozzák meg. Fejlesztéseinket eddig mindig egyetlen példányban készítettük, ám egyre közelebbinek érezzük termékünket az utcán is alkalmazható technológiához. Nem elsősorban arra törekszünk, hogy egy általunk épített kész autó akár a piacon is megállja a helyét. Sokkal nagyobb lehetőségeket látunk egyes alkatrészek fejlesztésében, már csak erőforrásainkat nézve is. Egy másik érv emellett, hogy hazánkban is nagyon sok olyan szabadalom hever szanaszét tőke vagy idő hiányában megvalósítatlanul, melyek akár forradalmasíthatnák is az elektromos autózás világát. A kitörési pontot ezekben a kisebb tőke- és nagy tudásigényű fejlesztésekben látjuk.