Husi Géza: több figyelmet érdemel a debreceni mérnökképzés

Husi Géza

– Még a városban sem mindenki tudja, mi mindent művelünk – nyilatkozta szakportálunknak Husi Géza, a helyi Műszaki Kar vezetője. Szavait nem panaszkodásnak szánja, hiszen bár a 33 ezer hallgatóval büszkélkedő Debreceni Egyetem leginkább talán orvosi, természettudományi és bölcsész képzéseiről ismert országosan, az összlétszámhoz viszonyítva szerényebb műszaki részintézmény inkább profitál a hazai felsőoktatás elitjébe tartozó egyetem előnyeiből, semmint hátrányt szenvedne az ismertebb karok árnyékában. Ráadásul az itt oktatott szakok hallgatói létszáma az országos keretek 10 százalékát teszik ki.

Ha Magyarország második legnépesebb városának lakói nem is, a régió járműipari beszállítói igencsak képben vannak a helyi képzés potenciálját illetően. A kormányműveket gyártó ZF Lenksysteme, az elektronikai alkatrészeket és berendezéseket készítő National Instruments, a robotokat gyártó Kuka laborjai mellett az SKF csapágy-karbantartással kapcsolatos mérésekre alkalmas, a Bosch hidraulikus, a Festo pneumatikus laboratóriumot alakított ki a karral közösen. A Schneider Electric tudásközpontját is megtekinthettük a dékán kíséretében, a Rohde&Schwarz már létező referencialaborja mellett egy további méréstechnikai labor kialakítása ugyancsak szóba került; jelenleg is zajlanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások a Siemens szakembereivel. Az elmúlt években ötmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg a Műszaki Kar tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztések. 3 milliárd forintra tehető a közvetlen K+F beruházás, további 2 milliárd forint az iparban realizálható kutatási eredmény.

Ipari környezetre hangolva

– Nemcsak a jelent, hanem a jövőt is tanítjuk hallgatóinknak. 25-30 év távlatában kell tudnunk előre gondolkodni. Persze nem mindig találjuk el, merre változik a világ, de meg kell próbálnunk utat mutatni. Ezért foglalkozunk elektromos hajtások fejlesztésével is: az általunk kifejlesztett új hajtáskoncepció jelenleg szabadalmaztatás alatt áll, még buszgyártóktól is érkezett megkeresés ezzel kapcsolatban. Természetesen szériagyártással nem foglalkoznánk, de egy prototípus elkészítésében akár szívesen részt vállalnánk – vázolta fel kutatás-fejlesztési aktivitásuk célját és konkrét példáját Husi Géza. Bizonyíték, nem ígéret: az alternatív hajtású járművek korábbi versenyein eredményesen szereplő versenyautójuk hajtását egy hulladékszállító haszongépjárműbe építik be ezekben a hónapokban. A járműipartól kissé távolabb tekintve energiaszabályozás terén is előrehaladott kutatásokat folytatnak a kar szakemberei, mind épületmechatronikai, mind új, energiahatékony anyagokat, festékeket, szerkezeteket érintő vizsgálatokra kitérve. Említést érdemelnek a hiánypótló ergonómiai kutatások, amelyek például arra irányulnak, hogy egy gyártósor mellett miként csökkenthető a stressz, a monotonitás és egyéb terhelések.

A most záruló félévet alapul véve nagyjából 600 gépészmérnököt, 200 mechatronikai mérnököt és szintén 600 műszaki menedzsert képző Műszaki Kar a diploma átvételét követően nem ereszti szélnek végzettjeit – megannyi járműipari vállalat várja őket már a régióban is. A korábban felsorolt cégeken túl településhatáron belül működik a csapágyakat gyártó FAG (talán sokaknak rémlik az MGM név, az LuK vállalattal azonos Schaeffler csoportba tartozó FAG a Magyar Gördülőcsapágy Művek utódjának tekinthető), a közeli Tégláson található a Hajdú Autótechnika üzeme – várhatóan mindkét cég aktívan részt vesz majd a 2015 szeptemberében indítandó duális képzésben, a Kuka robotok vezérlőegységeit gyártó füzesgyarmati vállalattal együtt.

Késő este is találtunk hallgatókat a laborban

– A nálunk végzett mérnökök a legtöbb környékbeli járműipari cégnél megtalálhatók. Ennek köszönhetően még közvetlenebb karunk és a vállalatok kapcsolata – tette hozzá a dékán, aki tevékenységük erősségét a gyakorlatias képzés mellett az alkalmazott kutatási aktivitásban jelölte meg. Husi Géza elmondta: több mérnökhallgatói versenyen rajthoz állnak, sőt kimagaslóan teljesítenek a kar hallgatói (a május végén rendezett Unitech megmérettetés trófeáját például a Debreceni Egyetem csapata szerezte meg). Azért fontosak ezek a műhelymunkák, mert ilyenkor a mérnökjelöltek egy-egy mester oldalán, vele együtt részt vehetnek a fejlesztésekben, az elméleti tananyagot hasznos tanulságokkal tudják kiegészíteni. Ráadásul az egyetemi kutatási bevételeket nem sajnálja a kar visszaforgatni, további fejlesztésekre áldozni. Debrecen pedig nem lesz kevésbé jelentős település, inkább ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg. Trimodális logisztikai központként is funkcionáló nemzetközi repülőteret alakítanak ki a városban, az új kormányzati törekvések mentén akár országos szintű közigazgatása szerv, minisztérium is költözhet az autópályán közvetlenül elérhető cívis nagyvárosba.

Még több fotó a debreceni laborokról

Érdemes tehát képzeletben frissíteni hazánk járműipari térképét, hiszen folyamatos a fejlődés, új centrumok alakulnak ki, s bizony, Debrecen is helyet követel magának a magyar műszaki felsőoktatás világában. Szakportálunk odafigyel a jövőbeni érdekességekre, s rendszeresen hírt adunk az egyetem és a régió járműipari híreiről.