Gépipar: aki nem menekül előre, az kiszorul

Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője

Azoknak a cégeknek van esélyük a túlélésre, sőt, a növekedésre, amelyek képesek és készek áldozni erre. Akadályt jelent azonban az alulfinanszírozottság, a nehezen hozzáférhető banki hitel, s az, hogy a pályázati rendszer nem honorálja a technológiaváltást. Ezzel együtt is vannak pozitív példák – a közelmúltban hozta be az első, high-tech lézervágó gépet Magyarországra a Gordiusz Alfa Kft.

Ugyan a gépipar egyike azon kevés ipari ágazatoknak Magyarországon, amelyek a válság évei alatt is összességében növelni tudták potenciáljukat, ám a szektor szereplői közül leginkább azok tudtak előbbre lépni, amelyek készek és képesek voltak áldozni technológiai fejlődésre, fejlesztésre. Erre persze nem csak a válság idején van szükség – ezt vallja Szegő Róbert, a Gordiusz ügyvezetője. Cége az országban elsőként telepített meg egy olyan berendezést, amely hármas célt szolgál: a mai egyik legkorszerűbb technológiát honosítja meg idehaza, költséghatékonyabbá teszi a termelést, s egyben a jövőre is gondolva, segít átállni a környezettudatos termelésre.

A Salvagnini lemezmegmunkáló gépek forgalmazójaként most az olasz cégtől szerezték be és szállíttatták le annak abszolút high-tech technológiát képviselő Fiber lézervágó gépét. Idehaza elsőként a Varinox Kft. döntött a Salvagnini Fiber Lx3 beszerzése mellett, s messze nem bánta meg. Ezt Varga Erika, ügyvezető igazgató azzal magyarázza, hogy „a gép vágási sebessége akár nyolcszorosa is lehet a hazánkban nagy számban működő hagyományos CO2 lézerekéhez képest, így termelési kapacitásban a piac élvonalába lépünk a berendezés üzembe helyezésével”. A lézervágót éppen ma mutatják be egy szakmai nap keretében, más újdonságokkal együtt.

A Salvagnini egyik világszínvonalú berendezése a 2011-es Mach-Tech kiállításon.

Az ilyen beruházások elengedhetetlenek ahhoz – vallja Szegő Róbert –, hogy egy gépipari cég a mai helyzetben talpon tudjon maradni. Előre kell menekülni: más szóval, a kivezető út, a fejlődés záloga a technológiai fejlesztés, az új technológiai beruházások. Számos érv szól emellett, például ilyen beruházások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy egy cég olyan exportmegrendeléseket tudjon szerezni, amelyek révén a bizonytalan gazdasági helyzetben is képes a növekedésre. Ugyanis a nagyvállalatok igyekeznek áttolni az új technológiához szükséges beruházásokat a beszállítóikra, s amelyik partner erre áldoz, azt növekvő megrendelésekkel díjazzák. Messze nem elhanyagolható szempont az sem – sorolja az ilyen fejlesztések pozitív hatásait az ügyvezető igazgató –, hogy általuk egy cég diverzifikálni tudja termelési palettáját, azaz több iparágból szerezhet beszállítói megrendelést.

Ráadásul a megrendeléseket, azaz a termelést költséghatékonyan lehet megoldani az új technológiát képviselő ilyen gépeknek, berendezéseknek köszönhetően. A most Magyarországra behozott új lézervágó kiemelkedő energia-hatékonysággal dolgozik, 50-60 százalékkal fogyaszt kevesebb energiát, mint a régebbi típusú, hasonló feladatokat ellátó gépek – vonja meg a mérleget Szegő Róbert. Ez pedig a jövő érdekeit is szolgálja, hiszen környezettudatos technológiát lehet általa meghonosítani.

Ebből is látszik, hogy high-techet képviselő berendezések, gépek beszerzése elemi érdeke a gépipari cégeknek – hangoztatja a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője, hozzátéve: nincs más megoldás, mint az ilyenfajta előremenekülés. Kiváltképpen a mai éles versenyhelyzetben, amikor cégek sora szűnik meg, részben, mert a kisebb, elmaradott technológiát használó, alulfinanszírozott vállalkozások kénytelenek lehúzni a rolót, illetve felvásárlások célpontjává válnak. A gépiparban sok a vállalat-összeolvadás is – aminek az oka, hogy egy-egy kisebb cég képtelen finanszírozni a szükséges technológiaváltást. Egy ilyen gép ugyanis akár félmillió euróba is belekerülhet – mutat rá.

A hazai gépipar szerepe az exportban* Forrás: MNB (gép és berendezés-export 1996 március-2010 szeptember között, havi bontásban, millió EUR)

A piactisztulás persze elkerülhetetlen, de nem olyan mértékben, mint tapasztalható – véli. Ambivalens ugyanis, hogy egy iparágban csak 1000-1200 cég működik, miközben az újak, a feltörekvők lemorzsolódása évi húsz százalékra tehető. Pedig ezek között is vannak olyan cégek, amelyek életképesek lettek volna, de nem tudtak talpon maradni. A többi között amiatt, mert 300 millió forint alatti éves árbevétellel nemigen kap hitelt egy vállalkozás technológiaújításra. Így csak magas rezsiköltségű technológiával tud termeli, ami „lassú halálhoz” vezet(het).

Ám hiába ismeri fel egy cég, hogy ha nem menekül előre, kiszorul a piacról, csapdahelyzetbe kerül: ugyanis sokan, még ha akarnának is, képtelenek előremenekülni, mégpedig a finanszírozás hiánya miatt – mutat rá az ágazat egyik legnagyobb problémájára Szegő Róbert. A cégek önerőből a legritkábban tudnak ugyanis ilyen érékű beruházásokat végrehajtani, ugyanakkor a bankok nem szívesen adnak pénzt, illetve, ha adnak is, nehezen és drágán, nem szólva arról, hogy még az önerő előteremetése is sokszor gondot okoz. A pályázatok pedig nagyon döcögnek, nem csak a kifizetések, de még a kiírások is – sorolja a finanszírozással összefüggő anomáliákat a cégvezető. További problémát okoz, hogy ha ki is írják a pályázatokat, s meg is születnek a döntések, s még a pénzt is utalják – ezekkel nem preferálják a technológiai megújítást. A korszerűtlen és korszerű technológiák beszerzését ugyanis egyformán támogatják – esetünkben egy hagyományos, „elavult” lézervágóhoz pontosan olyan támogatást lehet elnyerni, mint az olasz csúcsberendezéshez. Ez pedig rögzíti az elavult (s éppen ezért olcsóbb, kisebb áldozatok árán) beszerezhető technológiát, ami rontja a gépipar versenyképességét, kevesebb megrendelést eredményez, s cégek tönkretételében csapódik le – vázolja az ok-okozati összefüggéseket a szakértő. Aki a megoldást abban látja, hogy a pályázati források elosztásánál kapjanak prioritást a korszerű technológiai beruházások, miként a hitelezésnél is legyen ez szempont.

Regionális szereplő a professzionális fémmegmunkálásban

A Gordiusz Alfa 2000-ben mint a diagnosztika és mérnöki szaktanácsadás képviselője lépett az üzleti élet szereplői közé, majd 2003-ben kötelezte el magát a jelenlegi tevékenysége mellett. Az elmúlt évek tudatos építkezésének eredményeként sikeresen alkalmazkodott a megváltozott környezethez és vált a piac egyik meghatározó szereplőjévé. 2009-ben Törökbálinton nyitottak 1500 nm-es kereskedelmi központot. A cég árbevétele idén meghaladja az 1,5 mrd Ft-ot, amely mintegy 35 százaléka a környező országokba irányuló exportból, valamint regionális tevékenységéből származik. Az elmúlt évtizedben közel ezer hazai cégnek szállítottak szerszámgépeket és a hozzájuk kapcsolódó komplex megoldásokat. Jelenleg több mind húsz világmárkát képviselve a Gordiusz Alfa lefedi a professzionális fémmegmunkálás teljes vertikumát. Üzleti partnerei 14 országban találhatóak meg, stratégia megállapodásaik közép-európai érvényűek. Regionális terjeszkedését elsőként 2008-ban Szlovákiában kezdte meg majd 2010-ben nyitotta meg román és horvát képviseletét.