Az új uniós ciklusra készül a magyar gép- és energiaipar

Péceli Gábor, a házigazda Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora köszöntötte a november 12-én tartott rendezvény sokszínű résztvevői közösségét. Az intézményvezető úgy fogalmazott: a felsőoktatásnak és az iparnak olyan szoros szimbiózisban kell tevékenykednie, hogy fél szavakból is megértsék egymást a felek – a mostani program is ezt a célt szolgálja.

A szakmai előadások előtt Deák László, a konferenciát szervező Magyar Gépipari és Energetikai Szövetség (MAGEOSZ) elnöke nyújtott betekintést a szervezet tevékenységébe. Az Alstom Hungária elnök-vezérigazgatója szerint „gyorsvonatok robognak” a világban – utalva Kína, India, a FÁK államok rohamos fejlődésére –, s a magyar vállalatok egyértelmű feladata, hogy felkapaszkodjanak ezekre a szerelvényekre. – Hogyan tudnánk fogást találni az új piacokon – tette fel, s hagyta nyitva a kérdést Deák László, teret engedve az utána megszólalók gondolatainak.

Tekintse meg teljes képgalériánkat!

Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke prezentációjából kiderült, a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakban könnyebb lesz az együttműködés az egyetemek és a vállalatok között a beruházások tekintetében. Bár megannyi konkrét számadat elhangzott, az előadó hangsúlyozta: egyelőre tervekről, tárgyalási fázisban lévő célkitűzésekről van szó. Mint ahogy az is inkább bátor tervnek, semmint kőbe vésett elvárásnak tűnik, hogy a nemzeti célkitűzések közt szereplő foglalkoztatási arányt 75 százalékra lehessen emelni 2020-ig. 2011-ben nagyjából 62 százalékos volt ez az érték.

Az Orgalime uniós gépipari szervezet képviseletében egy fiatal görög szakértő, Efthymia Ntivi adott tájékoztatást a MAGEOSZ-t is soraiban tudó szervezetük tevékenységéről, majd a konferencia fókuszában lévő új uniós támogatási időszak konkrét aspektusairól beszélt angol nyelven. Az idő rövidsége ellenére csak érintőlegesen kerültek szóba olyan témák, mint a jövő gyárai (FoF, Factories of Future), energiahatékony épületek, a minden bizonnyal az alternatív hajtást előtérbe helyező European Green Cars kezdeményezéssel kapcsolatos kérdéseinkre sem kaptunk választ. Az viszont kitűnt a hölgy szavaiból, hogy Brüsszel, avagy a gépipari szervezet nagyon kedveli, ezért lelkesen ajánlja a PPP-konstrukciót.

Nagy Sándor, a Magyar Villamos Művek vezérigazgató-helyettese stílusosan felvillanyozta a hallgatóságot, hiszen a magyar áramtermelési sajátosságok elemzésétől viszonylag hamar eljutott odáig, hogy a jövő az atomenergiáé, legalábbis idehaza. Talán többek számára új információt jelentett, hogy 2014-ben várhatóan leáll a gönyűi erőmű – ezt a kijelentést egyelőre feltételes módban érdemes kezelni, léteznek azonban beszédes információk a témában. Nem kevésbé érdekes, hogy milyen beszállító-fejlesztést von magával a tervezett két új atomerőmű-blokk megépítése és üzemeltetése. Ezzel kapcsolatban interjút is készítettünk Nagy Sándorral, amelyet hamarosan közzéteszünk honlapunkon.

A kávészünetet követően Bihari Péter, a BME Gépészmérnöki Karának dékánhelyettese tömören szemléltette a mérnöki utánpótlás oktatásának aktualitásait. Szóba került a képzések átjárhatósága, a vállalati problémák tantervbe integrálása, a szükséges kapcsolati fórumok kialakítása, s Bihari Péter kitért a vállalkozás-fejlesztési törekvésekre, a spin-off kezdeményezésekre is.

Kollégája, Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja vette át a szót, akinek meggyőződése szerint – ritkán hallani ilyen őszinte szavakat nyilvánosan – nagy bajban van az oktatás. – Nem, nem a pénz miatt, abból sosincs elég. De elmaradott az oktatástechnika, egyre magasabbak a vállalati szféra elvárásai, amelyeknek nem könnyű megfelelni – sorolta szókimondó állítása érveit a dékán. A hazai kutatás-fejlesztési tevékenységet illetően a tyúk/tojás klasszikus párosát említett Vajta professzor. Merthogy nem képzünk elegendő számban magasan kvalifikált szakembert, lévén a munkerőpiacon nincs rájuk kereslet. Nem is nagyon hoznak viszont ide külföldi cégek K+F tevékenységet, hiszen, lám, nincsen megfelelő mennyiségű jól képzett szakember. Az előadó nem oldotta fel ugyan a dilemmát, de a maga sajátos stílusában hozzátette: „van pár sikertörténetünk”.

Mészáros Mónika Aliz, a HITA munkatársa szerint előnybe kerülhetnek a női vállalkozók

Ezt a fonalat vitte tovább Mészáros Mónika Aliz, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) főosztályvezető-helyettese, aki rögtön sikertörténetekkel illusztrálta, miért érdemes állami segítséget kérni a külpiacra jutás folyamatában. Említést nyert szervezetük nemzetközi partnerkereső szolgáltatása, s kiderült: egy fokkal komplexebb szinten innovációs partnerkeresőként is funkcionálnak. A számos férfi részvételével megtartott konferencián felhívta a figyelmet a következő uniós támogatási időszak egyik lényeges aspektusára, tudniillik az Európai Bizottság kifejezetten szeretni fogja az olyan projekteket, amelyben női vállalkozók jutnak domináns szerephez.

Gonda Zsolt, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal osztályvezetője az ágazati párbeszéd bizottságok rendszerének működését, eredményességét vázolta fel szavaival (a háttérben eközben bizonyosságot nyert, hogy soft skill területen még jelentős fejlődési lehetőség áll a magyar mérnökök, vállalkozók előtt). Megtudtuk, harminc ilyen párbeszéd bizottság működik az országban – az elhangzott érzékletes példa alapján egy ilyen bizottság munkájának köszönhető, hogy kötelező lett Magyarországon az eredetmegjelölés.

Varga András, a MVM OVIT (Országos Villamostávvezeték) Zrt. vállalkozási igazgatója bemutatta, mit jelent vállalati szinten a GPS-ből jól ismert „újratervezés”. Mivel nagyjából 2010-re kiépült az országos hálózat, új feladat után kellett nézniük. Az erőművi és energetikai gépgyártás területén indultak el, s értek el máris sikereket (referenciaként a CERN mellett a GSM-R alapú magyar vasút-irányítási rendszer kiépítése, illetve az ország legnagyobb hőtárolójának tatabányai kialakítása is elhangzott), de a már beharangozott paksi erőmű-bővítésre ugyancsak aktívan készülnek.

Csehi Tibornak jutott a hálátlan feladat, hogy az elhúzódott plenáris program utolsó előadójaként elterelje a résztvevők figyelmét a közelgő ebédről, ám a Rába Futómű Kft. beruházási vezetője bravúrosan teljesítette a küldetést. Egyrészt meglepően rövidre fogta előadását, másrészt bátran napirendre tűzte a sokak által kritizált Volvo-Rába együttműködés aktualitásait. Újdonságot nemigen hallhattunk ahhoz képest, amit korábban is kommunikált a vállalat, azonban megerősítést nyert, hogy a nyitottak új beszállítói kapcsolatok kialakítására, várják a kkv-k jelentkezését.

A délutáni panelbeszélgetés szakértői

A jelentős mennyiségű információt az élénk eszmecserét hozó ebédszünetben dolgozták fel a konferencia résztvevői, majd interaktív panelbeszélgetés zárta a találkozót. A nap kezdetén nyitva hagyott „hogyan tovább” kérdés megválaszolásában az Alstom, a Siemens, a Ganz Holding, az Exim Bank, a MAPI, a HITA, illetve egy vállakozás-fejlesztési tanácsadó, az ECC munkatársa segítette a gépipari és energetikai cégek jelenlévő képviselőit.

– Újra fel kell fedeznünk az útjainkat –, összegezte az elhangzottakat Deák László, az esemény moderátora. Ez a konferencia azonban nem csupán arra volt alkalmas, hogy kiderüljön, merre vezet az a bizonyos út: arról is reális képet kaphattak a résztvevők, kik érzik magukat megszólítva egy ilyen rendezvény, egy ilyen tematikájú program, illetve a MAGEOSZ által.