Balogh Béla: keményebb bértárgyalások elé néz a magyar járműipar

Szerző: Pardavi Mariann | 2016.04.01. 11:48

Valami elkezdődött az iparágban: először az Audiból érkezett a sztrájk lehetőségének híre, később az Autolivből. A Vasas Szakszervezet elnökével a sztrájkhelyzet lehetséges kimeneteléről és a megoldásokról beszélgettünk.

Először Győrben álltak fel a dolgozók, aztán Sopronkövesden. Mi gyújtotta be a szikrát?
– Elöljáróban leszögezném: a Vasas Szakszervezeti Szövetség egyik legjelentősebb képviseleti ága a járműipar, ahol a munkáltató-dolgozó-szakszervezet hármas kapcsolata a legtöbb helyen rendezett, sőt, mi több, rendszeresek a bértárgyalások. Ennek ellenére kialakulhatnak sztrájkhelyzetek, amelyeknek a legfőbb oka, hogy a bérek és szociális juttatások nincsenek összhangban a végzett munka értékével. Az említett két helyen a magasabb bérek állnak a követelések fókuszában. Azt tudni kell, hogy amennyiben nem jön létre megállapodás a kormány, a munkaadók és a szakszervezet között, akkor a minimum bérek összegét a kormány határozza meg. A kormány, a munkaadók és szakszervezetek közösen adtak ki számszerű bérajánlást évente, ám erre idén nem került sor. Ezért a Vasas Szakszervezeti Szövetség elkészítette saját bérajánlását, melyet megküldött valamennyi szervezetének. Ebben 4-6 százalékos éves bérfejlesztést ajánlottunk. Ezzel szemben arra is volt példa, hogy a munkáltatók a mi ajánlatunknál magasabb bérfejlesztést hajtottak végre.

Balogh Béla

Úgy tűnik, van valóságalapja annak, hogy a magyar munkások odébbállnak. Több fizetést ígérnek, több juttatást, a határ közel.
– Az alacsony keresetek miatt többen vállalnak munkaidő után munkát, továbbá a rossz munkakörülmények és a nem megfelelő vezetői magatartás lehetséges következménye a munkaerő elvándorlása a környező országokba, ahol magasabb bérekkel várják a magyar munkásokat. A közelmúltban szlovák, cseh és szlovén vezetőkkel tárgyaltam, akik szívesen foglalkoztatnak magyar munkavállalókat. Szlovákiában átlagosan 300 ezer forintnyi bruttó, Csehországban 330 ezer, míg Szlovéniában akár 480 ezres összeget is kínálnak. Az anyagi előnyöket megfejelik a jobb munkakörülmények, egyéb juttatások. Mi tartja vissza azt a fiatalt, aki boldogulni akar?

– Mit tehet egy vállalatvezető, ha feszültség alakul ki a gyárban?
– Vannak lehetőségek, amikhez még pénz sem kell. Ilyen az emberi szó, az hogy partnernek tekintik a szakszervezeteket, a dolgozókat, hogy őszintén kommunikálnak velük. Ha például nem áll jól a vállalat pénzügyileg, és ezt kommunikálja is a dolgozók felé, ők nem fognak magasabb bért követelni, mert a nincsből nem lehet bért adni. Ugyanakkor, ha van, akkor kell adni. Azt tanácsolom, hogy a több apró emelés is jobb, mint egy egyszeri nagyobb ígérete. Nem mondok újat azzal, hogy mindenkinek érdeke az elégedett munkaerő, a megfelelő munkahelyi körülmények. Csak ilyen vállalati környezetben teljesítenek megfelelően, határidőre. Nem engedheti meg magának egyetlen cégvezető sem, hogy piacot veszítsen.

Az Audi Hungariában kezdődött el a sztrájkhullám...

– Hogyan tud segíteni a közös gondolkodásban a szakszervezet vezetése, hogyan tudja a két oldalt mielőbb közös nevezőre hozni?
A beszélgetésünkkel egyidőben véget értek a tárgyalások a sopronkövesdi Autolivnél, megkezdték a figyelmeztető sztrájkot, ha ezután sem lesz megállapodás, akkor egynapos munkabeszüntetésre készülnek. Ezek óriási anyagi terhet jelentenek a vállalatnak. Az ilyen tárgyalásokon minden esetben jelen van a Vasas szakembere, aki tapasztalatával segíti a gördülékeny együttműködést. Szerdán kivonultunk az ezerkétszáz tagot számláló szervezetünk egyik legnagyobb autóipari tagjához, a kecskeméti Mercedeshez, ahol a német IG Metall testvérszervezet is képviselte magát. Kétezer szolidaritási röplapot vettek át a dolgozók és négyszázan aláírásukkal is megerősítették szolidaritásukat.

– Hogy látja, mit hoz a jövő? Várhatóak hasonló helyzetek?
– Akármilyen jól végezzük az érdekképviseleti feladatunkat, akármilyen együttműködőek a vállalatvezetők, feszültebb helyzetek bármikor kialakulhatnak. Ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy most elindult valami a magyar járműiparban: ha azt látják a dolgozók, hogy csak a sztrájkkal lehet eredményeket elérni, akkor sztrájkolni fognak. Ebben pozitív hatással vannak egymásra a szakszervezetek.

...aztán az Autolivnél folytatódott

– Hogyan kerülhető el mindez?
– Az a javaslatom, hogy ne várják meg a problémát a cégvezetők. Ha van lehetőség, akkor tárgyalás útján egyezzenek meg, akár többlépcsős, több évre szóló bérfelzárkóztatásban. De a félévenkénti bérkorrekciót is jó módszernek tartom, amennyiben erre a feltételek adottak, hiszen ilyenkor nem egyszerre éri nagyobb terhelés a vállalatot. Fontos továbbá, hogy a vezetők folyamatosan tájékoztassák a munkavállalókat, a szakszervezetet és az üzemi tanácsot a cég anyagi helyzetéről. Hangsúlyozom: ahány vállalat, annyi megoldás, mindenhol egyéni módszereket kell kialakítani.

– Említette a kormány jelentős szerepét. Milyen eszközökkel vehetné elejét a dominószerű sztrájknak a kormány?
– Az érdemi szociális párbeszéd helyreállításával. Az adómentes juttatások körének bővítésével, illetve adócsökkentéssel. A munkavállalók azonos értékű munkáért azonos bért kapjanak, függetlenül attól, hogy melyik országban dolgoznak. Fokozatosan el kell érni azt, hogy a minimálbér azonos legyen a létminimum összegével.