Arany középút kék festéssel

A távolsági fuvarozás egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy minden köbcentiméter helyet szeretne kihasználni a fuvarfeladat minél hatékonyabb teljesítése érdekében. Igaz mindez a pótkocsik és félpótkocsik befogadóképsségére, valamint a vontató járművek ehhez igazodó méreteire egyaránt. Az Európában általánosan elfogadott méretkorlátok – a nemzeti szabályozások és a speciális áruk fuvarozására érvényes kivételektől eltekintve – 4 méter magas, 2,55 méter széles és 18,35 méter hosszú járműszerelvényeket engedélyeznek. Az ezen szabályok által meghatározott méretű téglatesten belül, egy szabványos félpótkocsi elé éppen csak befogható egy Topline fülkés, R-szériás Scania nyergesvontató, melynek belső fülkemagassága a fülke közepén, a motorsátor tetejétől mérve 2,22 méter, amivel kényelmes kiegyenesedést, valamint két sofőr részére bőséges hálóhelyet is biztosít.

Első ránézésre nem feltűnő a 7 cm-es különbség

Az R Topline fülkében a motorsátor magassága 150 cm, ami szinte akadálymentes közlekedést tesz lehetővé a jármű minden részében. A fuvarok nyereségessége azonban nagyban múlik a vontató jármű bekerülési árán is. Különösen igaz ez a mai, gyakran csak rövidtávra tervezhető piaci körülmények között. Aki tehát spórolna némi pénzt, ráadásul nem mindig 4 méter magas pótkocsival közlekedne, az a 3,86 méter külső magasságú Topline fülkéjű Scania R helyett vásárolhat magának egy olcsóbb és 32 cm-rel alacsonyabb Highline fülkével szerelt R sorozatú vontatót is, melynek beltere – a fülke közepén mérve – 190 cm magas, ami egy átlagos sofőr számára még mindig kényelmes állóhelyet biztosít.

A hátőmaszkon felülről a negyedik osztásnál fedezhető fel az eltérés

Ha azonban még nagyobb spórolásra kényszerülnénk, tovább csökkenthetjük a külső és belső méreteket. Funkcióvesztés nélkül a normál, 3,34 méteres R fülkét is választhatjuk, amiben a nagyokhoz hasonlóan két ágy és két külső tároló is rendelkezésre áll, ám belső magassága csupán 169 cm. Ezután már csak az alacsony fülke felé zsugoríthatnánk, amiért cserébe 148 cm-rel és egyetlen ággyal kellene megbarátkoznunk. Kevesebb kompromisszumra kényszerít azonban a G fülke választása. A legnagyobb G, a Highline kivitel, az R Highline-nal megegyező belső magassággal rendelkezik, ha ezt a magasságot nem a fülke közepétől, hanem a székek előtti padlótól mérjük. Mivel azonban G fülke kívülről 7 cm-rel alacsonyabb az R-nél, így a motorsátor is jelentősebb helyet igényel az lakótéren belül.

A G rekeszfronton megelőzi nagyobb testvérét

Ez a különbség itt már 16 cm, ami 31 cm-es padlóemelkedést jelent, tehát ezen a helyen függőlegesen 174 cm marad szabadon. Ez a legtöbb férfitól ugyan némi hajolást igényel a lakhely körüli rendezkedés közben, de apróbb fejbólintással, térdrogyasztással megoldható ez a feladat. Ezért cserébe két ágy is rendelhető a fülkéhez, bár az R széria 80, opcionálisan 90 cm-es ágyszélességéhez képest csupán 70 cm-es alsó ágyon forgolódhatunk, miközben a felső ágyhoz is csupán 60 cm-es szivacsot kaphatunk. Ezen kívül azonban minden belső elem megegyezik a jól ismert R-ével, így a három felső szekrény, valamint az ágy alatti rekeszek is rendelkezésre állnak. Sőt, a kívülről is hozzáférhető tárolók még nagyobbak is a G sorozaténál: 383 liter helyett 426 litert foglalhatnak el a kisebb vontató vezetőjének csomagjai.

Hat henger, 420 lóerő, Euro 5, SCR

Van azonban még egy jelentős technikai különbség a G és az R között, ez pedig a motorkínálat. Az R-hez rendelhető legkisebb motor az Euro 5-ös, 13 literes 360 lóerős egység, míg EEV-s változatban a 420 lóerős 12 literestől a 730 lóerős, 16 literes V8-asig terjed a paletta. A G sorozathoz azonban 9 literes motor is kapható, így már 230 lóerőtől rendelhető a közepes Scania. Amennyivel tágabb a motorkínálat alsó tartománya, annyival szűkebb a felső. Euro 5-ösből a 13 literes, 480-as a csúcs, míg az EEV normát teljesítő motorok közül a legnagyobb, Scania által gyártott soros elrendezésű változat, a 12 literes, 420 lóerős is bekerülhet a G fülke alá. A V8-asok azonban nem rendelhetők, ezért aki ilyen kamion vásárlása mellett dönt, az az 500 lóerő fölötti motorokról kénytelen lemondani.

Balra az AdBlue-tartály, a járólap fölött pedig a tankot mindig teljesen teletankoló újságírók miatt beszerelt szellőztető csöve

Az optimális választás jegyében mentünk hát egy tesztkört a G fülkés Scania, 12 literes, soros elrendezésű, hathengeres, 420 lóerőt és 2100 Nm forgatónyomatékot leadni képes motorral szerelt változatával, mely bár képes lenne az EEV norma teljesítésére, a tesztjárműbe – a mai elvárásoknak megfelelő – Euro 5-ös kivitelben került. Igaz, hogy a Scania az AdBlue nélküli, kipufogógáz-visszavezetéses (EGR) motorjairól ismert, a 12 literes változatok mégis SCR-es, azaz adalékot igénylő katalizátorral készülnek. Jelenleg a södertäljei gyártónál csak az öthengeres, 9 literes motoroknál társul EGR az EEV-hez, a hat- és nyolchengeres változatokban a norma követelményeinek teljesítéséhez ma még az SCR használatára is szükség van.

1000 pontos előny A német Lastauto Omibus szokásos 1000 pontos tesztjén az általunk is próbált jármű nyerte el az első helyet. A 2010 végén lebonyolított teszt során a 400 lóerő körüli teljesítményszinttel rendelkező flotta-tehergépkocsik mérték össze tudásukat. A Scania G 420 Highline három vetélytárssal mérkőzött: a Mercedes-Benz Axor 1840 LS 396 lóerős, az MAN TGS 18.400 LX 394 lóerős és a Volvo FM 410 Globetrotter 405 lóerős változatával. Fejet hajtunk a Scania eredménye előtt A Scania G 420 fülkéjével 4 pont (169/185), teljesítményével 3 pont (188/200), gazdaságosságával pedig 4 pont (133/135) előnyt szerzett az adott kategória másodikjaival szemben, míg vezetésében csupán egy (189/200), termelékenységében pedig három ponttal (151/160) lett második az MAN mögött. Leggyengébben a biztonság terén teljesített, ahol a maximális 120-ból – az MAN-hez hasonlóan – 111 pontot szerzett a Volvo 115 és a Mercedes 113 pontjával szemben. Az összesítésben így 941 ponttal a Scania vitte el a pálmát, második helyen a Volvo végzett (932 pont), harmadik az MAN (927 pont), negyedik pedig a Mercedes lett (906).

A tesztjármű az R 620-ban megismert, robotizált kuplunggal szerelt Scania Opticruise automatizált váltóval készült. Bár csak az egyszerű 12 sebességes kivitelt kapta, kúszó és gyorsító fokozat nélkül, a 40 tonna megmozdítása így sem okozott gondot. A félpótkocsiba pakolt betontömbökkel kiegészülve a szerelvény ugyanis pontosan 40 tonnát nyomott, amit a 420 lóerős motor meglepő fürgeséggel mozgatott. Az M7-es autópálya kisebb emelkedőin a három sávnak és a nyomatékgörbe 1100-1400 percenkénti fordulatig terjedő csúcsának köszönhetően többször előzhettünk kamionokat: míg a többi 420-as, 450-es alig észrevehetően lassult, addig a váltó 11. fokozatában kényelmesen tartottuk a tempomaton beállított sebességet.

Alig különbözik a G műszerfala az R-étől; a jobb alsó sarokban látszik a magasabb motorsátor

A Vértes komolyabb emelkedőin sem kellett szégyent vallanunk: bár Alcsútdobozról Székesfehérvár felé tartva csak 30-40 km/h sebességgel és 240 literes 100 kilométerenkénti pillanatnyi fogyasztással tudtunk felkapaszkodni a dombokra, a technika pontosan hozta az R sorozatban megszokott vezetési élményt. A beltér teljesen megegyezik annak Highline fülkéjével, csupán a jobb kezünknél valamivel közelebb eső padló és az emiatt kisebb méretű ágy alatti fiókban különbözik látványosan a G nyergesvontató beltere

A 138 km-es tesztút Biatorbágyról indultunk és a Vértesnek vettük az irányt. Az M1-esről 17 km megtétele után Bicskénél hajtottunk le, majd a 811-es úton folytattunk utunkat. 7 km múlva Alcsútdobozon éles jobb fordulóval egy kisebb emelkedőkkel tarkított, kanyargós szakaszra értünk, majd 34 km után befutottunk Székesfehérvárra. A 7-es, majd a 8-as úton 15 km-t haladva megkerültük a várost, ezután az M7- esen 47 km-t autózva, 6 km-re rátértünk a M0-sra is, végül pedig az 1-es úton visszaérkeztünk Biatorbágyra.

De lássuk, mit mértünk tesztútunkon, vegyük elő korábbi scaniás adatainkat, melyeket még a Lastauto Omnibus keretei között jegyeztünk fel! A 13 literes, 440 lóerős, EGR-es motorral rendelkező R Topline-nal 138,1 km-t 2 óra 28 perc alatt teljesítettük, 56 km/h-s átlagsebességgel. Ennek a járműnek viszonylag hosszú, 2,71-es végáttételű hátsó hídja volt, és az út végén 33,1 literes átlagfogyasztást mutatott a fedélzeti számítógép. A most próbált G 420-szal 137,3 km-t 2 óra 34 perc alatt teljesítettünk, tehát 54 km/h-s átlagsebességünk 2 km/h-val elmaradt a nagyobb testvérétől. A hátsó híd ebben a tesztjárműben igen takarékosabb menetre hangolt, meglepően hosszú, 2,59-es végáttétellel rendelkezett. Ehhez 32,36 literes átlagfogyasztást mértünk, ami csupán 0,7 literes fogyasztási előnyt jelent. Ehhez jön azonban némi AdBlue, ami az üzemanyagköltségeket szinte teljesen kiegyenlíti. Ezek alapján tehát nem a fülke kényelme és nem is a jármű fogyasztása dönt majd az R és a G között. Sokkal inkább az a 12 % körüli árkülönbség, ami az azonos felszereltségű R 420 Highline és a G 420 Highline között jelentkezik. Ez az, amiért érdemes elgondolkodni a középút választásán.

Képgaléria (43 kép)