A korlátozott teherforgalom eredményei Budapesten

A felmérések szerint Budapest esetében a szigorítás jócskán indokolt volt: a magyar főváros légszennyezettsége ugyanis nemzetközi szinten is rendkívül magas.
Novemberben Budapest légszennyezettsége olyan mértéket ért el, hogy Tarlós István főpolgármester szmogriadót rendelt el. A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a kisméretű szállópor magas koncentrációjáért az őszre és a télre jellemző időjárás mellett a városi közlekedés okozta levegőszennyezés a felelős. A fővárosban a közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás kétharmadáért a gépjármű-forgalom felel.

A légszennyezettség nemcsak az őszi-téli időszakban, és nemcsak Magyarországon, illetve Budapesten okoz problémát. Az Európai Unióban évente több mint 350 ezren halnak meg olyan betegségekben, amelyek közvetlenül visszavezethetők a levegő szennyezettségére. Az EU célja, hogy 2020-ra mintegy 40 százalékkal csökkentse az ilyen eredetű halálesetek számát.
Közép-Európában az egészségre ártalmas korom- és részecske-kibocsátásnak túlnyomó többségéért a dízel üzemű gépjárművek tehetők felelőssé. Jellemző adat, hogy egy dízel autó tízszer több részecskét bocsát ki, mint egy benzines gépjármű. A káros részecskék kibocsátásának kisebb hányadát a közösségi közlekedés járművei okozzák, a szennyező anyagok többsége a teherautó-forgalomnak köszönhetően kerül a városok levegőjébe.

Közismert, hogy a rossz minőségű, szennyezett levegő allergiás és asztmás megbetegedéseket okoz, különösen a gyerekek esetében. A levegő szennyezettségére visszavezethető betegségek és halálesetek számát illetően Magyarország különösen rossz helyet foglal el az európai országok rangsorában: hazánkban évente 16 ezren halnak meg olyan betegségekben, amelyek kialakulásában a levegő szennyezettsége kiemelkedő szerepet játszik.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2009-ben végzett kutatást, amelynek eredménye Magyarország számára lesújtó: 38 ország közül hazánk az utolsó helyen végzett. Egy másik, több éves felmérés (az úgynevezett Aphekom kutatás) azt állapította meg, hogy az európai nagyvárosok közül Bukarest után Budapesten halnak meg a legtöbben a légszennyezettségre visszavezethető betegségekben.
Az Európai Unió 1999-ben határozta meg a részecske-kibocsátásra vonatkozó határértékeket, amelyeket évente legfeljebb 35 napon lehetne túllépni. Ehhez képest a hazai nagyvárosokban - köztük a fővárosban - 70-160 napon keresztül haladja meg a meghatározott határértéket a részecskeszennyezés. Az uniós előírás drasztikus megsértése miatt 2009-ben az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen.
Budapest belső kerületeibe 2008 óta nem szabad nehézgépjárművekkel behajtani. A teherforgalmi behajtási díjból azonban kedvezményben részesülnek azok a fuvarozók, akik korszerű, környezetbarát motorral felszerelt járműveket használnak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, van értelme a korlátozásnak, illetve a behajtási hozzájárulások szigorú ellenőrzésének: Európa több nagyvárosában javult a levegő minősége.

Dánia fővárosában például a teherforgalmi díj bevezetését követően szignifikánsan csökkent a szennyezett levegő okozta megbetegedések száma, s ez a kontinens számos országáról, valamint nagyvárosáról elmondható. A környezetvédelem területén egyébként is élen járó Koppenhágában kedvezményt kapnak azok a fuvarozók, akik a lehető legjobban, legalább 60 százalékos mértékben kihasználják járműveik kapacitását.

Londonban a behajtás korlátozásának már közgazdaságtani eredményei vannak: a brit fővárosban kimutathatóan kevesebbet kell költeni egészségügyi ellátásra azóta, hogy a teherautók csak behajtási díj ellenében közlekedhetnek a város belső részében. A behajtási hozzájárulás ugyanis arra ösztönzi a fuvarozókat, hogy rakományukat alternatív módon juttassák el a belvárosbeli célpontokba.
A brit fővárosban az év minden napján, a nap minden órájában fizetniük kell a fuvarozóknak a behajtásért, ezzel sikerült elérni, hogy az ágazat vállalkozói új, korszerű, a környezetet kevésbé szennyező teherautókat vásároljanak. Ennek eredményeképpen Londonban 2012-ig várhatóan 16 százalékkal csökken a dízel motorokból származó szennyezés.

A németországi Stuttgart belső városrészeiből 2006-ban tiltották ki a 3,5 tonnánál nehezebb teherkocsikat, s bár a tapasztalatok ott is pozitívak voltak, a rendelkezést 2008-ban visszavonták. Mivel a levegő tisztasága a rendelet visszavonása után ismét jelentősen romlani kezdett, 2010-ben ismét a korlátozás bevezetése mellett döntöttek. Azóta ismét javul az egyébként kifejezetten nagy forgalmú német város levegőjének minősége.

Amint azt a november eleji szmogriadó is bizonyítja: Budapesten is fontos a levegő minőségének javítása, s ez a magyar fővárosban is elsősorban a közlekedés csökkentésével, korlátozásával érhető el. A tapasztalatok azt mutatják, nem elég a rendeleteket megalkotni, azokat be is kell tartatni, ezért döntött úgy a BKK és a Parking Kft. a közelmúltban, hogy szigorítja a teherforgalmi behajtási hozzájárulások ellenőrzését.