Magyar Levente: Sokan elvárják, hogy a kormányzat rendeljen el általános béremelést

- A napokban zajló Automotive Hungary Kiállítás megnyitóján Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára kiemelte, hogy a kormány és a járműipar szereplői együttműködnek a versenyképes gazdasági környezet megőrzése, fejlesztése érdekében, illetve beszédében ön is hangsúlyozta, hogy a hozzáadott értéket drasztikusan növelni kell a versenyképesség tekintetében. Mit értett konkrétan ez alatt, milyen intézkedéseket tervez még a kormány a cél érdekében?
- Abban az autóiparban zajló forradalmi átalakulásban kell nekünk hatékonyan, sikeresen, és a magyar pozíciókat erősítve részt vennünk, amelyik globálisan zajlik a szektorban. Itt elsősorban arra gondolok, hogy hamarosan nemcsak a gyártás, de a vezetés tekintetében is olyan elektronikai fejlődés zajlik majd le – ez egyébként részben már el is indult – amelyik egészen át fogja formálni ezt az iparágat. Amit ma autózásként ismerünk, akár a magánéletben, akár a gazdasági szektorban, az tíz év múlva egészen máshogy fog kinézni. Tehát egy nagyon nagy átalakulásban vagyunk benne, ami akár sok nehézséget is jelenthet, de mi látjuk benne a lehetőséget is. Ezért végrehajtjuk azokat a beruházásokat, megadjuk azokat a kormányzati támogatásokat, amelyek azt célozzák, hogy ne maradjunk le ebben a versenyben, hanem épp ellenkezőleg, éllovasai legyünk ennek. Ezért születtek meg azok a szabályozási döntések és azok a forrás allokációk, amelyek az önvezető technológiák kifejlesztésére irányulnak, vagy amelyek az elektromobilitást segítik elő. Egy olyan infrastruktúrát kell országosan kiépítenünk, amelyik alkalmas arra, hogy Magyarország az elektromos autók egyik fellegvára lehessen. Természetesen rengeteg teendő van még minden szegmensben, de dolgozunk rajta és napi szinten foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hogy hazánk nyertesként kerüljön ki ebből a változásból. A kormányzat mellett az iparági szereplők is megteszik amit kell, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek, például a fejlesztő mérnökök számát most már tízezres nagyságrendűre növelve dolgoznak azon, hogy a tudományos munkát elvégezzék.

- Ha már a mérnököket említi, akkor munkaerőpiac: a legfontosabb probléma ma a járműgyártásban a munkaerőhiány. Van-e valamilyen stratégiája a kormánynak erre az egyre jelentősebb problémára?
- A kormány napi szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen itt van a nyakunkon, és stratégiai kérdés, hogy ezen felülkerekedjünk. Nagyon komoly tartalékok vannak az országon belül, és amiben talán eddig nem történt kellő hatékonyságú intézkedés, az az, hogy hogyan lehet ezeket a belső tartalékokat, belső erőforrásokat részben az oktatás fejlesztésével olyan irányba terelni, hogy ki tudja szolgálni ezt a rendkívüli, és hatalmas mértékű képzett munkaerőhiányt. De beszélhetünk más ágazatokról is nemcsak az autóiparról, hiszen ez egy országos jelenség, amelynek tudjuk részben az okait: ezek egyfelől demográfiaiak, másfelől a fiatalok külföldre vándorlása áll a háttérben. Azt gondolom, hogy az utóbbi években - és ennek a folyamatnak a közepén vagyunk - kiépült egy olyan minőségű szolgáltató rendszer ezen iparágak köré és magában az iparágban, amelyik elég vonzó lehet ahhoz, és elég versenyképes fizetést kínálhat ahhoz, hogy egy olyan magyar fiatal, aki komoly szakképzettséggel valamilyen egyszerű, szakképzést nem igénylő munkát végez nyugaton elgondolkozzon azon, hogy hazatérjen. Ennek egyébként látjuk jeleit, főleg annak tükrében, hogy Nyugat-Európában sok tekintetben nem lesz könnyebb az élet, és a mindennapi egzisztenciális feltételek nem feltétlenül olyanok, mint néhány évvel ezelőtt.
Sokan elvárják, hogy a kormányzat rendeljen el általános béremelést, ilyen eszköze a kormánynak nincsen, és gazdasági károkat is okoz, ha a valós termelékenységnél jelentősebb mértékben növelik a cégek a béreket. Hozzáteszem, hogy Magyarországon egyébként évek óta nő a reálbér, a legjobb, a leginnovatívabb cégek jóval többet fizetnek, mint néhány éve. Az irány tehát nem rossz, amiben többet kell tennünk, az az, hogy a duális szakképzés területén, az oktatás iparra való rákapcsolása területén hatékonyabb kormányzati fellépés szükséges, és nem várhatunk a cégekre, hogy megoldják ennek az együttműködésnek a részleteit. Ezt központilag kell koordinálni, mert ez hozhat már akár néhány éven belül jelentős javulást. Ami pedig az aktuálisan fennálló igényeket illeti, a kormányzatnak itt is nagyobb szerepet kell abban vállalnia, hogy az egész országra kiterjedően működtessen egy olyan rendszert, olyan mechanizmust, ami segít növelni az emberek mobilitását, optimálisabban elosztva ezáltal a munkaerőt. Senkit nem akarunk akarata ellenére mozgatni, de a lehetőségeket be kell mutatni, fel kell tárni és akkor a piac azért megoldja a feladat maradék részét.

- Egyébként azt önök látják, hogy a külföldre vándorolt munkaerőben mekkora tartalék lehet?
- Pontos statisztikákat nem tudok mondani, de ami biztos, hogy nemcsak a magasan képzett munkaerőre, hanem kétkezi munkásokra is szükség van itthon. Mindenkinek örülünk, aki hosszabb-rövidebb kint tartózkodás után visszajön Magyarországra. Egyébként tegyük hozzá, hogy gazdaságilag az ország bevételeit tekintve ez nem egy ártalmas jelenség, hiszen hatalmas mennyiségű pénzt küldenek haza ezek az emberek, ezzel javítva a magyar életszínvonalat. Ez tehát egy kettős dolog, de az ország érdeke, hogy minél nagyobb számban hazajöjjenek ezek az emberek, és itthon boldoguljanak. És van hova, van mire hazajönni, hiszen a magyar járműipar világszínvonalú, és mindenkinek perspektívát kínálhat.

- Befektetők tekintetében az ország mely területeiben van potenciál. Egyesek szerint lassan kitehetjük az országra a „megtelt” táblát. Ön hogy látja ezt?
- Valóban van olyan megye, ahol már most kitehetjük a „megtelt” táblát, de ez nem minden megyére vonatkozik még. Noha általános jelenség lett az elmúlt évekkel szemben, hogy most már nemcsak a fejlettebb nyugati megyékben jelentkezik ez a kérdés, hanem a Tiszántúlon, Észak-Kelet-Magyarországon, Dél-Dunántúlon is. De ennek ellenére vannak még olyan szigetei az országnak, amelyek nagyobb beruházásokat is elbírnának, ilyen például Miskolc térsége. Miskolc autóipari fellegvár, de összeszerelő tevékenységet egyetlen cég sem végez ott, nem gördülnek le kész termékek a miskolci gyártósorokról, pedig nagyon szívesen látnánk ilyet. Az esetleges jelentkezőkkel rendszeresen tárgyalunk is arról, hogy Miskolcot válasszák egy összeszerelő tevékenység helyszínéül. De ott van a Dél-Alföldön Szeged térsége, amelyik szintén infrastrukturálisan hamarosan bekapcsolódik az ország vérkeringésébe az autópálya révén, amit Békéscsaba felé fogunk vinni. Illetve Pécset említeném még mint olyan nagyvárost, amelyik az elmúlt évtizedekben nem tudott visszakerülni olyan mértékben az ország gazdasági térképére, amilyen egyébként történelmileg vagy akár csak az elmúlt évtizedek ipara alapján megilletné. Debrecent sorolnám még ide összekötve Nyíregyházával, ebben a térségben is komoly tartalékok vannak még munkaerő tekintetében. Egyébként ezekkel a régiókkal kezdjük a tárgyalásokat, amikor megjelenik egy-egy – nem féltetlenül autóipari – cég, mert törekszünk arra, hogy az ország egésze lehetőleg egyenlő részben tudjon fejlődni.
Az ország felére tehát ki lehet tenni a „megtelt” táblát, a másik felében azonban ettől még több lépésre vagyunk.

- Armin Krug, a PriceWatershouseCoopers globális tanácsadó cég magyarországi autó-iparági vezetője nyilatkozta a napokban az Autopro-nak, hogy nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a kormány szeretné ide csábítani a Teslát. Igaz ez?
- A Teslával, ahogyan egy sor másik autóipari szereplővel kapcsolatban vagyunk, noha ez nem egy hivatalos tárgyalási folyamat keretében képzelendő el. Természetes, hogy nekünk kapcsolatban kell lenni a legfontosabb szereplőkkel. Figyeljük a piacot, beszélgetünk a cégekkel, hogy ha adott esetben születik egy olyan döntés, hogy mozdulnának, és a régió szóba jön, akkor elő legyen készítve a terep. Én nem tudok arról, hogy a Teslával kapcsolatban bármifajta konkrét döntés született volna, viszont mi szívesen látunk mindenkit, nemcsak a Teslát.