Magyar mérnökök, hazajöttök?

A Hays Hungary Engineering & Manufacturing divíziója mérnökök körében készített felmérésében mobilitási és motivációs kérdésekre keresett válaszokat. Elsősorban azt vizsgálták, hogy mi volt a távozás oka, és mi motiválná őket később arra, hogy visszajöjjenek.

A kérdőívet kitöltő szakemberek közül a nem magyarországi lakóhelyet megjelölők átlagosan 26-45 év közöttiek. Többségük Európán belül (Ausztria, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Svédország, Szlovákia) helyezkedett el, de érkeztek válaszok Amerikából és a Távol-Keletről is.

A külföldre költözés motivációi

A felmérés során egyértelműen kiderült, hogy a külföldre költözést leginkább az elérhető anyagi juttatások, a szakmai kihívás és tapasztalatszerzés motiválja, mindezekkel együtt fontos szempont a magasabb életszínvonal reménye is. A kitöltők 55%-a tartja fontosnak a nyelvtudás megerősítését, valamint 40%-a gondolja úgy, hogy a külföldön szerzett szakmai tapasztalat kiszélesíti a jövőbeni hazai lehetőségek tárházát. Többen bíznak abban, hogy stabilabb, színvonalasabb oktatást és életkörülményeket tudnak gyermekeik számára biztosítani más európai országokban.

A külföldön élők munkahelyváltáskor figyelembe vett szempontjai

A jelenlegi munkahely kiválasztásának okainál eltérés mutatkozik a hazaiak, illetve külföldön élők szempontjai között. Míg a Magyarországon élők életkortól, családi állapottól és lokációtól függetlenül egyértelműen az elérhető anyagi juttatást tartották a legfontosabbnak, azok, akik a külföldi munkavállalás mellett döntöttek – szintén a demográfiai adatoktól függetlenül – az anyagiak mellett legalább ugyannyira priorizáltak a szakmai kihívás, a fejlődési lehetőségek, a magasabb életszínvonal faktorok mentén jelenlegi munkahelyük megválasztásakor, illetve számításba vették azt is, hogy az adott munkáltató mely iparágban vagy szektorban tevékenykedik. Elmondható tehát, hogy az anyagi juttatás itthon és külföldön is egyaránt a legfontosabb tényező, de a határon túl ugyanennyire számít a szakmai kihívás és a kilátásba helyezett életszínvonalbeli változás, valamint az iparág is. A felmérésből az is kiderült, hogy mind a hazaiak, mind a külföldön élők számára a legkevésbé a vállalat piaci megítélése és a család vagy barátok véleménye számít a munkahelyválasztást befolyásoló tényezők között.

Munkahely miatti költözés esetén viszont a külföldön élők is éppoly fontosnak tartják az anyagi juttatások mértékét, mint a szakmai kihívást és a pozícióhoz tartozó felelősségi kört. A vállalat hírneve a legkevésbé sem készteti őket költözésre, amely megállapítás arra enged következtetni, hogy a mérnökök körében sem Magyarországon, sem külföldön nem a márkára épülő marketing lehet az adu ász, ha a munkaerő toborzás és megtartás a cél, sokkal inkább érdemes a kompenzációs csomag hangsúlyozására és a fejlődési lehetőségek kiemelésére fókuszálni az employer branding során.

Ingázás

A lakóhely-munkahely közötti ingázási szokások a Magyarországon élőkéhez hasonló eredményt mutatnak, a külföldi mérnökök többsége kevesebb, mint 20 kilométert utazik legfeljebb 45 percen belül. Ugyanakkor korosztálytól függetlenül elmondható, hogy 30 percnél kevesebb utazási idő lenne a legtöbbek számára elfogadható. Míg a Magyarországon élő gyermekesek nagyobb arányban hajlandóak akár több időt (30-45 percet) is utazással tölteni, ez kevésbé jellemző a külföldön élőkre, akik leginkább a 30 percnél kevesebb időtartamot preferálják. Az egyedülállók is maximum 60 percet tartanak elfogadhatónak. A munkába járás eszköze a külföldön élők esetében 70%-ban céges gépjármű vagy saját autó. A tömegközlekedést használó mérnökök nagy része is rendelkezik gépjárművel és senki nem vágott bele költözésbe jogosítvány nélkül.

Hazajönnének a külföldi magyarok? Mivel lehetne őket erre motiválni?

A vizsgált minta válaszai alapján a külföldön élő magyar mérnökök 41%-a elképzelhetőnek tartja a hazatérést, azonban 23%-uk egyáltalán nem. A Magyarországtól való teljes elzárkózás elsősorban a nem európai földrészre költözők között tapasztalható.

A felmérés lényegi kérdése az volt, hogy mivel lehetne motiválni a külföldön élőket a hazaköltözésre, melyek azok a tényezők, amelyek mégis arra ösztönöznék a műszaki szakembereket, hogy itthon folytassák karrierjüket. A válaszok ugyancsak egyértelművé teszik a magasabb fizetésre való igényt, a mérnökök 88%-a elsőként erre vágyik, minden más szempont háttérbe szorul. A kitöltők 84%-a második legfontosabb motivációs tényezőként jelölte a család, a barátok és a családalapítás témakörét, valamint 76%-a az egészségügyi szolgáltatások fejlődését. A gyermekesek számára a családalapítás és a barátok kevésbé fontosak, mint az oktatási intézmények fejlődése. A hazaköltözési motiváció indikátorai között minden negyedik visszatérésen gondolkodó a politikai és a gazdasági helyzet változását és a magasabb jogbiztonságot jelölte meg. Számukra további ösztönző tényező lenne a regionális fizetésbeli különbségek mérséklése, az oktatási rendszer fejlődése, a magasabb életszínvonal, a szakmai perspektíva biztosítása és az induló vállalkozások támogatása.

Összegzés

Összességében megállapíthatjuk, hogy az anyagi juttatások mértékének jelentős emelése kulcsfontosságú tényező, ha a külföldön élő magyarokat hazaköltözésre szeretnénk ösztönözni. A második legfontosabb motiváló erő a család, a barátok és a családalapítás témaköre. Továbbá a Hays felméréséből egyértelműen kiderül, hogy az egészségügyi szolgáltatások területén is komoly fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a már elköltözött szakemberek Magyarországot a környező európai országokhoz hasonlóan vonzónak találják.