Baj van a német gazdasággal - vagy nincs?

Az elmúlt két hétben legalább öt alkalommal írtunk közvetlenül a német gazdaság romló teljesítményéről, ennek okairól és várható következményeiről (figyelembe ajánljuk az írásunk végén elérhető, kapcsolódó cikkeket). Amint az várható volt, a helyzet kapcsán pénzügyi szakértők mellett az ország gazdasági minisztere is megszólalt.

A nyilatkozatokat konkrétan kiváltó ok a német statisztikai hivatal (Destatis) adatközlése, amely szerint a GDP 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Elemzők nem visszaesésre, hanem stagnálásra számítottak. Legutóbb 2013 első negyedévében csökkent a német gazdaság teljesítménye, akkor 0,4 százalékos volt a visszaesés.

London szerint

A német gazdaság teljesítményének második negyedévi visszaesését valószínűleg átmeneti tényezők okozták, és a harmadik negyedévben Németország várhatóan visszatér a növekedési pályára, egyértelmű azonban az is, hogy a német gazdaság növekedése már tetőzött, és megvan a kockázata a meredek lassulásnak - így vélekedtek helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai gazdaságokkal foglalkozó főközgazdásza hangsúlyozta, hogy a negyedéves összevetésben számolt 0,2 százalékos visszaesés 2012 negyedik negyedéve óta az első negatív német GDP-adat. Az elemző szerint a visszaesés komoly csapás azokra a korábbi reményekre, hogy az erőteljes német gazdasági teljesítmény érdemi növekedést eredményez az euróövezet egészében.

A német gazdaság tűnt a valutauniós térség egyetlen reményének, tekintettel arra, hogy az európeriféria még mindig a versenyképesség helyreállításával bajlódik, Franciaország és Olaszország pedig szerkezeti gyengeségekkel küszködik - fogalmaz tanulmányában a Capital Economics vezető londoni elemzője.

A szakértő szerint ugyanakkor megalapozottan feltételezhető, hogy a második negyedévi német visszaesés nem egy újabb recesszió kezdete. A negatív GDP-adat részben az igen erős, negyedéves összevetésben 0,7 százalékos idei első negyedévi német növekedés visszacsapódó ingahatása, emellett a szokatlanul enyhe első negyedévi időjárás miatt sok német ipari és építőipari vállalat előrehozta későbbre tervezett termelését. A havi adatokból kiszámítható, hogy ez a két szektor 0,7 százalékpontnyi mértékben felelős az első és a második negyedév teljesítménye közötti 0,9 százalékpontos visszaesésért.

Jennifer McKeown szerint azonban mindezek ellenére is van ok az aggodalomra. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza hangsúlyozta, hogy jóllehet az üzleti felmérések nem utalnak recesszióra, azonban csaknem teljesen egyértelműen azt jelzik, hogy a német gazdaság fellendülése az idei év eleje táján tetőzött.

Ez komoly csalódás, tekintettel arra, hogy a német gazdaság mindössze négy egymást követő negyedévben produkált pozitív GDP-adatokat, és ez aligha volt elégséges a gazdaságban meglévő kapacitásfeleslegek ledolgozásához. Ezt jelzi az is, hogy a munkanélküliek száma az elmúlt három hónapból kettőben növekedett.

Az ukrán válságnak szerinte csekélyek az átszűrődő hatásai, azonban az ezzel kapcsolatos aggályok is önmegvalósítónak bizonyulhatnak.

Egy másik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak értékelése szerint az euróövezet legnagyobb gazdaságainak "siralmas" második negyedévi teljesítménye nyomán az eurójegybanknak (EKB) most már le kell küzdenie a mennyiségi enyhítéssel szembeni "allergiáját".

A kiábrándító második negyedévi adatok két hónappal követik az EKB által bejelentett gazdaságélénkítő és deflációellenes intézkedéscsomagot, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - hangsúlyozzák a CEBR elemzői. A ház szerint ez fokozza az eurójegybankra nehezedő nyomást a teljes körű mennyiségi enyhítési ciklus elkezdése végett. A kockázatok ugyanis lefelé hatnak: az orosz-ukrán válság keltette geopolitikai feszültség jelentős bizonytalanságot okozott a német vállalati szektorban, rontva az üzleti bizalmat és a beruházási kilátásokat.

A CEBR mindent egybevetve alig 0,7 százalékos idei egész évi növekedést vár az euróövezetben, de ez is attól függ szerintük, hogy az EKB megteszi-e a szükséges lépéseket.

Így látják a németek

- A német gazdaság növekedése csak átmenetileg tört meg a második negyedévben, és tartós visszaeséssel nem kell számolni - ezt már német elemzők és a gazdasági miniszter jelentette ki, így kommentálva a hazai össztermék (GDP) alakulásáról szóló első becslést, amely szerint Európa legnagyobb gazdasága váratlanul csökkent az április-júniusi időszakban.

A GDP csökkenése az idei második negyedévben csupán "apró horpadás" a felfelé ívelő trendben - mondta a Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer, aki szerint "nincs recessziós veszély". A csökkenés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az enyhe tél miatt korábban kezdődött az építőipar szokásos tavaszi élénkülése - mondta az elemző hírportálok beszámolói szerint.

Holger Sandte, a Nordea Bank elemzője szerint az ukrán válság is fékezte a német gazdaságot, és ennél a hatásánál is fontosabb a legnagyobb euróövezeti partnerek, Franciaország és Olaszország tartósan gyenge teljesítménye.

Christoph M. Schmidt, a kormány mellett működő gazdaságpolitikai tanácsadó testület - az úgynevezett gazdasági bölcsek - vezetője szerint a helyzet a rossz adat ellenére változatlanul jó. A Destatis-jelentést "nem kell túlértékelni", hiszen a hullámzás a konjunktúra természetes jellegzetessége. A növekedés alapja továbbra is széles, különösen a történelmi csúcsot döntő foglalkoztatottság ad okot bizakodásra - mondta Schmidt az ARD közszolgálati televíziónak.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter is ezt emelte ki a GDP-adatot értékelő közleményében. Az alapvető tendenciák nem változtak, a munkaerő-piaci helyzet kiváló, a gazdasági növekedés pedig az év hátralévő részében ismét megindul, ugyanakkor "a kelet-európai és a közel-keleti geopolitikai kockázatok, valamint az euróövezet gyengébb fejlődése átmenetileg fékezi a német gazdaságot" - fejtette ki a miniszter.

Az elemzői értékelések rendre kiemelik, hogy a növekedés mellett szól a magas foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség és az utóbbi hónapok béremelései nyomán egyre erősödő hazai kereslet, és az export, amely az euróövezet stagnálása és a geopolitikai válságok ellenére bővül. A növekedést veszélyeztető tényezők közül az ukrajnai válság hatásait - a hosszabb távú tervezést nehezítő bizonytalanságot és az oroszországi export csökkenését -, valamint az üzleti hangulat romlását emelik ki.

A Destatis jelentése szerint éves összevetésben tovább folytatódott a növekedés, a GDP 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet az idei második negyedévben.

Tavaly 0,4 százalékkal nőtt a német GDP. A legutóbbi előrejelzések szerint 2014-re a kormány 1,8 százalékos, a szövetségi központi bank (Bundesbank) 1,9 százalékos, az Európai Bizottság 1,8 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,9 százalékos növekedést vár.