A lengyelek és a csehek is vinnék a magyar mérnököket

A Hays szaktanácsadói mérnöki és gyártási területeken tevékenykedő vállalatok számára végeztek összehasonlító elemzést az elmúlt öt év (2012-2016) béradataira vonatkozóan, amelyben azt tanulmányozták, mennyiben változtak a bérsávok az egyes mérnöki ágazatokon belül, illetve milyen tendenciák jellemzőek a különböző szakterületek esetében.

A Hays bér-összehasonlító elemzése alapján az elmúlt öt év alatt a magyar mérnöki (beosztott) pozíciók esetében 19%-os reálbér emelkedésről beszélhetünk.

Az Autoprohoz eljutatott elemzés szerint fontos tényező, hogy a hazai autóipari vállalatok nem csak egymással versenyeznek a szakemberekért. A munkaerő piaci verseny regionálisan zajlik, a környező országok nagyvállalatai mind vonzó lehetőségeket kínálnak a magyar szakemberek számára.

A nemzetközi és hazai bérek változása – a toborzással foglalkozó cég regionális elemzése alapján - az utóbbi 5 évben közel egyenlő mértékű volt a magyar, lengyel és a cseh piacon. Az együttállás mögött hasonló piaci trendek állnak: mindhárom országban javult a gazdasági helyzet, a munkanélküliség mindenhol 5% alatt van, a térség pedig vonzó a multinacionális gyártó és fejlesztő cégek számára.

Mivel az utóbbi években regionális szinten nőtt a kereslet a junior mérnökök iránt, az ő esetükben történt a legszignifikánsabb növekedés a belépő bérek szempontjából. A régió bérei közel együtt mozognak és, habár még 2012-ben a lengyel átlagbérek voltak a legmagasabbak, 2016 végére a magyar és a cseh bérek felzárkóztak.

A legjelentősebb változás minőségbiztosítási területen volt tapasztalható. Magyarországon 5 év alatt 24,6%-os reálbér emelkedés figyelhető meg, ennél is magasabb a cseheknél kimutatható 43,8%-os növekedés. Ezzel szemben Lengyelországban nem volt számottevő eltérés a 2012-es átlagbérekhez képest.

Érdekesség, hogy a projektvezetők átlag bére Magyarországon 13%-kal nőtt, míg a lengyel piacon a tavalyi évi átlagfizetések nem mutatnak szignifikáns változást.

K + F területen a legnagyobb növekedés (37,1%) a cseh piacon látható, a magyar és a lengyel fejlesztő mérnökök bére átlagosan 16%-kal emelkedett.

21,7%-os növekedés figyelhető meg a karbantartási területen, a legcsekélyebb mértékű változás pedig a gyártási területen érezhető – átlagosan 8,3% a magyar és a lengyel vállalatoknál és 16%-os csökkenés a cseheknél.

Most tekintsünk ki kicsit részletesebben két régiós versenytársunkra.

Lengyelország

Lengyelországban a korábbi időszakra jellemző pozitív változásokra lehet számítani a jövőben is. A külföldi befektetéseknek köszönhetően az autóipar, az FMCG szektor és a repülőgépipar kiemelkedően fejlődik.

Az ezeken a területeken dolgozó szakembereknek a fellendülés nemcsak magasabb juttatásokat, de egyben több álláslehetőséget is jelenthet. A munkáltatóknak egyre inkább szembe kell nézniük a képzetlen munkaerő hiányával és a speciális mérnöki területeken erősödő bérfeszültséggel.

A munkavállalók számára elhelyezkedéskor nem a fizetés a legfontosabb faktor. A tapasztalatok alapján a vállalatoknak erőteljesebben szükséges koncentrálniuk a szakemberek megfelelő beillesztésére, karrier út biztosítására, képzési lehetőségek nyújtására, valamint piaci márka stabilitásuk fenntartására.

Mivel a vállalatok a tapasztalt szakemberek megszerzésében nehézségekkel küzdenek, gyakrabban döntenek a fiatal, tapasztalatlan pályakezdők képzése mellett, egyúttal gyakornoki programokat is egyre több helyen indítanak.

2017-ben a sikerpozícióik elsősorban K+F szektorban nyílnak, valamint folyamatmérnöki, minőségbiztosítási területeken és interdiszciplináris projekt csoportokon belül. Ezeken a területeken a jelenlegi bérszinteknél akár 25%-kal is többet kereshetnek a mérnökök. A befektetők egyre jobban érdeklődnek Podkarpackie, Lodz and Lubelskie vajdasága iránt.

Csehország

Általánosan elmondható, hogy az elmúlt 5 év alatt több vállalat fejlesztette gyártási tevékenységét, valamint tucatnyi zöld és barnamezős beruházás jelent meg a mérnöki és gyártási területeken. Hat nagyobb városban található műszaki egyetem, illetve minden körzeti város biztosít középszintű technikai oktatást, ennek ellenére is hiány mutatkozik a szakemberek utánpótlásában. A munkavállalók kevésbé hajlandóak költözésre és a hosszabb időt igénybe vevő ingázást sem preferálják.

A leggyakoribb technikai pozíciók: villamos–, illetve gépészmérnök, minőségügyi mérnök, folyamatmérnök. Az autóipar egyértelműen húzó ágazat, 34%-át adja a GDP-nek, ami a legmagasabbnak számít Európában.

A K+F tevékenység folyamatosan növekszik, ennek hatására az idei évre több száz új pozíció jött létre. Egyre nő az érdeklődés a friss diplomás pályakezdő mérnökök iránt, azonban a végzős egyetemisták száma nem emelkedett, és eddig csak néhány valóban óriásvállalat indított duális képzési programot.

Összességében tehát valószínűsíthető, hogy a trendek folytatódnak az elkövetkező néhány évben. A bérek emelkedése egyre nagyobb kihívás elé állítja a vállalatok HR osztályait és vezetőit. A jövőben tovább erősödik a mérnöki szektor piaci jelenléte, elsősorban autóipari területen. Ezzel arányosan egyre növekvő bérigényekkel találkozhatunk majd a képzett szakembereknél.