Tapintható-e a műszaki minőség?

Gyakran úgy gondoljuk, hat érzékszervünkből csak a látás és a hallás segít a bennünket körülvevő világ érzékeléséhez. Ám ha őszinték vagyunk magunkhoz, bevallhatjuk: előfordult már velünk, hogy megsimogattuk autónk műszerfalát, a belső tér elemeit. S persze ott a kormánykerék, a váltógomb, amelyek folyamatosan a kezünk ügyébe kerülnek. Önnek vajon milyen érintési emlékei vannak a kocsijáról?

Haptics-nak nevezik a non-verbális kommunikációt, például két ember találkozásakor a kézfogást, vagy az ölelést. Ezzel a görögből vett szóval illetik azt az üzenetet is, amelyet a tárgyak, esetünkben egy autó testünkkel érintkező részei közvetítenek felénk.

Milyen üzeneteket hordozhat számunkra egy autóbelső? Az első és legfontosabb a kényelem, adott esetben a luxus érzése, mely a biztonság és megbízhatóság érzésével társul. Nem elég önmagában a műszaki tökéletesség, a felhasználónak ezt éreznie is kell. Talán az európai prémium márkák ebben még őrzik előnyüket a feltörekvő piacokkal szemben, kellemesebb az érzet. És akkor még nem is beszéltünk a másik érzékelési módról, a szaglásról, arról a jellegzetes újautó-illatról. Arról, melyet illatosító formában is forgalmaznak, bár kevesen tudják, hogy ez lényegében a műanyag-feldolgozás során használt technológiai anyag illata.

Az autógyárak haptics-mérnököket alkalmaznak annak fejlesztésére, hogy ez a fent leírt érzés legtöbbünk számára kellemes legyen, s folyamatosan “belegyártódjon” a termékbe. Természetesen, ha már van ott egy mérnök, akkor mér.

Mivel cégem mérés és vizsgálattechnikával foglalkozik, a téma ebből az aspektusból érdekel. Vagyis hogy miként lehet érzéseket mérni, számokkal leírni? Egyáltalán lehet-e? Lehet. Az első lépés azon értékek, kiinduló adatok megtalálása, amelyek egy felhasználó igényeit lefedik Alaszkától Kamcsatkáig, télen és afrikai forróságban, fiatal nő és idős férfi esetében. Hiszen nem lehet mindenkinek testre szabni a kocsiját.

Haptics tesztelés Audi módra (Forrás: audiworld.com)

Rengeteg tesztet végeznek statisztikai módszerekkel kiválasztott mintán (itt most embereket értünk a minta alatt), hogy például mekkora erővel kelljen megnyomni a Start gombot, s mekkorával a rádió bekapcsolóját. Gondoljunk bele, az indító gomb benyomásához nagyobb erő kell – hiszen akár száz “lovat” hozunk működésbe –, mint a motoros ablakhoz! S még ekkora erő sem kell a rádió memóriagombjához. Ez tudatos fejlesztés, tesztek és mérések eredménye. Más erő kell a funkciógombok lenyomásához, mint a szórakoztatáshoz.

A mérnök tehát mér. A gombok benyomásához szükséges erőt, a kárpit felületi finomságát, a bevonat érdességét. Az élethű összehasonlításához kapható az interneten az emberi bőr felületét utánzó műbőr és műizzadság is.

A minap egy Magyarországon is jelenlévő OEM-vállalat beszállítója keresett megoldást arra, hogy miként tarthatja meg az úgynevezett elefántbőr egyenletes minőségét. Így nevezik a beltéri műanyag elemeken, főleg a műszerfalon kialakított felületrajzolatot. Érdességmérővel nem lehet mérni, mert az átlagot számolna, itt pedig véletlenszerűen kialakított mintázatról van szó, hiszen ez adja a jellegzetes rajzolatot. Azt tudtuk javasolni, hogy bluetech segítségével (vagy más gyurmaszerű masszával) képezzenek negatív sablont, melyet azután kiönthetnek gipsszel, s kész a minta sablon. A továbbiakban ehhez lehet hasonlítani az új gyártmányt, ezt lehet mintaként adni a szerszámkészítőnek.