Rába-Volvo: félelem és hallgatás van

Szerző: Koloszár Tamás | 2013.02.13. 12:54

Egy nappal a Rába-Volvo buszpiaci együttműködésének aláírása után félelem és hallgatás van, az egyenlet pedig sok ismeretlenes.

Mindenhol van egy megmondó ember, a járműiparban is. Ezt a címet a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke, Vincze-Pap Sándor elnök érdemeltei ki, aki szenvedélyesen küzd a hazai buszgyártásért. Tegnap is, rögtön az aláírás után beszólt az együttműködő feleknek, hogy az előkészületekbe nem vontak be senkit.

 

Mindezen persze bizonyára jót derül Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Pintér István Rába elnök-vezérigazgató. A Volvo európai üzletfejlesztésért felelős elnöke bizonyára csak azért nem nevet, mert nem érti a MABUSZ magyar tiltakozását, s bizonyára le sem fordítják. Ugyan miért kellett volna bárkit is bevonni két nagyvállalat tárgyalásaiba?

 

Könnyes szemmel emlékezzünk.
Könnyes szemmel emlékezzünk. Ki tette tönkre a magyar buszgyártást?

 

Ki tette tönkre a magyar buszgyártást? A kérdés könnyes szemmel múltba merengők állandó kísérője, hogyan lett az 1985-ban még 13.500 autóbuszt gyártó nagyhatalomból pár százas szériát produkáló miniállam? Véleménye mindenkinek van, felelős nyilatkozatban azonban szinte alig akad ember, aki megszólalna. Adós ezzel a szakma magának, a múltnak és a jövőnek is.

 

Bár papíron sok buszgyártó van Magyarországon, komoly piaci szereplő csak kettő. A Kravtex, és a NABI. Mindkettő a létéért küzd, a NABI-ról időről-időre azt terjesztik, kivonul Magyarországról, a Kravtex pedig nemrégiben közölte, ha nem lesz állami megrendelés, lehúzza a rolót, elbocsájtja az embereket.

 

Szerettük volna mindkét céget megszólaltatni, mit szólnak a Rába-Volvo együttműködéshez, a nyilatkozatot azonban korainak tartják. Kevés az információ, nem tudhatók a pontos részletek, hány autóbusz készül, hol, mikor, mekkora magyar hozzáadott értékkel – érveltek azok, akiket megkerestünk.

 

Ha sok az ismeretlen egy egyenletben, a megoldás sem lehetséges. Minden tiszteletem a szenvedélyesen nyilatkozó és tiltakozó MABUSZ-elnöké, aki nyilatkozatában több ezer állás megszűnésével riogat.

 

Lehet, hogy igaza lesz, ma még nem tudhatjuk, de lehet, hogy azoknak inkább, akik még több állás megszületéséről beszélnek.

 

Aki valamennyire is ismeri a világ járműipari tendenciáit, tudja, hatalmas szövetségek jöttek létre, a nagyok még erősebbek akarnak lenni, magányos gyártóként nem sok siker kecsegtet a globális járműpiacon.

 

Az államivá vált Rába a Volvóval szövetkezik, mert nagy név, patinás gyártó. Ha büszkék vagyunk arra, hogy itt a Mercedes, az Audi, az Opel, s nem magyarokkal gyártanak, mint tervezi azt a Volvo, akkor miért ne lehetnénk büszkék arra, hogy megszületett a Rába-Volvo frigy, s közös autóbuszok készülhetnek.

 

Pintér István Rába-vezér a jelek szerint nem hisz az Ikarus feltámasztásában, sokkal inkább a Rába-Volvo szövetségben. Nincs egyedül, sokan vannak, akik úgy hiszik, az Ikarus régi dicsőségünk volt, s azok az idők már sosem térnek vissza.

 

A könnyes szemmel nosztalgiázóknak nem sok sikert ígér a világpiac kegyetlen törvényszerűsége: az irgalmatlan verseny, minél jobbat, minél olcsóbban, minél nagyobb szériában.

Hírlevél feliratkozás

Kiemelt partnereink