Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Érkezik a csomagolóanyagok új korszaka
2024.05.18 12:20Mi történik, ha a repülőgépen megszűnik az áramellátás?
2024.05.18 08:18Díjazták a Hankook Tire elektromos buszokhoz készült gumiabroncsait
2024.05.18 04:16Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Nincs visszaút: abroncsfellegvár leszünk
Miközben egymást érik az abroncsgyártók hazai fejlesztései, az ország vezetői már további együttműködésekről tárgyalnak.
November utolsó napjaiban Dél-Koreában tárgyalt Magyarország miniszterelnöke, a látogatás egyértelműen az országaink közötti járműipari kapcsolatok építésére irányul. Különös jelentőséget ad a megbeszéléseknek, hogy a külügyek terén első embernek számító Szijjártó Péter minisztert a főnöke, Orbán Viktor is „elkísérte”. A kormányfő a Hyundai és a Hankook vezetőivel is tárgyalt, mégpedig azzal a céllal, hogy további beruházásokat vonzzanak hazánkba. A miniszterelnöki szintű tárgyalás alighanem a tervezett beruházások nagyságrendjére is utal.
Így nézett ki kialakítás közben a Bridgestone új üzemcsarnoka |
Ezen a ponton érdemes képzeletben visszautaznunk Magyarországra, ránézni a térképre, és észrevenni: az ország méretéhez képest már most is viszonylag sok abroncs készül nálunk, a jövőben pedig a már ismert fejlesztések révén ez a tendencia csak fokozódhat. Hamarosan megkezdik a próbaüzemet a japán alapítású Bridgestone kapacitás tekintetében háromszorosára nőtt hazai gyárának új, 110 ezer négyzetméteres csarnokában, a munkatársaik számát is bőven megduplázzák.
A Hankook a nyár folyamán nagyjából 38 milliárd forintnak megfelelő fejlesztési hitelkeretről állapodott meg négy bankkal. Jelenleg több mint 12 millió abroncsot gyártanak Rácalmáson – Ri Szung Il vezérigazgató szerint készen állnak rá, hogy Európa legnagyobb abroncsgyárává fejlődjenek. Hogy az aktuális miniszterelnöki látogatás tágyalásai az említett hitelkeretből finanszírozandó fejlesztésekhez kapcsolódnak-e, vagy ennél is újabb fokozatokat jelentenek esetleg a dél-koreai gyártó hazai aktivitásában, egyelőre nem ismert. Tény, hogy hely akad bőven a gyár környezetében a további terjeszkedésre. Mindenképpen ígéretes kezdeményezés, hogy duális képzési programot indít közösen a Hankook és a Dunaújvárosi Főiskola, ami arra utal, hogy valóban hosszú távra tervez velünk a gyártó.
A Hankook nagy terveket szövöget Magyarországgal kapcsolatban |
A francia Michelin ugyan 2015 közepéig felszámolja budapesti gyárát, ugyanakkor a tervek szerint tovább folytatódik a termelés a nyíregyházi gyárban. A több mint 1500 alkalmazottat foglalkoztató leányvállalat saját megyéjében 12 ezer gazdálkodó szervezet közül a legnagyobb árbevételt érte el 2012-ben.
Mindeközben a kapuink előtt áll az indiai Apollo Tyres abroncsgyártó: az M3 autópálya mellett, Gyöngyöshalász közelében építendő gyáruk alapkövét várhatóan 2015 tavaszán helyezik el. A közel 150 milliárd forint összértékű zöldmezős beruházás mintegy ezer új munkahelyet teremt. A kivitelezés az ütemezés mentén két évet vehet igénybe, tehát 2017 tavaszán már meg is kezdődhet a termelés az Apollo magyar gyárában. Úgy tudjuk, 30 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a magyar kormányzat ezt a beruházást. Várhatóan téli és nagy sebességű abroncsokat fognak majd gyártani.
Szijjártó Péterrel Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres ügyvezető igazgatója egyeztet |
Nem nehéz észrevenni, hogy mindhárom jelentősen fejlesztő abroncsgyártó egyazon kontinenst képviseli. Az egyre növekvő ázsiai partnerség – avagy befolyás – pedig feladatokat is támaszt a magyar társadalom, főként az adott cégek dolgozói felé. Merthogy ezek a gyártók nem csupán befektetést, munkalehetőséget, technológiát hoznak magukkal, hanem kultúrát is. Az interkulturális kommunikáció, együttműködés pedig nem megy magától, ehhez a befogadónak és a betelepülőnek egyaránt fejlődnie, tanulnia kell. Erre utalhat a Hankook magyarországi üzeme előtt idén nyáron tartott demonstráció is, ahol a munkáltatói jogok kapcsán tüntetett több szakszervezet.
Hasonlóan kritikus kérdés a környezetvédelem; akár a közgondolkodás beidegződéseiből indulunk ki, akár az Apollo 2008 környékén egyszer már tervezett hazai gyárépítésének meghiúsulására gondolunk, jól érzékelhető az abroncsgyártással szembeni „zöld aggodalom”. Csakhogy a jelen és a jövő üzemei már nem azonosíthatóak a múltbeli koszos gumigyárakkal. Így látja legalábbis Gellér Józsefné igazságügyi gumiabroncs szakértő, aki szakportálunk megkeresésére elmondta: a mai abroncsgyárak zárt technológiával üzemelnek, és komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. A szakértő szerint egy abroncsgyár leginkább akkor okoz környezeti kárt, amikor fákat vágnak ki a beruházók telephely létrehozásakor vagy a létező infrastruktúra bővítésekor. Iparági információk szerint ugyanakkor fontos lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a gyárakból kikerülő termelési hulladék megfelelő kezelésére.
Megkerestük Morenth Pétert, a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) ügyvezető elnökét is, hogy megtudakoljuk, mégis mekkora nagyságrendben készülnek majd a jövőben hazánkban gumiabroncsok. A szakember nem vállalkozott pontos szám megjelölésére, lévén a hazai abroncsgyártók egymás versenytársai is, így nem tudni pontosan, mi lapul a döntéshozók fiókjaiban. Az ügyvezető elnök azonban lapinformációk alapján 32 milliós éves darabszám elérését említette, amely az Apollo gyár termelésének felfutásától, tehát 2018-tól lehet reális. Feltéve, ha addig nem fejleszti kapacitását valamelyik abroncsgyártó – ez a leírtak alapján jelenleg leginkább a Hankookról feltétetelezhető. Márpedig – ahogy Morenth Péter is megerősítette – Magyarország kimondottan vonzó befektetési célpont, főként a logisztikai és munkaerőpiaci adottságok miatt.
Hogy mekkora kiaknázatlan lehetőséget tartogat az abroncsgyártás, hűen tükrözi, hogy a Mol szintetikus gumit gyártó üzem építését tervezi Tiszaújvárosban - legalábbis a Portfolio gazdasági portál információi szerint. A legnagyobb hazai cég egy éve alapított vegyes vállalatot a Japan Synthetis Rubber (JSR) céggel - az akkori bejelentés szerint az üzem évi 60 ezer tonnás gyártókapacitással fog rendelkezni, az értékesítés pedig 2017‐ben indulhat meg. Az úgynevezett S‐SBR világszerte a gazdaságos, kevesebb üzemanyag-fogyasztást igénylő autógumik meghatározó alapanyaga, amelyre az Európában és Japánban, Dél-Koreában egyaránt elterjedt hatékonysági abroncsosztályozás - amely címkézés néven terjedt el a köztudatban - miatt várhatóan megnő majd a kereslet.
Matej Zavrl, a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke (b) és Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal akkori elnöke együttműködési megállapodást írt alá az Országházban 2014. június 13-án |
Idén júniusban ráadásul együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a HTA. Az eseményen elhangzott: tavaly a magyar gumiabroncs-ipar termelése 6 százalékkal bővült, az értékesítés 380 milliárd forintot tett ki, s közvetlenül 5 ezer, közvetve 15 ezer munkahelyet biztosít Magyarországon. Tegyük hozzá: jelenleg.
További adalék a témához, hogy 2015 kezdetén gumihulladékot újrahasznosító üzem kezdi meg működését a Bátonyterenyei Ipari Parkban - évi tízezer tonnányi gumiabroncsot dolgoznak majd fel a tervek szerint. Kokas Ferenc, a beruházó KGF Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott a kivitelezés megkezdésekor: az Európai Unióban is kihívást jelent a járműabroncsok elhelyezése, az általuk alkalmazott technológia ugyanakkor megoldást jelent arra, hogy a hulladék ne a földbe kerüljön évtizedekre, évszázadokra.
A Tatabányához közeli Baj nevű településen pedig 2 milliárd forintos beruházás révén 20 ezer négyzetméteres abroncsraktárat alakítottak ki, amely átadásakor Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítményének számított.